Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-18 / 47. szám
9 „HETI SZEMLE Szatmár, 1008. novenber 18. Az a körülmény tehát, hogy a zsidóságnak körülbelül háromnegyedrésze fog bírni hármas szavazattal a pluráliíás révén, méltán töltheti el aggodalommal azokat, kik a kereszténység megerősítésében látják a magyar faj supremá- tiájának szilárd alapjait. És addig, mig a zsidóság az eddiginél háromszoros erővel fog belemenni a választási küzdelembe, a magyarság zöme csak egy szavazattal bir, sőt nem kis számmal lesznek olyanok, akik’ többedmagukkal fognak kitenni egy szavazatot. A magyarság csak az intelligencziája révén nyer erőben, amely pedig a nép zöméhez épen fordított arányban áll, mint a zsidóságnál. Még sok retortán fog leszü- rődni a javaslat, mig törvény lesz belőle. Habár nem tagadjuk meg tőle, sőt készséggel elismerjük, hogy a legnagyobb jóakarat szüleménye, mégis szükséges megfigyelni, sőt nemcsak megfigyelni, de be is tömni azokat a hézagokat, melyeket a keresztény Magyarország nézőpontjából hagy maga után. A plurálitás elvi szempontból semmiképen sem Sympathikus, ellenkezik a magyar nemzeti hagyományokkal, ellenkezni látszik a jogegyenlőség elvével, ez csak abban az esetben állja \meg helyét mint modus vivendi, ha azt a nagy czélt, a keresztény Magyarország megszilárdítását előmozdítja. Miután itt jogos aggodalmak merülnek fel, szükséges — eltekintve a zsidóság szavazatától — sabb célokat, melyekért ő ezelőtt évekkel annyit küzdött és áldozott. így nem tartom lehetetlennek azt sem, hogy a vár természetével egybevágó célra különösen, ha ezen intézmény, örökidőkre a gróf nevét viselné egész ingyen át nem bocsataná az egész várat. Ezelőtt egy pár évvel a szinérváraljai járásbíróság «nem kapott helyiségeket bérbe. Szó volt, hogy a járásbíróságot a várban telepítenék. Nem lett volna rossz gondolat, de tatarozás és alapos javítások nélkül a várt semmi ilynemű czélokra nem lehetne használni. Ha valamely modernebb intézmény pl. Szatmárvármeyye múzeumát akarnók e várban létesíteni, vagy valamely népesebb tanintézetet, p. o. földmives iskolát összekötve valamely háziipari ág művelésével, természetes, a várat a czélnak megfelelőleg restaurálni és helyiségeit használhatókká kellene tenni. Lehet, hogy e munka egy kicsit több költséget emésztene fel mint maga az intézmény czélja megbirna. De itt nem csak a jövő, hanem különösen a múlt lehet nyomatékos ok a nagyobb költségek indokolására. Kulturális életünk fejlődésével annyiféle intézményeink vannak már eddig is, sőt olyan garancziákról gondoskodni, melyek a keresztény magyar nép túlsúlyát kétségtelenné teszik. A jezsuiták pedagógiája. Irta: Bodnár Gáspár. I. A napokban ülte meg félszázadát a szatmári, mintaszerű finevelő-intézet (kon- viktus) annak, hogy a nagy és szent életű Hám János püspök hívására a jézustársasági atyák ennek a konviktusnak vezetését átvették. Amikor csendben, minden nagyobb feltűnés kerülésével érkeztek, amikor csendes, de méltóságteljes volt a lefolyt ötven esztendő működése, munkája: olyan csendes, mondhatni észrevétlen az ő — igazán — benső ünnepük a félszázadnak mesgyéjén. Szatmár városa, a szép és nagy, öt vármegyére terjedő egyházmegye, az ország sok-sok részeiben, ahova működésük áldása széthullott, de talán közvetlenül az intézet közelében élő egész sereg nemzedék nem tudott róla. S talán csak e sorok olvasására / lobog majd fel százaknak és százaknak emlékezete, hálája az igy jubiláló konviktus iránt. E sorok Írója, ki b. e. Meszlényi püspök óhajára a magyar nép számára átirta a nagy Hám életrajzát, tudatában volt és van ennek a félszázadnak megérkezéséről. És hat éven át növendéke vala ez intézetnek. Hát engedtessék meg nekem, hogy e jelentős nap emlékére, de boldog visszaemlékezésként és köteles hálából is néhány vonásban rajzoljam meg a jezsuiták pedagógiáját. Ne mondja senki, hogy ez a kérdés szaklapba való. Nem: ez a kérdés kiválóan arra való és arra vár, hogy a nagyközönség lesznek ezentúl is, hogy az erre hivatottak bizonyosan