Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-26 / 9. szám

HETI SZEMLE Szatmár, 1908, február 26. £L _______ _____________^ Mindezt o kulásul voltam kény­telen emlékezetbe idézni. Okulásul a jövőre, hogy a hazára hasznos működést csak úgy fejthetünk ki, ha minden felesleges érzékenyke­déstől tartózkodva, egymásnak ha­zafias politikai pártállását respek­tálva, a koaliczió nagy czéljainak megvalósitásain fáradozzunk, még pedig azzal a lankadatlan buzga­lommal és akaraterővel s azzal a jelszavaktól és demagógiáktól ment tiszta hazafiui érzelemmel és érett megfontolással, mely színi gazság­ként érzi, vallja és követi, hogy a „Haza minden előtt.“ R. o A Népszövetség óriási léptekkel ha­lad előre Nagykároly vidékén. Nincs vasár­nap, hogy valahol gyűlés ne lenne. Kap- lony, Fény, Csanálos, Vállaj után f. hó 23-án d. e. 11 órakor Kálmándon volt a szervezkedő gyűlés, jövő vasárnap d. u. 3 órakor pedig Nagykárolyban lesz, melyre a püspök ur Ő Méltósága is kilátásba helyezte megjelenését. Az eddig beiratkozott tagok száma a beérkezett általános jelentések szerint a kö­vetkező : 1. Nagykároly. . 350 2. Kaplony . . . 150 3. Fény .... 180 4. Csanálos . . . 200 5. Vállaj .... 120 6. Nagydobos . . 50 7. Szaniszló . . 100 8. Kálmánd . . 80 Összesen: 1230 Márczius 8-án tervbe van véve az ala­kulás Nagymajtény, Gilvács, Mezőterem és Csomaköz községekben. A tagok gyűjtésében fáradhatatlan buz­galmat fejt ki a papi és tanítói kar. Az egyes gyűléseken elhangzott beszédek való­ságos harezi riadói az ébredő katholiczizmus- nak, mint p. o. a Láng Pál kálmándi káplán által elmondott beszéd a most vasárnapi kál­mándi gyűlésen. A tettek katholiczizmusa. Ne beszéljünk többé a katholikusok lagymatag életéről. Ne siránkozzunk a mi gyöngeségeinkről. Ne zúgolódjunk a „lomha tömeg“ vétkes élhetetlensége miatt. Az alvó oroszlán ime! ébren van. Mél- tóságosan bontakozik ki királyi alakja a tes- pedés talajának megkuszált ágyából. Feléb­resztették a farkasok, hiénák, sakálok voní­tásai. Közelébe furakodtak, hálót szőttek, meggyalázásán mesterkéltek és miközben már a királyságért alkudoztak, versengtek, hadakoztak, ime — felébresztették a nagy alvót, a hatalmast, a királyt. Éppen ideje volt már! Éppen jól jött az a riadó január 26-án. Vége a deklamáló katholiezizmusnak! Igen, vége! 150 gyűlés egy napon, me­lyen ezer, meg ezer ember tesz nyílt hitval­lást kath. meggyőződése mellett s fogadást kiált, hogy kath. módon akar élni mindenkor: ez, ime a tettek katholiczizmusa! Ember, ember után sorakozik, egyik sem marad mögötte társának. Mind a mi gyermekünk! Nem puszta jelszó csábítja, nem vezeti a kíváncsiság kielégítése, sem a kurta felhe- vülés : itt mind érzi, hogy tenni kell. Mind tenni akar, tenni fog. Mind férfi ez, ép, erős és hivő, mind a Krisztus katonája! Ilyen királyi sereg legyőzött nem lehet. Kereszt a jelünk : In hoc signo vin- cimus! Krisztus a vezérünk ! Ami ügyünknek diadalra kell jutnia. A nagy alvó felébredt. Az első fellépés megvolt és nagyszerű volt. Még 9sak fejét emelte fel uj épületéből a tettek katholiczizmusa: s a katholiczizmus ellenségei rettentő óbégatással ugranak neki a falnak. Csakhogy elmúlt már a faltörő kosok kora! Ez az épület állami jog, mint Sión hegye ! Ez az épület lesz ami várunk : bevehetetlen, örök. Ez az épület a Katholikus Népszövet­ség! Ez a vár a: tettek katholiczizmusa! Katholikusok! E várnak kapuját az Anyaszentegyház védi. E várnak lakói: a kath. hívők. Kívül vannak a mi elleneink! Úgy éljen tehát a tettek katholiczizmusa, hogy a ki nincs velünk, az ellenünk ! * A cselekvés terére lépett Fény, Csa­nálos, Vállaj kath. népe, midőn e hó 16-án kibontotta a Népszövetség zászlaját. Ezúttal is előljár az értelmes buzgó nép: mert a hol hitért, hazáért terini kell, ott a mi sváb né­pünk mindig példaképen áll előttünk. A zászlót már e hó 