Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-18 / 47. szám
47. szám XVII. évfolyam. Szaímár, 1908. november 18. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — Bllér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Választói reform. Mióta a koalicziós kormány átvette az ország- ügyeinek intézését, e felé a törvényjavaslat felé tekintett legnagyobb várakozással minden szem az országban. Pár hónap óta pedig, mióta egyes részletei kiszivárogtak a nyilvánosság elé, valóságos izgalomba hozta a sajtót és a kedélyeket. Most már ott fekszik a mumus a képviselőház asztalán, megismerheti mindenki a maga valóságában. A törvényjavaslat 148 szakaszból áll, hatalmas indokolás és a statisztikai adatok egész halmaza van hozzá csatolva. Meglátszik rajta, hogy a miniszter lelkiismeretet csinált a dologból, nagy tanulmánynyal s a nemzeti aspirácziók iránt a legteljesebb jóakarattal eltelve alkottál meg törvényjavaslatát. A z anyaghalmaz akkora, hogy első tekintetre alig lehet megismerni, annál alaposabb piegfontolás szükséges hozzá, hogy megérthesse az ember nagy horderejét annak a czélnak szolgálatában, melyet hivatva van megoldani. Gondos tanulmány híján tehát vele szemben Felelős szerkesztő BÁTHORY E N D K E. Fömunkatárs MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" állást foglalni, vagy felülni az ellenséges sajtó hangulatkeltésének, legalább is könnyelműség. Az uj választói törvénynek a magyar elem megerősítését kell biztosítani keresztény alapon. Latolgatni kell tehát, megfelel-e a javaslat ennek a követelménynek, vagy sem. Elő fogja-e inozditani az a mód, — a plurálitás — melyet a miniszter e czél elérésére alkalmasnak látott. A miniszter javaslatában a magyarság számaránya az eddigi 47 százalékról 61 százalékra szökik, a magyarság részére tehát a javulás kétségtelennek látszik, ámde .a magyar szavazatokhoz számítják a zsidókat is, pedig ezt jókora részben nem lehet. A zsidóság jó nagy része nem fog hozzájárulni szavazatával a magyar elem megerősítéséhez. Ide a zsidóságnak csakis azt a részét lehet számítani, melyben a hazafias érzés erősebben van kifejlődve. Ez azonban igen kis perczent. Az intelligencziának egy kicsi része. A másik nagyobb rész inlernaczionális törekvések szolgálatában áll. Ott látjuk őket a hazátlan szocziálizmus táborában, anA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek 4^*. Nyllttér sora 40 fillér. ^ A lap megjeleníti: inimlen szerílÁj^’ nak tiizét élesztgetik, a kevesebb műveltséggel bírók pedig olyan politikai hitvallásnak, mint a falu. Nagyon sok közülük még csak nem is tud magyarul. Hogy lehet az ilyenekről feltételezni, hogy lelkesedjenek $ magyar állameszme iránt. Ugyanezen oldalról veszélyeztetve van a keresztény alap. A zsidóság között nagyon kicsi perczent az, mely közömbös volna a kereszténység terjeszkedése iránt. Csak az a piczi rész, amely már nem tud különbséget tenni a kóser és tréfli közt, amelyet úgyszólván csak az álszemérem tart vissza a keresztvíztől, — ősök hagyománya, rokonság s több efféle. A többi esküdt ellensége a kereszténységnek. Az ő soraikból kerülnek ki a mérges sajtó ama lovagjai, kik a keresztény társadalom megdöntésére mártogatják naponkint tintába tolláikat, hatalmasan piszkolódva és lerántva mindent, ami keresztény jelleggel bir. Ok a szocziáldemok- raták vezérei, akikről pedig köztudomású, hogy magát az Űr Istent is szeretnék detronizálni, hogy ők foglalhassák el a helyét a világ- egyetem kor m á ny zásá ba n. Az aranyosmegyesi vár. Irta: Marosán Kornél. (Folyt, és vége.) Pár sorban még vissza térek az aranyosmegyesi vár irattárára. Említettem, hogy az irattárát feloszlatták. Mindazonáltal a várban maradt még egy értéktelennek látszó irathalmaz. Gróf Teleki Sámuel bérlőjének, Glück Ignácz, urnák szívességéből egy pár darabot megtekinthettem. Már azok között is ráakadtam olyan okmányokra, melyek kulturális, gazdasági, társadalmi fejlődési s történelmi szempontból is nagykár lenne, ha végkép elkallódnának. így, hogy többet ne említsek, megtudjuk, hogy a báró Wesselényi birtok, mely ma 4—-5 ezer kereszt életet tormel, tisztán Aranyosmegyesen, 1843-ban az összes gabona nemüekből, a környékbeli dézsma keresztekkel együtt, jó termés mellett, minttegy kilenczszázat tett ki. Meglehet állapítani, hogy az akkori gazdasági viszonyok mellett, egy-egy grófi birtok évenkint mindig kevesebbet jövedelmezett, mint amennyi volt a kiadás. Ott hever az iratok között br. Wesselényi Farkas özvegyének, br. Bánffy Máriának hiteles végrendeleti másolata. Br. Wesselényi Ferencz, László és Johanna hiteles egyezségi levelének másolata stb. Mind oly okmányok, melyekből a történet iró meríthet, s melyek fontos kultúrtörténeti adatokat tarlalmaznak. A negyvennyolcz előtti kor arisztokrácziájának felfogására és jellemzésére elég világosságot derít az egyes iratcsomókat összekötő schvartzgelb zsinórok. Ezen iratok egy ideig ott fognak heverni a „puszta templomból" a várhoz szállított három réz koporsók egyikében. De még se kerülnek szemétdombra. Az 1805-ik évben midőn szó volt arról hogy Aranyosmegyesen felállítják az áll. el. iskolát felhívtam az akkori tanfelügyelő, Ko- váts Béla figyelmét a várra, hogy az áll. iskolát oda helyezzük be. O az eszmét nagyon felkarolta. Ki is jött a várat megtekinteni és egyéb viszonyokról tudomást szerezni. A termek megfelelő nagyságunknak, de elhanyagoltuknak s különösen sötéteknek találtattak. Konstatálta azt is, hogy ott annyi terem és más helyiség van, hogy nem tudná igénybe venni. Több gazdával egy fedél alatt pedig az iskolának nem volna érdeke. Végre a várnak három gazdája van, már most ezek közül kivel bocsátkozzék tárgyalásokba? Úgy is van. Addig, mig a várnak nem lesz csak egy ura, alig lehet a vár érdekében valamit kezdeni. És leghatalmasabb ura lehetne, gróf Teleki Sámuel. Én a grófot személyesen nem ismerem. Soha sem láttam 30 év lefolyása alatt Aranyosmegyesen. De mindazonáltal ismerem gondolkodási módját, ismerem azon magaCSAPD LAJOS flíQftPANfíl PADI \/ Magyar díszruhák, Polgári ruhák A/ Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az lihlJUUflllUU Tűri- n„, 1 «lodánc tíahác Ác finnm lrivitp.lm fflktfttfim. ÉS POLGÁRI SZABÓ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, __ _ ___ _ ._ ... Palástok, fövegek, Bőrkabátok *7.j (I. emeleti). /\ készítését elvállalom. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. s za born ester.
