Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-26 / 9. szám

Szatmár, 1908. február 26. HETI SZEMLE 3 zött szinte túlnyomóan papokat s különösen szerzeteseket találunk. A magyar irodalom legnagyobb alakja is, nyelvünk rendszerének megalkotója, pap volt, még pedig szerzetes: Révai a piarista. A magyar irodalom történet őrzi nevét a következőknek Pázmány Péter, Spangár András jezsuita, Pray György jezsuita. Ka­tona István jezsuita, Sajnovics János jezsuita, Faludi Ferencz jezsuita, Ányos Pál pálos, baróti Szabó Dávid jezsuita, Révai Miklós piarista, Rájnis József jezsuita, Virág Bene­dek pálos, Dugonics András piarista, Ver­seghy Ferencz pálos, Fejér György világi pap, Pázmándi Horváth Endre világi pap, Czuczor Gergely, benczés, Tárkányi Béla vi­lági pap, Guzmics Izidor benczés, stb. Azután Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Rónai Jáczint, Jedlik Ányos, Horváth Mi­hály, Fraknói Vilmos s még oly sok más egyházi férfiú mindmegannyi elismert kori­feusai a magyar tudományosságnak, akik ép annyit érnek, mint pl. Pulszky Ferencz, Eöt­vös Loránd, Beöthy Zsolt, stb. De hiszen általában tisztában van azzal a magyar kö­zönség, mondhatjuk hozzá, van ahhoz szokva, hogy a klérusban a tudomány mindenkor igaz barátját, lelkes ápolóját birta és sorai­ban mindenkor nagy számmal akadtak és akadnak kiváló és nagy stilü művelői a tu­dományok különböző ágainak. Nem lehet ezt tagadni. Fennebb felsorolt adatainkkal feltün­tetni kivántuk tehát, mondjuk történelmileg, hogy tapasztalás szerint mennyire hamis ál- litás a „Máramaros“-beli „Az uj syllabus“ czimü czikksorozat szerzője részéről az, hogy az egyház ellensége volna a tudományok haladásának. Ez a vélekedés — lehet, hogy erről talán maga dr. P. T. jogtanár ur sem tud — egy roppant régóta szereplő, a katholikus egyháztörténelemben nagyon jól ismert té­vedés, melyet tárgyalva találunk már a 4-ik, 5-ik századbeli „szentatyák“ irataiban, sőt alexandriai Kelemennél is, a „Stromaták“- ban, aki pedig a II. században élt. Még pe­dig két alakban jelentkezett ez a tévedés az egyházban. Egyrészt úgy, hogy a keresz­ténységnek már úgyszólván legelső száza­daiban eszébe jutott az embereknek azon töprengeni, vájjon hogy viszonylik a tudo­mányokhoz a keresztény kinyilatkoztatás, nincs-e közöttük ellentét, vagy nem fog-e ellentétbe jutni egymással a kettő ? Másrészt pedig az egyház ellenségei hozták fel a szó­ban levő hamis vélekedést az egyház ellen gunyul és ellenvetésül, miként hangoztatja azt most a „Máramaros“ is. Ezt tette már a pogány Celsus, a kereszténységnek hires és tudós ellensége, aki még a II. században élt s ki ellen a szintén hires egyházi iró, Origenes irta meg a kereszténység védelmét. Persze nem lehetetlen, a „Máramaros“-nak haragos és pöffeszkedő hangon iró czikke- zője úgy gondolja, hogy a jelenkori „felvilá- gosodottak“ sütötték ki azt az eszmét, me­lyet oly jól ismer az egyháztörténelem mint ősrégi gáncsot. De hát nem olyan könnyű azt valószí­nűvé tenni. (Folyt, köv.) Csak tovább. Lám csak, hova jutottunk. A magyar keresztény nemtörődömség megtermetté a maga gyümölcsét. Ez az eredménye annak a birkatürelemnek, mely bennünket jelle­mez. De hát azt mondom, hogy megérde­meljük. Nyakunkra engedtük tenni a köte­let. Most fojtogat s szabadulni nem tudunk tőle. Valóban a legjámborabb türelmet is iz­galomba hozza azon eset hire, mely Várady Gábor máramarosszigeti törvényszéki bíró­ról szól. Névtelen levelet kapott, melyben egy nyomorult, gyáva lélek megfenyegeti azzal, fiogy rajta fogja megtorolni Húsz Ábrahám ártatlan ? kivégeztetését. Azt Írja, hogy 8 napon belül agyonlövi. — A rendőrség őri­zet alá vette a törvényszéki biró lakását és személyét. No hát, kit nem háborít fel ezen gaz cselekedet ?! Aki ezt tette, kétségkívül zsidó, aki boszut akar állani egy tízszeresen akasz­tófát érdemelt gonosz hitsorsosa miatt. S vájjon e boszuállás az említett törvényszéki bírónak szól? Nem, hanem az egész keresz­tény magyarságnak a szembeköpése, arczul- csapása (már e névtelen levél írása is) azért, mert a törvényt a hitsorsos zsidóra merte alkalmazni. Erre is elmondhatjuk azt a köz­mondást : igy jár, aki a zsidónak nem köszön. De hát ma már Magyarországon igy állunk. Nincs biztonságban az élete niég