Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-11 / 11. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. márczius 11. 11. szám. q HETI POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 » — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Városi közgyűlés. Élénk, látogatott közgyűlése volt törvényhatóságunknak f. hó 9 én. E napon d. u. 3 órakor tartotta Szatmárnémeti szab. kir. város rendes márcziusi havi közgyűlését dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A közgyűlésnek érdekes tárgysorozata: a rendőrtiszti, fogalmazói, első oszt. irnoki állások betöltése, a szinigazgatóválasztás vonzó ereje az egész közgyűlésen meglátszott. A közgyűlés elején az elnöklő főispán és Mátray Lajos főgimn. tanár és bizottsági tag között — az utóbbinak már előzőleg benyújtott interpellácziójából kifolyólag egy kis inczidens történt, mely azonban a kölcsönös magyarázatok és felvilágositások folyamán békés utón elintézést nyert. Részletes tudósításunk itt következik : Z. Rendkívüli közgyűlés. A rendes havi gyűlést rendkívüli közgyűlés előzte meg, melynek egyedüli tárgya - a Kacsó Lajos- féle telek megvételéről szóló jelentésnek tudomásvétele volt. Ezen telek megvételét az uj postapalota mellett uj utcza megnyitása tette szükségessé. A jelentést a törvény szerint névszerinti szavazással egyhangúlag tudomásul vették. II. Rendes közgyűlés. 1. Elnöklő főispán megnyitja a rendes közgyűlést. A jegyzőkönyvi hitelesitőbizottság inegválasztatik. A hitelesítés ideje :1908. évi márczius hó 13. napja, d. u. 3 óra, helye: városi közgyűlés tanácsterme. 2. Ferencz Gusztáv tanácsjegyző felolvassa a polgármester havi jelentését, melyből a következőket emeljük ki: A városok kongresszust tartottak Budapesten, a kongresszus feglalkozott az uj adótörvényjavaslattal. Városunk érdekeit dr. Vajay Károly polgármester képviselte. A polgármesteri jelentés válasz Mátray Lajos ily irányú inter- pellácziojára is. Szatmármegye székhelykérdése tárgyában rendkívüli közgyűlés is tartatott. A Szamos folyó a sok esőzéstől megáradt, veszély nem fenyegette ugyan a várost, de aggodalomra volt ok. A legnagyobb magasság 5.35 méter volt. Az áradás mentén lakó egyéneket a rendőrség a veszély elől kilakoltatta. Az egész hivatalos ügymenet különben a rendas-ráeáerbem folyik zavartalanul. A polgármesteri jelentést Mátray Lajos, dr. Kelemen Samu orszgy. képviselő, dr. Vajay Károly polgármester felszólalása után egyhangúlag tudomásul vették. 3. Választások. Ezután a közgyűlés Papp Ottónak közs. bíróvá történt megválasztásával üresedésbe jött rendőrfogalmazói állást töltötte be. Ezen és esetleg más megüresedő állásokra a következők pályáztak: Fűrész Pál, Maruska János, Bodnár Lajos, Székely Endre, Nagy József rend. kiadó, Oláh Miklós, Mező Sándor, Nagy József joghallgató, Horváth Sándor, Döri László. A kandidáló bizottság a következőleg alakult meg. A főispán kinevezettjei: Korányi János, Tankóczy Gyula, Jákó Sándor; a közgyűlés megválasztotta : Csomay Imrét, Dr. Fejes Istvánt és Tanódy Márton drt. A szavazatszedő bizottságban elnök: Petliő György, tagok tagok Jankovics János és Haraszthy Béla, jegyző Dr. Pirkler Ernő lett. A kandidáló bizottság a rendőrfogalmazói állásra négy pályázót jelölt. I. helyen Székely Endrét, II. helyen Oláh Miklóst, III. helyen Nagy Józsefet, IV. helyen Maruska Jánost. Meg lett választva egyhangúlag Székely Endre. (Élénk éljenzés.) 