Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-18 / 47. szám
Szatmár, 1908 november 18. „HETI SZEMLE 3 Pascal levelei. Ezeket a leveleket is elferdítették, meghamisították. Különben Pascal maga is beismeri, hogy egy könyvet olvasott, a többit úgy más kézből kapta. Tehát utszéli pletykát használt fel komoly képű forrásokul. És ezen rendezett, tudatos és sokszor, legtöbbször embertelen támadások daczára rengeteg nem katholikus is bizalommal kiddé gyermekeit a jezsuitákhoz, mert intézetük, iskolájuk nevelés és oktatás tekintetében minden más iskolát és nevelő-intézetet felülmúlott. És ma is bízvást kiállja a versenyt a leghíresebb nevelőintézetekkel, iskolával. A jezsuita-rend keletkezése óta, illetőleg nevelő-intézetekben való működése óta minden időben történeti hitelességgel rendelkező adatok birtokában vagyunk arra nézve, mily kitűnő nevelőknek bizonyultak a jézustársasági atyák. Mikor példáid a jezsuita-rendet eltörölték maga II. Frigyes is azt Írja d'Alembert ne k : — Ti francziák! Még meg fogjátok bánni a jezsuiták elűzését és az ifjúság nevelésében nemsokára hiányt fogtok tapasztalni. Vájjon a franczia ifjúság nevelése ma is különb kezekben van-e? Sokat lehetne erről Írni és izületileg ide kapcsolni. De helyem szűk. Verulami Bakó ezeket Írja: — Ami a pedagógiát illeti, végy példát a jezsuiták iskolájától, mert jobbak nem léteznek. (V. ö. dr. Kellner L. porosz királyi kormány- és isk. tanácsos: Képek a nevelés t.) Más helyen pedig igy beszél: — Ha a jezsuiták szorgalmát és működését szemlélem, ha nézem, mit tesznek a tudomány féjlesztésére és az erkölcsök nemesítése érdekében, jut eszembe Agesilaos szava Pharnabacesről: „Mivel ilyen jeles, kitűnő vagy, kivánom, hogy bárcsak a miénk volnál. (Bakon : A tanulmányok haladásáról ez. munkája.) így gondolkodnak bizanyosan a mai szabadkőműves páholyokban is. És igy is cselekszenek a liberális szabadgondolkodók, modernista védők táborában, mikor aztán egy-egy megtévedt jezsuita tudós (hiszen a jezsuita is ember és főleg ha zseni) övék leszen. Akkor dicsőítik, magasztalják, megkoszorúzzák, szobrot emelnek neki. De hogy is ne látnának veres posztót ezek az urak a jezsuiták népszerűségében, mikor pl. a XVII. század elején körülbelül 14 ezer növendékük volt a párisi provineziá- ban és több mint 1800 egy másik kollégiumban. A XVIII. század közepe tájt, ép a társaság feloszlása előtt, 22.589 volt tagjainak száma és 669 kollégiumban, 117 szemináriumban tanítottak. (Oscar Browning: A nevelés elméletének története 55. lap.) Hát ezek történeti tények. S miként a társaság életre kelésének legelején és azután az idők folyamában napjainkig úgy volt, úgy van, hogy soha rendnek, társaságnak annyi ellensége, de annyi bámulója, dicsőítője nem volt, mint a jezsuitáknak. Sokan gyűlölték és gyűlölik, de sokan szerették, szeretik és az elismerés zászlaját hajtják meg az ő pedagógiai rendszereik előtt is. Nem érdekes-e tehát kutatni, keresni, hol van e jelenségnek forrása? Melyek azon erők, mely e szeretni való, ellenségei előtt félelmetes, gyűlölt „fekete sereg“-nek pedagógiáját ma is, három század után frissen megőrizte, sőt a legmodernebb korba is elhelyezni és áldások forrásává tudta tenni ? Elannyira, hogy legnagyobb, legádázabb ellenségei is úgy nyilatkoznak: „Bármennyi gáncsot, rágalmat szórtak már három százada a jezsuiták fejére, ki kell venni általában e vád alól a pedagógia ügyében tett szolgálataikat.“ (I. h.) Hát igen, ezt a kérdést igyekszünk megvilágitani a következő igénytelen czik- künkben. II. A jezsuiták a kath. egyház legbátrabb, legcselekvőbb katonái. Rendjüket Lojolai Ignácz alapította. Érdekes volna e kitűnő, a szentek sorába emelt pedagógusnak, azelőtt vitéz katonának életéről csak érintőleg is egyetmást irni. Am e részletesebb kitérésre itt helyem nincs. Tagadhatatlan, hogy e rend a kath. egyház védelmét, vesztett befolyásának helyreállítását, visszaszerzését tűzte ki feladatául. És ha a protestantizmus a szabad kutatásra és tudományra támaszkodott, saját állítása; szerint: a jezsuiták ugyanezen fegyvert használják fel az uj tan ellen való harezban. A szellemi támadást csak a szellem fegyverével és védelmi eszközeivel lehet visz- szaverni. Ez az ő prográmmjuk. Természetes, hogy első sorban az ifjúság nevelésére, kiképzésére vetik sas tekintetüket. S mert 'fegyverük a tudomány, a protestánsok felsőbb iskoláival szemben ők