Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-15 / 16. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1909. április 15. Mert nekünk nem közömbös dolog ám: a nemzeti szempont. Főbenjáró érdekünk. Életünk, faji fennmaradásunk, testi és lelki higiéniánk életkérdése. Előttem oly szent a nemzeti érdek, hogy inkább elejtem a modernséget, ha tudom, hogy az nemzetemet, faji individualitásunkat temeti el. Nekem a történeti tudaton alapuló és fejlődő renaissance az eszményem, ami nem egyéb „mint az örök nemzeti gondolatnak mindig tisztultabb fényben való újjászületése“. Nekem az a művészeti nevelés kell. mely megtanítja az ifjúságot, a társadalmat : átérezni a nemzeti gondolat tartalmát. Lehet, hogy e nyilatkozatomra huhogásban tör ki az a nemzedék, mely mára világpolgárság kikötőjénél tart. Nem törődöm vele. Megszürődött nagy időket átélt tudományos fők mutatják ki, de meg a történelem is igazolja, hogy igenis mi egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóbbak. Van józan eszünk a tudományra. Érzékünk a szocziális társadalomra. Van költészetünk — egész a világ- irodalom legmagasabb szárnyalásáig való. Miért ne lehetne nemzeti művészetünk ? Amint már van is. Művészet, melyben a magyar lélek tüze gyűl ki. A magyar szellem ragyog vissza. Művészet, ami erőssége fajunknak. Oltalmazója nemzeti voltunknak, erkölcseinknek. Gazdag forrása magyar kedélyünknek. Tudom én azt, hogy miként a lélek egységes, oszthatlan: úgy egyik legszebb virágának, a művészetnek is egy az eszménye, egy lehet a czélja. Egy a természete, egységes a megnyilvánulása. Látom én azt, hogy a nagy természetben is egység van. Maga a hatalmas égbolt is egységbe olvad. Azt is megtanultam, hogy az emberiség fejlődése mindig egységes világfelfogás felé tört, sőt küzdött érte. Ámde azt is tudom, hogy a természet egységét is, individuális, szuverén részek alkotják. Hogy a csillagoknak is megvan a sajátos fényük, alakjuk, járásuk, hogy az állat és növény világ is nemi és faji sajátj- Ságokat jellemző vonásukat megtartva alkotják az egységes külvilágot. A nemzetek is mindig jobban és jobban megérzik, a sejtelemtől, az ösztöntől öntudatos felfogásba jutnak arra nézve, hogy mindegyikük külön-külön az emberiség eszméjét van hivatva a maga eg37éni módja szerint megvalósítani. Azért, ahol a földön csak életképes csirája van a nemzeti életnek, okvetlenül ki kell fejlődni bizonyos igazi chavinizmusnak, melyben, mint egyik bölcselőnk mondotta legutóbb — válhatatlanul egybeforr a nemzeti önérzet az általános emberi hivatottság tudataival. De mig érezzük, hogy meg van hivatásunk és saját ösvényünk arra, hogy az emberiség egységes czélját segítsük elő : elu- tasithatlan, szuverén gondolat érzés és akarat folyamaként él bennem a tudat, a felfogás, hogy én egy önálló, sajátos nemzet testének és lelkének vagyok közvetlen része, tagja. A nemzet leikéhez tartozom a történelemmel, melynek folytatója vagyok az ifjúság révén. A közös eszme, a közös hit és remény révén. A nemzet testéhez tartozom, mert kiegészítője vagyok, mert földjén élek, melyen kívül nincs számomra hely. Mely nekem legszebb, legdrágább . . . Érezni kell tehát, hogy mi a nemzet és akkor bölcseleti fogalma is megvilágosodik előttünk. Mint világosodott a magyar Tyrteus, a mi Petőfink lángleikében, aki a magyar költészetet belevitte a világira dalom költészetébe. Ám azért, az ö költészete magyar marad — örökre! Mint világosodott igen Kossuth Lajos agyában, aki a magyar szabadságot beleolvasztotta a világszabadság egységébe. És a magyar szabadság magyar maradt, bár része volt amannak. így kell felfognunk a magyar, a nemzeti művészetet is. — Miért ne lehetne a nemzeti művészet önálló, telve nemzeti tartalommal? Miért kelljen a mi művészeinknek a modern, erotikus, idegen művészi irányokat másolni, mondjuk majmolni, mikor az igazi müvész- ség forrásaiból úgy meríthetünk, hogy egyszer csak üdvözölhetjük azt a „renaissan- cze“-t, mely nemzeti egyéniségünknek igaz, tiszta hajnalhasadása leszen. Kitüntetett alezredesek. Ő felsége a király Bonka József helybeli cs. és kir alezredesnek, továbbá Schindler Ferencz és Ham- merschmid Gyula cs: és kir. alezredeseknek, kik egykor szintén városunkban állomásoztak, kitűnő szolgálataik elismeréséül a katonai érdemkeresztett adományozta. Hampel János gyémántmiséje. Hampel János c. kanonok, az egyházmegye papságának Nestora, mint előző számunkban előre jelentettük, tegnap előtt tartotta gyémántmiséjét