9-én lobogtatták meg a községek vezetői s azóta lelkesedéssel készültek 16-ára. Nagy ünnepe volt e nap a három köz­ségnek ! Az Országos Központnak kiküldötte, Haller István népszövetségi főtitkár, Mező- petrinek szülötte, mi vérünkből sarjadozott eme nagy tehetségű és fáradhatatlan buzgalmu, lángszavu férfiú, délelőtt Fényen ismertette a Népszövetséget elragadó, szép beszédben s lelkesítő szavaira mintegy 200-an állottak be azonnal a kath. Népszövetség táborába. Délután Csanáloson mondotta el más­félórás beszédében a Népszövetségről mind­azt, mi jót, szépet, kedvest, és meghatót mondani lehetett. A hatalmas tanterem zsú­folásig megtelt közönséggel, tömérdeken kí­vül szorultak. Rögtön megindult a taggyüjtés, kik már eddig is 150-en vannak. Határtalan volt a csanálosiak öröme, hogy egyszer megláthatták, de még inkább, hogy meghallhatták, kit oly epedve vártak, ezt az igazán a mi emberünket. Estére Vállajra ment át szónoklatával megvilágítani a Népszövetség célját, s annak szükségét. Jóllehehet váratlanul jött, mégis rövid idő alatt itt is zsúfolásig megtelt az iskolaterem a megjelent közönséggel. A hal­lottak hatása alatt nyomban megindult a tag­gyüjtés s azt hisszük, hogy úgy fog hatni ez a Népszövetség a vállajiakra, s az ottani borús viszonyokra, mint egy jótékony eső a tikkadt nyári földre. Haller Istvánt útjában kísérte a mi ked­ves helyi vezérünk N. Szabó Albert és Pall- man kegyesrendi tanár, kik szónoklataikkal szintén a Népszövetségbe való belépésre buz­dították a népet. Mindhárom községben az ottani plébá­nosok : Moldován Endre, Rónai István, Mat- laszkovszky Miklós mint gyűlési elnökök jelentékeny részt vettek ki a gyűlés fényének emeléséből s nagyban járultak hozzá annak pompás sikeréhez. Végül még — s anélkül hiányos volna tudósításom- igazi örömmel említem fel, hogy a 3 község egész tanítói kara páratlan buz­galommal, lelkesedéssel és fáradhatatlanul működik e szent eszméért: Kath. Népszö­vetség ! Szatmármegyének meg van adva a példa ! Szatmármegye lépjen síkra! A múlt évi máramarosi botrányhoz. Ajánlva a „Máramaros“ czimü hírlap t. olvasóinak Irta: Arakszyn. (Folytatás.) VII. A szellem óriásai között van a hires spanyol költő, Ponce. Agoston-rendi szerze­tes volt. A ki először karolta fel a süketnémák ügyét s a ki megalapítója a siket-néma ok­tatásnak, katholikus pap volt, a hires De l’Epée. Világhírű a nyelvtudós Mezzofanti bí­boros. Ez a csodálatos lángész életének vége felé 58 nyelvet tudott. Tudott magyarul is. A XIX. századnak leghíresebb paleog- raphussa Mai jezsuita, később bibornok. Az is jezsuita volt, a ki legelőször, még Beccaria Czézárt is megelőzőleg irt könyvet a halálbüntetés megszüntetése érde­kében. Minden iskolázott ember tudja, hogy Arezzói Guidó szerzetes a feltalálója a hang­skálának és az összhanzattan alapelveinek. A nagyitó üveg és a távcső feltalálója is pap volt, Bacon Roger ferenczrendi szer­zetes, hires tanára középkorban a párizsi egyetemnek. II. Sylvester pápa, két pápasága előtt Gerbertnek hívtak, s kiről fönnebb már tet­tünk említést ugyanaz, ki sz. István kirá­lyunknak a sz. koronát küldte természettudós volt. Természettudományi és vegytani tanul­mányokkal foglalkozott, azok köréből számos felfedezést tett, több hydtanlikus gépet is talált fel, mik miatt sok tudatlan bűvésznek, az ördög czimborájának mondotta, ő a fel­találója az ingaórának is. Az üvegfestészetet a benczések találták fel és kezdették meg a X. század vége fele. Mások esetleg tudnak még más ada­tokról is. De hiszen magyar nemzeti irodalmunk lángleikü művelői, főképen pedig úttörői kö­CSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ÉS POLGÁRI SZABÓ ELSÖRANGO PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. Á Tisztelettel C3APÖ LAJOS, Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szabó­mester.

Next

/
Thumbnails
Contents