is állítanak magasabb jellegű iskolákat Tanítási rendszerüket nagy, körültekintő gond és tapintatosság közben csak 1558-ban állapítják meg és hirdeti ki az akkori rendfőnök: Aquaviva. E rendszert először saját iskolájukban kipróbálják és a nyert tapasztalatok nyomán véglegesítik. Mesteri mü ez a tanítási rendszer. Megmutatta az idő kitűnő voltát. Hiszen több mint 200 évig változatlan marad. Újabb szervezetében is csak a kor követelményeihez alkalmazkodik, de gyökere ugyanaz. Friss, üde és nagy tapasztalatok forrása. Nem akarom ismertetni iskoláik szervezetét itt részletesen. Csak általános jellemző vonásokat adok. Legfőbb törekvésük volt a jezsiták iskoláinak, kollégiumainak, hogy tanítványaik individuumát, egyéniségét, hajlamát kiismerjék. Tehát nevelésük, oktatásuk központjává magát a tanulást tették, ami nevelési módszerre a modern pedagógia csak nagy későn törekedett. Tehetségét, hajlamát figyelték saját növendékeiknek is és ennek megnyilatkozása szerint irányították, fejlesztették tovább. így van az ma is. Főfeltételük volt, hogy az oktatást és nevelést összeköthessék. A jezsuiták főleg azon ifjúság vezetését és képzését vállalták magukra, mely ifjúság bent a kollégiumban, a konviktusban lakott. Közvetlen felügyeletük, úgyszólván egészen családias nevelésük oltalma alatt. A tantárgyak koronája a hittan. Pedig e tárgynak aránylag kevés időt szentel a tanterv. De melynek szelleme minden tárgyba átömlik. Ok ugyanis hithü katholikusokat akarnak nevelni. Meggyőződésük, hogy a jó katholikus ember egyszersmind minta polgára leszen nemzetének, hazájának. És hogy meggyőződésükben nem csalódtak, hogy ők igaz, ideális nemzeti polgárt akarnak és tudnak nevelni, csattanósan igazolja a következő eset: Mikor 1846. évben Thiersz vádakkal lépett fel a jezsuiták ellen (a vádak ismeretesek), 600 volt növendékük, kik Franczia- országban a legkülönbözőbb állásokat foglalták el: a rendről ünnepélyesen és nyilvánosan a következőleg nyilatkoztak: — A legtisztább forrásokból itatván lelkünket, neveltek bennünket. . . Szeretnők, ha Francziaország megtudná, hogy a jezsuiták rágalmazott nevelése igazán és egyedül katholikus. S hogy mi, akik általuk a katholikus vallást a hazafiui kötelességgel, nemzeti büszke érzéssel összekötni tanultuk, csak annyival jobb polgároknak és a valódi szabadság annyival igazabb barátainak érezzük magunkat. (I. h.) Azt hiszem, hogy a magyar ifjúság az a nagy, tiszteletreméltó száma, mely Magyarországban, a mi édes hazánkban a jezsuiták intézetében tanultak, nevekedtek: ezt az okmányt ma is kiállítják és meggyőződéssel, hálával egytől-egyig alá is írják. A jezsuiták tiszteletben tartják, fejlesztik, sőt tüzelik a nemzeti érzést . . . ezt vallom, mint ki ma sem engedek egy jottát sem az okos sovinizmusból, mint ki igenis a jezsuiták neveltje vagyok. És vallják, elismerik, hirdetik ezren és ezren. Volt és van-e tüzesebb magyar költő, hogy a sok közül csak P. Rostira hivatkozzam? Tanitot- ták-e lelkesebben a magyar irodalomtörténetet e gyújtó hatással rendelkező páternél ? Emlitsem-e a nyakig magyar jezsuitát: Mla- doniczky pátert? Hát Flodugnál ismerte és szerette-e valaki jobban a magyar népet? Hát, hogy ezt is mérőre tegyem, van-e szebb, aranyosabb lapja a mi magyar irodalomtörténetünkben, melyre halhatatlan nevüket a magyar jezsuiták tipikus példányai: Faludi,' Pázmány Péter, Káldi, Rajnis és a többiek írták? Bizony, bizony, jól mondja az angol iró, hogy ha valakinek igaza, érdeme van: azt el kell ám ismerni, ha mindjárt jezsuita is. A jezsuitánál azonkívül önfeláldozóbb nevelője nincs a világnak. O egészen az ifjúságé. Lélekben és testben egyaránt. Igazi atyja az ifjúságnak. Mindenkinek mindene. Bámulatos az a bensőség, esudás önfeláldozás, amivel hivatásukat a jezsuiták teljesitik. Ezt csak az a magasztos czél, az élet örömeiről való teljes lemondás teheti lehetővé. És még egy nagy hatalom, mely a legádázabb ellenség előtt is tiszteletreméltóvá kell, hogy tegye őket. UJ RUHA-ÜZLET! o Augusztus lén nyílt meg Szatmáron, V ifi llfTlIA fí^f J?ni § Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) 1 UJ Hűim" i ■ kész férfi-, női- és 1aholaIle9I°,c®?*,í ír.®11 wvá------------------------------lasztekban kaphatok ferfi-oltonyok, feloltok, utazóff T7PrmiPkrnha-iÍ7ÍPtp hundák, különféle gyermekruhák, valamint dús gyermearuüd választékban a legelegánsabb női kabátezikkuk.