an­nak sem, aki az igazságot szolgáltatja, hát akkor hogy legyen bátorsága egy társadalmi embernek a zsidókkal felvenni a harczot. Ez a ripők nép mindenre képes. Ölni, gyilkolni mindazt, aki érvényesülésének útját állja. Mutatja a fenti eset. Vagy olvashattuk Barta Miklós könyvében, melyet a felvidéki álla­potokról irt, hogy felgyújtották többször, sőt életét is fenyegették annak a papnak, aki a hegyvidéki kirendeltség népmentő munká­jában részt vett. Vagy Egán Edének nem el kellett pusztulni! ? Szomorú és megdöb­bentő dolog, hogy ilyen is megtörténhetik nálunk. Füzzük csak tovább. A zsidó újságok naponkint tekintélyes számú pénzösszegről adnak hirt, mit a hazai magyar? zsidóság ad össze a Húsz családnak. Elvégre ez szép dolog. De itt nem a család iránti részvét nyilvánul meg, hanem az országos gyűjtés­nek valóságos tüntetésszerü jellege van, ami a kereszténység ellen irányul. Azonban csak hadd rugdalják az alvó oroszlánt. Egyszer csak eszmélni fog talán a sok tüszurásra. Megmondottuk azt, hogy a zsidóság együttérez Huszszal, mert neki nem az igazság kedves, hanem a hitsorsos. És ime ezt a zsidók önmaguk bizonyítják be. De tanulságot szolgáltatnak ők sok más mindenről is. Orditnak, mint a fábaszorult féreg, ha a legkisebb sérelem esik meg raj­tuk. Teljesen szolidárisak. Egy miatt képes az egész világrész zsidaja megmozdulni. Nem sajnálnak pénzt s bármily nagy áldozatot, ha ügyüket kell diadalra juttatni. De a leg­aljasabb dolgokra is képesek s mindezt ösz­szetudják egyeztetni tág lelkiismeretükkel. Itt van a másik eset. Egy óriási pénz­hamisító bandát lepleztek le, melynek min­den tagja zsidó. Főczinkosuk a volt Húsz Ábrahám és gyilkostársai, ugyanott találjuk Dávid Márton gyilkos zsidót is, kit szintén kötélre Ítélt a beregszászi törvényszék. De az utócsapat mintegy 150 felvidéki zsidóból áll, kik Máramaros, Bereg és Ugocsame- gyékből valók. Várjuk, hogy a zsidók még azt is kifogják sütni, hogy ezek is mind ár­tatlanok. A felvidéki kazárok bizony egy csep­pet sem szaporítják a zsidóság érdemeit. Sőt inkább a bünlajstromot rövidesen teleróják. S mikor ez megtelt, akkor láttuk, mi törté­nik Oroszországban, vagy Romániában. Ez nem akar fenyegetőzés lenni, csak jóakaratu figyelmeztetés. Az utóbbi években különösen sokat Ír­tak a fekete táblára. Ha magukra gyújtják a házat s nem tudnak belőle menekülni, ak­kor elpusztulásukért senki mást, mint önma­gukat terheli a felelősség. A természet törvényein erőszakot venni nem lehet. Minden oknak meg van az oko­zata. Jó lenne még idejekorán észretérni, ők lesznek az áldozatai a katasztrófának, akik tüzes csóvával járnak a puskaporos hordók között. Ez pedig nincs messze, mert ismerve a közhangulatot, az nagyon elke­seredett. Ne tolakodjanak tehát a fórumra s ne igyekezzenek maguknak lefoglalni minden tért, mert a visszaszorított ár el találja őket söpörni. Kocsán Károly. Községek uj elnevezése. A szatmárvármegye területén fekvő köz­ségek neveit a belügyminiszter az 1908. évi IV. t.-cz. és az országos községi törzskönyv bizottság javaslata alapján megállapította. E rendelet a napokban érkezett le Szat­márvármegye alispánjához. Azon községek jegyzékét, amelyek uj elnevezést kaptak, a következőkben közöljük. A község régi neve : A község uj neve : 1. A csengeri járásban. Angyalos . . . Szamosangyalos, Dara . . . . Szamosdara, Ököritó . . Szatmár ököritó, Sályi . . . . Szamossályi, Sima . . . . Csengersima, Tatárfalva. . . Szamostatárfalva. 2. Erdődi járásban. Lophágy . . . Laphegy, Madarász . . Nagymadarász, Oláh-Hodos . . Béltekhodos, Sándorfalu . . Krasznasándorfalu Szoldobágy . . Bükkszoldobágy, Tőke-Terebes . . Krasznaterebes. 3. Fehérgyarmati járásban. Borzova .... Nemesborzova, Csécse .... Tiszacsécse, Cseke ......................Szatmárcseke, Cz égény-Dányád . Dányád, Istvándi .... Turistvándi, Riese....................Turricse. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZVTMVlí. DEÁK-TÉR Előre haladt idény miatt mélyen leszállított árak. Posztók és barehetek beszerzési árban, szí­nes, crém és fekete szövet, batisztok nagy vá­lasztékban. Vászon és kanavászokban gyári raktár. Női és férfi fehér neműek,mg, gallér, kézelő, harisnyák és minden más cikkek a legolcsóbb árban.

Next

/
Thumbnails
Contents