Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-11 / 11. szám
HETI SZEMLE Szatmár, 1908, márczius 11. o ruska János 6-ot, Nagy József joghallgató 14-et, Kőrösmezei B. 1-et sigy Horváth Sándor legtöbb szavazattal megválasztott rendőrtisztnek jelentette ki a főispán. 5. Most már az első osztályú irnoki állás jött üresedésbe. A kandidáló bizottság ezen állásra is hat pályázót jelölt. I. helyen Maruska Jánost, II. helyen Nagy József rend. kiadót, III. helyen Bodnár Lajost, IV. helyen Dőri Lászlót, V. helyen Oláh Miklóst és VI. helyen Nagy József joghallgatót. A dolog szavazásra került itt is. Az első szavazást a főispán megsemmisi- tette, mert több volt a szavazó lap, mint a leszavazottak száma. A második szavazásnál az eredmény ez volt: Beadtak 70 szav. lapot, ebből kapott Maruska János 22-őt, Nagy József rend. kiadó 16-ot, Bodnár Lajos 11-et, Dőri László 5-öt, Oláh Miklós 15-öt, Nagy József joghallgató l.-et sigy afőispánA/aruska Jánost jelentette ki megválasztott I. osztályú Írnoknak. 6. Ferencz Gusztáv tanácsjegyző felolvasta a szinügyi bizottság jelentését, mely szerint a bizottság a közgyűlésnek múlt havi határozata folytán más szerződést kötött és pedig uj színigazgatóval. A bizottság az ösz- szes pályázatok mérlegelésénél Heves Béla erdéJyrészi színigazgatót találta legalkalmasabbnak a szatmári szinház igazgatására. Azután a feltételeket mondja el a tanácsjegyző s végül kéri, hogy a közgyűlés a megkötött szerződést vegye tudomásul. A közgyűlés dr. Kelemen Samu felszólalása után a bizottság javaslatát, illetve szerződéskötését egyhangúlag tudomásul vette. Az uj színigazgató tehát Heven Béla lett s igy e kínossá vált ügy aktái egy évre lezárultak. 7. Tudomásul vette a közgyűlés a január havi adó elő- és leírást. Teibert József villamvilágilási üzemvezető részére 400 kor. jutalmat szavaz. Tudomásul veszi a telekkönyvi betétszerkesztésre vonatkozó hirdetmény közzétételét is. 8. A gazd. szakbizottság javaslatainak is — már én, amennyit jónak láttam — a magam részéről, magoltak apáink is talán még többet, mint mi és evvel szemben a csalhatatlan statisztika számokkal igazolja, hogy apáink átlagos élettartama, dacára a mai hygenikus viszonyok fejlődöttségének, nagyobb volt, mint a mienk. Mi ennek az oka ? Ezt már magam is megmondom: a létért való küzdelem a jelenben, viszonyítva a múltban való könnyebb megélhetéssel szemben. Hogy tanítási rendszerünk béklyóba van verve, az óvodától a legfelsőbb iskoláig, azt ma senki sem tagadja. Arisztotelész, Szókratész, kikre hivatkozás történik, meg a többi, nem ismerték a szabályok és törvények erejét, saját felíogásuk szerint alapítottak iskolákat. Könnyű volt nekik. A világ legnagyobb tanítómestere (Hézus Krisztus a szabadban akkor tanított, mikor a tanítást legalkalmasabbnak tartotta, e téren fáradságot nem ismert : „Engedjétek hozzám a kisdedeket.“ Szent János az ur Jézustól örökölt jegyben tanított, igen a szeretet jegyében. A valódi szeretetet kell a leendő tanítók leikébe önteni, meg kell velők értetni, hogy az az és Pápa város hatósági átirata tárgyalása után, melyek inkább tudomásvétellel nyertek elintézést, Goldstein Májerné bába oklevelének kihirdetésével a közgyűlés véget ért. ( M—n ) A múlt éyi máramarosi botrányhoz. Ajánlva a „Máramaros“ czimü hirlap t. olvasóinak Irta: Arakszyn. (Folytatás.) A mai világban hányán, de hányán vannak főképen a műveltebb osztály, de még a kevésbé müveit osztály tagjainak körében is, a kik abban a roppant tévedésben vannak, hogy a mai korban a miatt a nagy haladás miatt, melyet a tudomány terén és más téren is tett az emberiség, meg kell vetni a vallást, vagy azt legalább kicsinyelni kell. Ez onnan van, mivel ezek az illetők nincsenek tisztában avval, hogy a vallás nincs semmi összefüggésben, semmi olyanszerii összefüggésben, mint a hogy ők gondolják a tudomány és műveltség terén tett haladással. Mert igaz ugyan, hogy nagy haladást tett az emberiség, de bármilyen nagy haladást tett és tesz is mikor létezés kezdetének a titkaihoz jutunk, a milyen : hogyan keletkezett a világ, honnan van a szerves életnek kezdete, honnan a mozgás és erő kezdete, honnan eredt az első ember, — ezeknél a kérdéseknél, pedig ezeken nyugszanak a vallás alapjai, a tudomány nem tehet semmit sem, mivel ezek a kérdések nem is tartoznak a lermészettudomány körébe, lóvén ezek már bölcseleti kérdések. Ezen az egyetlen téren tehát semmit sem haladhatott. Ezekben