találnának a sok közül egyet, melynek elhelyezése az aranyosmegyesi majdnem ezredéves várban éppen bele illenék. Vidéke egészséges, vize kitűnő, vasúti állomása van kettő is. Ezeken kívül a község a körülötte fekvő 5—6 községnek középpontja, s mint ilyen hazafias, kulturmissiója alatt tartaná azokat. Még a legutolsó esetben sem kellene elhanyagolni magtárnak. Hiszen nem is arra való, nem arra a czélra épült, csak szükségből használják e czélra. Akkor is valamely oly természetű gyárat kellene bele alapítani, mely nem érintené a vár iránt való kegyeletérzést. Mindazáltal a várat kiemelné a nem- bánomság, a nemtörődömség kátyújából. Ennek a vidéknek nagy szüksége lenne egy ily munkát adó telepre, p. o. szövőgyár, magyar gyermekjáték készitőgyár, vagy más ilyen valami. A községemnek van 12,592 holdas határa. Ebből mintegy ezer hold lehet a község paraszt lakosságáé. A többi uradalmi és középbirtokossági birtok. Lakosainak száma 3148, kik közül mintegy 2600 házaiban zsellér. A zsellérek közül még le lehet számítani mintegy 300 lelket urasági külső és belső cselédnek. A többi kevés kivétellel is tisztában legyen vele. Különben is a nagy- közönség körében mindenki azt hisz már ma ‘ magáról, hogy pedagógus. Szellemesen jegyzi meg egy pedagógusunk (v. ö. Élet és iskola: Andor József), hogy tömérdek az önkéntes pedagógus. És ha az újkori Diogenes lámpával kezében járna fényes nappal a modern városok széles utczáin és a kérdezősködőknek, azt felelné : — Pedagógust keresek ! Bízvást kinevetnék, mint czinikus ősét. — Bolond ez az ember. Hisz mindnyá- an pedagógusok vagyunk. Nos, ezek az önkéntes pedagógusok azonnal veres posztót látnak, ha jezsuita pedagógiáról, nevelésről van szó. Sőt még a hivatott, vezető pedagógusok is teljes elfogultsággal, igazságtalan ítélkezésekkel, vastag tudatlansággal, elferdített tények sorozataival gondolkodnak, szólnak, adtak elő a kaihedrákon a jezsuiták nevelési rendszeréről. Jaj a lángeszű, európai műveltségű, világhírű szónoknak, gróf Apponyi Albertnek, mert a jezsuiták intézetében nevelkedett. És nemcsak Apponyinak. Kijut másoknak is. S bár sok-sok minden kitűnőséget elismernek a jezsuiták nevelési rendszerében, nem akarnak meghajolni az angol tudós előtt, aki azt mondja, hogy ha valakinek igaz érdeme van, el kell ismerni, ha még jezsuita volna is. ügy tesznek, mint a janzenisták, kik a neveléstörténet tanúsága szerint csak azért nem fogadták el a nemes versenyt pedagógiai,^nevelési eszközül, mert jezsuiták bizonyították be legcsattanósabban kitűnő értékét és hatását. Szeri-száma nincs azoknak a támadásoknak, gyanúsításoknak, igazságtalan Ítélkezéseknek, mikkel ma is a jezsuitákat illetik. Köztudomású, hogy a jezsuita-rend ellen felhasznált fegyverek ős raktárai még most is földmivelési napszámos, kiknek nyáron át még csak van munkájuk, de télen mondhatni semmi. Az agrár-szociálizmust e vidéken először ide hurczolták be, még pedig olyan egyének, kik az iskolába soha sem jártak, írni olvasni nem tudnak. Ez megdönti egynémely oldalról szívesen hangoztatott azon téves felfogást is, hogy nem kell a parasztot annyira kiművelni. Bizony kell azt, sőt lehetőleg értelmessé kell nevelni. De gondoskodni kell egyúttal arról is, hogy értelmét és munkaerejét fel is használhassa. Mint emlitém, az aranyosmegyesi várral a legutolsó esetben is a föld nyomorult népének szolgálhatnék az érdekeit. A múltban a haza ellenségei ellen és védelméért állították az ily várakat. Semmivel sem tartanám lealázóbb feladatnak, ha most a hazának fiait fogadhatná magába s megmenthetné őket a nyomortól és elzülléstől. Tudom én, hogy igénytelen az én szavam. Soraim is elég halványok, de érzem, hogy az igazságot akarnám szolgálni. Az igazság pedig: hej de sok nemes lelket indíthat gondolkozásra, esetleg a legilletékesebbeket cselekedetre is. Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol butorkereskedésében Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. fESS" Lelkészek és tanítók részére 10°/o árkedvezményt nyújtok.
