Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-23 / 52. szám

XVII. évfolyam Szatmár, 1908. deczember 23 52. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 * — Negyedévre — — — — — 1 „ 60 * Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. Főmunkatárs MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czjmére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Dicsőség1 Istennek, békeség — a nemzetnek. Irta: Bodnár Gáspár. Nagy, erős megpróbáltatások, rázkódások után mindig békesóg- ért, a munkálkodás zavartalan foly­tatásáért epekednek a nemzetek. A társadalmi fejlődés termé­szetében rejlik ez a vágyódás és nincs kullur nemzet, melynek jel­lemében, egyéniségében meg ne találnék ezt a jelenséget. Ez a sokat szenvedett, bámula­tos szívóssággal küzdelmeket és csapásokat kiállott nemzet is nagy, erős megpróbáltatásnak volt kitéve csak néhány esztendeje. Jobbjaink, államférfiéink java része a mohácsi veszedelem, erkölcsi és nemzeti ve­szedelem előestéiéről Írtak és be­széltek. Végzetesebb nemzeti csa­pásról, mint melyet ott a vérmezőn kapott a nemzet. A Gondviselő Isten ujja most ismét jelentkezett. Megmutatta a kivezető utat. S a nemzetnek még mindig maradt ereje arra, hogy ezt az ujjmutatást meglássa és kövesse. Felébredt és a liberalizmus negy­ven éves uralmát rázta le magáról Egyszerre, hihetetlen erővel, egyet­értéssel és kérlelhetlen logikával. A nemzet fellélegzett. Mindenki azt hitte, hogy btkesség követke­zik. Minden jóakaratu ember a nemzeti nagy munkásság,idejének bekövetkezésére gondolt. És joggal. Mikor azonban ma a békesség nagy ünnepét üljük, mikor mint­egy önmagunkban elmélyedve te­kintetünket a nemzeti társadalom szintáján végighordozzuk, mikor a társadalmi hullámok hajtó erejét érezve megkérdezzük: vájjon meg van e az óhajtott béke a nagy nem­zeti munka folytatásának, a nem­zeti állam újra való kiépítésének lehetőségére — bizony lelkünk el­borul, szivünk összeszorul és sze­münk a bizonytalan jövőbe ré- vedez. Bennt, saját várunkban iszonyú harcz kezdődik újra. A régi tábor eltűnt, elbújt a föld színéről, de nem semmisült meg. Először csak rejtelmében mozgolódott, aztán a saj­tóban mutogatta készülődéseit, ma már ujfent nyílt csatára készül. Kezdi megfogni, lefoglalni a lelkeket. Elhiteti az emberekkel, hogy a józan konzervatív irány, amely irány egyedül képes a nem­zeti nagy munkát megindítani és vezetni: visszaesést jelent. A szabadelvüség nagy jelsza­vával próbálkozik újra zászlót bon­tani. Mintha a józan konzervaliz- mus ellenkeznék az igaz, józan szabadelvüséggel. Mintha a ker­tészt, aki a fattyú hajtásokat nyesi a fáról, azzal vádolnák, támadnák, hogy magát a fát akarja tövestől elpusztítani. Vagyunk olyan szabadelvűek pedig, hogy felemelt fővel vallhat­juk magunkat annak. Világnéze­tünk, kulturális érzékünk, nemzeti hivatásunk felfogása tiszta és emel­kedő 1t. Am egyet beváltunk! Azt, hogy ez a világnézet, ez a kulturális érzék, ez a nemzeti felfogás hivatásának tudata a tör­téneti Magyarország talajában gyökeredzik. Annak a történeti Magyarország­nak talajában, mely a keresztény­ség forrásából indult útjára, mely ennek a forrásnak örök-friss szel­leméből táplálkozva maradhat fenn. Ehhez a gyökérhez, ehhez a TÁRCZA. Karácsony-éji dal.1) Irta és a gyulafehérvári nagyobb szeminárium ünne­pélyén előadja : Újlaki János. Leszállt az éj. És bűvös fátyoléban Kígyóit az égbolt inilljárd csillaga. A néma csendbe hold sugára rezdiil . . . Oh jöjj te szent éj . . . boldog éjszaka. Oh jöjj. Borítsd e szennyes hátú földre Csillagsugáros, fényes fátyolod, Mert most jön közénk a testesült Ige, Négy ezer év akiről álmodott. . . . . . A menny kitárul. . . Apró, pihes szárnyon Látom . . . ahogy száll angyalok kara, *) Melodramatikus zenéjét szerezte Resch L. György zenetanár, székesegyh. karnagy. (Harmonium, ének és hegedű kísérettel.) S a bethleliemi k unyhó fölött . . . hallom, Csendül az ének, zeng a Glória. Kétség epeszt. . . Kunyhóba szállt az Isten, A nagy világ bölcs, alkotó Ura? Márványfalu királyi palotánál Dicsőbb hely-e egy kis kunyhó zuga?. . . Igen. . . Itt’kelt életre az Alázat Király palást . . . bíbor hol nem fedé. Oh! hisz az ember akkor mámorában Istent imádni elfelejtené. . . Egy kicsi jászol fagyos, hideg ölén Pihen a Kisded foszlányok között. S im’ a jámbor pásztorok szivébe A hódolattal . . . hála költözött. — Engedd körülborulnunk jászol-ágyad, És önts belénk nagy, mély alázatot, Hogy Érted élve tűrni megtanuljuk Az ellenünk szórt gúnyt, gyalázatot. . . . Bár népek ezre, milliója térdel — Ur Jézusom — ma jászolod körül, Irgalmasságod nagy müvét csodálva Lelkűk imádás árjába merül: De hány szív maradt távol . . . messze Tőled, Hány porszem itt a föld oromzatán? Az egyik szégyel, mert szolgaraj ura, Másik kisért, mert sorsa zord . . . kaján. És Te betérsz a fényes palotákba, De nem repülsz el a kunyhók felett, Amott . . . rideg pompával fogadnak, Itt „dicsőséget“ zengenek Neked. — És ujhodás kél. . . Lengjen nyomában béke Az üdv malasztját hintve szerteszét — Korunk beteg . . . emberre tör az ember, Oh jöjj, siess . . . gyógyítsd meg a sebét. . . ... Maradj közöttünk földre szállott Kisded És ne távozz el lelkűnkből soha. Add, hogy kinek senkije nincs e földön Boldog lehessen az ő karácsonya. . . Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol ------­® e > ír%___Ji____£_jj SZlllMZZäl Kr ámer Jeremí Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. Iggr Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok. "3^1

Next

/
Thumbnails
Contents