Ungváron. Valóságos ünneppé avatta ezt a napot nemcsak a jubiláns paptársainak nagy számban való megjelenése, banem az ungvári hitközség buzgósága s Ungvár város egész közönségének részvétele, mely zsúfolásig megtöltötte a templomot. A vármegye Lörinczy alispán vezetése alatt, a város Fin- ciczky polgármester vezetése alatt Képviseltette magát. Hasonlóképen jelenvoltak az erdőhivatal, az államépitészeti hivatal, pénzügyigazgatóság tisztviselői közül többen, a görög szertartásu rapság Matyaczkó Teodor és Had- zsega Bazil dr. főesperes vezetésével. Az ungi papságon kívül jelenvoltak Soltész Imre tb. kanonok, aranymisés áldozópap, Szatmárról Hehelein Károly kanonok prelátus, Wolkenberg Alajos dr. teol. tanár. A jubiláns kitűnő egészségben, derült kedvben érte meg ezt a nagy napot, épen születés napjának 83 évfordulóját. A gyémántmise alatt evangélium után Hehelein Károly prelátus mondott minden izében klasszikus beszédet nagy meghatottságára úgy a jubilánsnak, mint a hivő közönségnek. Szent miséje után a jubiláns áldást osztott mintegy másfél órán át kifáradás nélkül. A templomi ünnep után tisztelgőket fogadott a jubiláns. Nagy kitüntetés érte a jubilánst, midőn Firczák Gyula munkácsi püspök személyesen megjelent üdvözlésére. Tisztelegtek a papság Benkö József apát, főesperes vezetésével, a görög szert, papság, a főgimnázium tanárkara Románecz Mihály igazgató vezetésével stb. A jubiláns fényes villásreggelivel, délben Benkö József apát, főesperes látta szívesen a papságot és tisztelgőket ebéddel. Bírói kinevezés. Ő felsége Barabás István marosvásárhelyi kir. törvényszéki jegyzőt Nagybányára betótszerkesztő albirónak nevezte ki, Dávid Samu tasnádi betétszerkesztő bírót pedig Szatmárra helyezte át Képviselői beszámoló. Hétfőn beszámolót tartott dr. Kelemen Samu orsz. képviselő. Uj pártalakulást hirdet. A függetlenségi párt átalakulását óhajtja demokratikus liberális alapon. Mi ez?... Mintha csak Vá- zsonyi beszélne. Ez a furcsa titulussal bíró párt függetlenségi zsidópárt lenne. Illetve csak a czégér lesz függetlenségi, maga a tartalom zsidó. Nem kérünk belőle. Hogy a néppárttal nem rokonszenvez, az nagyon természetes, hiszen a néppárt sem rokanszenvez nem ugyan a zsidókkal, hanem az ő törekvéseikkel. Áthelyezett lelkészek. Majláth G. Károly gróf erdélyi püspök Ráülik János alsó- kapniki és Szekeres János offenbányai lelkészeket kölcsönösen áthelyezte. Bányaorvosi kinevezés. A pénzügy- miniszter Karácsonyi Miklós algyógyi járásorvost Kapnikbányára bányamüorvosnak nevezte ki. Hymen. Bencze György nagykállói állami tisztviselő a napokban esküdött örök hűséget Nagyszőllősön Simon Ella kisasszonynak, Komáromy János megyei tiszti főügyész mostoha leányának. — Pávsl Konstantin hus- vét másodnapján esküdött örök hűséget Mára- marosszigeten özv, Bodrogi Gyuláné úrnő leányának, Ilonka kisasszonynak. — Máthé Gyula pályavégzett nagyvárad egyházmegyei gk. papnövendék husvét másodnapján vezette oltárhoz a helybeli gk. templomban Hesz Adolf m. kir. állatorvos leányát, Irma kisasszonyt. — Than Endre tanító jegyet váltott Fejes Anna kisasszonynak Máramarosszigeten. — BaU'us Béla helybeli kir. törvényszéki tisztviselő jegyet váltott Nagybányán Rónai Mariska kisasszonynyal. — Lacheta Brúnó dr., 'helybeli orvos e hó 20-án tartja esküvőjét Aranyosmegyesen Boros Jolán kisasszonynyal. — Székely Endre rendőrfogalmazó jegyet váltott Jeney Pál tatárfalvi földbirtokos leányával, Mariskával. — Heves Béla színigazgató e hó 22-én tartja esküvőjét Budapesten Bállá Mariska szinészővel. Áthelyezett bíró. Takács László kir. törvényszéki bírót, ki eddig Szinérváralján a betétszerkesztést' vezette, a tolnamegyei Tamásiba helyezték át. Előléptetés. Kánya Sándor mátészalkai biztoshelyettes biztossá lépett elő, ugyancsak a közelmúltban Kiinger Ferencz adóellenőr magasabb fizetési fokozatba lépett. Uj czégjegyző. Az Első Magyar Általános biztositó társaság igazgatósága Radó Bertalan titkár és Werner Oszkár másodtitkár távollétében vágj’ akadályoztatása esetén a szatmári főügynökség czégjegyzésével Szőke Bélát bízta meg. Gyászhir. Vladimir Sándor nagybocskói gk. tanító e hó 5-én, életének 39-ik, boldog házasságának 18-ik évében tüdőgyuladás következtében elhalt. — Batta Béla mszigeti ref. főgimn. tanár Budapesten hova tüdőbajának gyógyítása végett utazott, meghalt. — és lakásom a Lévay-palota emeletén, Hám János-utcza 12-ik szám alatt van (a kir. törvénytisztelettel BAKCSY, fogorvos,