a kérdésekben vagyis a vallás dolgában annyira nem tett egyetlen lépést sem az emberiség, hogy ebben a tekintetben ott állunk -ma a XX. században is, ahol az ókori hét görög bölcs volt. A dolgok eredetéről a mostani materialisták sem tudnak többet, mint a görög bölcsek. Es Darwin elmélete is, melyet valóságanyag, mely műhelyébe, az iskolába kerül, a legfönségesebb, a legtökéletesebb, Istennek remek müve s azért úgy bánjék vele az életben mint az Istenhez (leszámítva az angyalokat) legközelebb állóval. Ha ilyen tanítókat nevelünk, ezek még egyszer tudnak gyermekek lenni s le tudnak ereszkedni a gyermek világmesés boldogságába, s innen fogják föl- szivni azon boldogító és jól eső érzést, melyet nyújt a tanítványt szerető jól eső kebel. Szemléltetni, ki a szabadba vinni az ifjú tanitónövendéket. megkedvelteim vele a természet báját s ha egyszer ő megszerette, sokat fogja saját tanítványait a szabadban érzékeltetni. Hálás köszönet igen tisztelt Tanár urnák az eszme napvilágra hozataláért. Ha a kökényesdi tanítói keidben levő diófa beszélni tudna, elmondaná, hogy egy fiatal tanító árnyékom alatt elégítette ki tanítványainak tudási vágyait. Jön a tavasz. Megvan Szatmárnak gyönyörűséggel párosult Kossuth kertje, e kertben tanulhatja meg a leendő tanító azt, hogy tavaszszal fehér szinü a kert, a mező; itt a gal kizsákmányolt a világ, csak a szerzeteseknek egymástól való fokozatos fejlődéséről szól. S ha valaki el is fogadná Darvinnak a fajok úgynevezett kiválásáról szóló elméletét, mely különben annyira kalandos, hogy szinte nagy feladat elhinni, ha el is fogadná valaki, akkor is csak föl kellene tételezni egy isteni mindenhatóságot, erőt, végokot, melytől, vagy kitől a kiválási folyamat kiindul. Épen azért tudja mindenki Darvinről, hogy ő maga nem is tagadta Isten létét. Éppen igy vagyunk a Kant-Laplace-féle hipothezissel. Ez az elmélet bizonyos ős-ködőt szerepeltet, melyből a világ alakult volna. De az az ösköd honnan származik ? A gáztömegben hogyan és mitől támadt mozgás'? Hogyan tudtak a gázok szilárd anyágokká alakulni? Ez a Kant-Laplace theoria valósággal megköveteli Isten létét. Szóval a természettudományi vizsgálódásoknak merőben kívül esnek a körén ezek a bölcseleti kérdések : a lét kezdetének kérdései, vagyis a vallás fogalma. A vállás egészen más valami, mint egyéb dolgok, me- melyekre nézve csakugyan van haladás. Persze nem a haladás ellen szólunk, hiszen ez őszinte óhajtása minden embernek, hanem azt mondjuk, hogy a vallás fogalma nincs alávetve a haladás törvényének s hogy a vallás dolgában abban az értelemben, mint kifejtettük haladásról nem lehet szó. A vallásnak a fogalma ma is ugyanaz mint a mi volt az az asszíroknál, a fenicziaiknál vagy pedig Amerikában az Inkáknál. Nem helyettesítette azt soha semmi és nem is fogja soha helyettesíteni. A vallás mindig vallás marad, s más utón a dolgok eredetének kérdése soha sem is lesz megfejtve. Értsük meg tehát, hogy a vallásnak szorosan véve nincsenek érintkezési pontjai a természettudományokkal és hogy a vallásnak semmi köze a haladáshoz. Csakis a tájékozatlanok megtévesztésére alkalmas tehát az a czifra frázis, hogy a mai világbeli roppant haladás nem fér össze kakukfoszlár, százszorszép, kántortarsoly, hó virág stb. kicsit később jön a sárgás szin, melyet a szirontákfélék és mocsárvirág varázsolnak elő. Főn aztán, a piros és a kék szin, miket a tátkanaf, réti lóhere, szegfű, harangvirág, kakukfii, zsálya idéznek elő. Édes kis kakukfondár gyere csak elő, hiszen te vagy a tavasz legékesebbje. íme szára hengeres, levelei páratlanul szárnyaltak, virágja lilaszinü, fürdőt alkot, virágjai más-más magasságból erednek. Virágja négy szirmú viráglevelei keresztbe állanak, ezért vagy te a keresztesekhez sorozva. Tátkanaf (árvacsalán) búj elő. Nini ennek száraz, szögletes, levele csipkés alsó és felső ajaka van, az ajkakon pirosas bokréta ennyi az egész, igen ám, de hűl vagy földiborostyán ? Jöjj, csak jöjj, te is rokon vagy a tátkanaffal akkor ti ajahasok vagytok. De ki keresi föl a Kossuth-kertet ? A múlt nyáron 5 reggelt töltöttem benne s itt üdvözöltem a felkelő napot. 4—5 óra között néhány gyorsiéptii vasutast láttam. Méltatlankodva nézett rám az egész kert, mint ha mondotta volna: „Nézd, nézd nem csak taMmdenneimí üveg-, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Gregiiss és C'lirapáry üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)