4. Az ekként most már megüresedett rendőrtiszti állás betöltésére került a sor. A kijelölő bizottság ez állásra hat pályázót je- jelölt. I. helyen Horváth Sándort, II. helyen Fűrész Pált, III. helyen Nagy József rendőrségi kiadót, IV. helyen Oláh Miklóst, V. helyen Maruska Jánost és VI. helyen Nagy József joghallgatót. Miután több jelölt nevét is lehetett hallani éljenezni, egyhangú választásra kilátás nem volt, a főispán elrendelte a szavazást. Beadatott 75 szavazat, ebből kapott: Horváth Sándor 29-et, Nagy József kiadó 10-et, Oláh Miklós 14-et, Ma„A holt és élő tanulás“ czimü czikkét Bodnár Gáspár tanítóképző intézeti tanárnak igen nagy élvezettel olvastam, sok, igen sok abban a megszívlelni való, a jelen és a jövő nemzedékre, mondom, oly any- nyira sok, ezt nem kiválásszempontjából mondom, de az ügy érdekében, melyet felkarolt, hogy én részemről, azt nem szorítottam volna e czikkem keretébe, csak azért sem, hogy könnyebben emészthették volna meg azok, kiket érdekel. De térjünk a tárgyra. „Az orvosok komoly figyelmeztétéseket szórnak a közönség körébe, hogy a rengeteg könyvtanulás, a hangosan való magolás, mondjuk csak magoltátás tönkre teszi a gyermekek fizikumát, elsorvasztja lelkét. A közép és felsőbb, főiskolák tanárai egybehangzóan vallják, hogy a mai ifjúságnál alig találnak nyomaira annak a tanulásnak, ami tartalmat, fegyelmezettséget, érettebb intelligentiát hagy a lélekben“. Hát kérem szeretettel általam mindenkor nagyrabecsült tanár ur, a leirt állításai borzalmat keltenek bennem és ezek oly dolgok, melyekről hasábokat Írhatunk, ha elfogadjuk lényegében. Kétségbe kell esnünk, a jövő nemzedéket illetőleg. Látom, bajlódik á középiskola, bajlódik a felsőbb iskola, kínlódik a főiskola, mert megöli őket a „magoltatás.“ Ha csak ennyi baj van a közép, felső és főiskolákon, azok akkor azt hamar kiheverik. A közép, felsőbb és főiskolák alapjánál, a népiskolánál, igen itt van baj. Ha van valahol hiba és aggodalomra ok a jelenben, az csak itt lent a népiskolánál keresendő. Hosszas tapasztalatom arra az állításra vezet, hogy hová tovább részleteiben, annál satnyább és silányabb, csenyevészebb a 6 éves gyermek-anyag, kiket tanítás okából kap az elemi iskola. Kérdezősködtem, utána jártam, kerestem az okot. Az antialkoholista azt mondja, mindennek az oka az alkohol. Lehet, hogy bizonyos határig igazuk van. Az orvosok hitvány, csekély és silány táplálkozást, a nehéz megélhetési viszonyokra vezetik vissza azok, kik e téren búvárkodnak, hangoztatva, hogy ma a munkaadó; úgy a testi mint a szellemi munka végzést a legfelső fokig csigázza s ily munkákat teljesítő apák és családjáért mindent feláldozó édes anyák, vájjon adhatnak-e * erős nem zedéket ? Én sejtem, hogy igazuk lehet, szociális kérdésnek tekintem, mely megoldásra vár. Az elemi iskola anyagának sivárságát érzik a közép, felsőbb és főiskolák. Ezt és ezeket tekintem én a bajok főkutforrásának. A „magoltatást“ — megvallom őszintén, — károsnak tartom, a mindenért lelkesülő, a mindent jól megfigyelő gyermek világban, de azért az orvosok állításaival szemben sem esem kétségbe. Magoltunk mi CSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). J\ ELSÜRAHGD PAPI- Y ÉS POLGÁRI SZABÓ Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A sztelettel CSAPÓ LAIOS, szabómester.
