Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-29 / 5. szám
Szatmár, 1908. január 29. 3 „HETI SZEMLE“ azt mondhatnám, hogy ő kezdte. Ha egyszer csak kapná magát például ez a „Heti Szemle“ s anélkül, hogy valamely részről ok vagy alkalom merülne fel, dühös czikket, amolyan förmedvényt hozna, amelyben a reformátusokat gyalázza, az esetről mit ima a „Máramaros?“ A „Máramaros“ igy szólna: igen szomorú az, hogy akadnak lelketlen irók és hírlapok, kik felekezeti jelszavak alatt gonoszul, elitélendő, megvetést érdemlő módon megzavarni iparkodnak az ország lakossága körében a békés egyetértést. Nos, hát ez illik szóról-szóra a dr. Pap Tibor czikkére. Felkérem az igazgató urat, hogy hajtsa meg fejét s mondja ki e két szót: ez igaz! Én az iránta érzett minden megérdemelt nagyrabecsülésem daczára is azt mondom Pap Tibor urnák „Az uj Syllabus“ czimii czikk- sorozatára, hogy annak megjelenése a legbotrányosabb faragatlanság és vastag durvaság volt a köztisztesség szempontjából s merész támadás, alantjáró tapintatlanság olvasó közönségével szemben. Miért gyalázkodik ott, ahol béke van ? — S a „Máramaros“ újévi czikkében még azt mondja, hogy a felekezeti harcz előidézéséért a vád a katholikusokat terheli! Mert érdekes, hogy általában meglehetősen el van terjedve a katholikusokról, hogy türelmetlenek, néha aztán szépen kipattan, hogy a tü- relmesség ellen mégis csak mintha protestáns testvéreink szeretnének inkább véteni. Dr. Pap Tibor ur hebehurgyán járt el s nagy felületességet tanúsított czikksorozata megírásánál, mert nem ismerte magát a Syllabust, melyről czikket irt; de bármit tartalmazzon is az a Syllabus, nincs joga az Egyháznak ahhoz, hogy hangoztassa véleményét s tanítsa a maga híveit ? S ha ezt teszi az Egyház, honnan veszi a jogot a „Máramaros“ szerkesztősége ahhoz, hogy ezért az Egyházat megtámadásban részesítse s gúnyosan középkori arzenált emlegessen ? ... El kell tehát ismernie mindenkinek, hogy a dr. Pap Tibor jogtanár ur czik- kével — nagyítás nélkül szólva — a magyar közönség katholikus részén komisz sérelem esett. Szabad-e a bulevard-zsurnalizmus ilyen virágának egy „Máramaros“ kiadóhivatalában nyomdafestéket kapnia? Ha pedig megtörtént, akkor az az újság, mely igy megsérti olvasó közönségét, végleg elrontotta a dolgát, annak az Írónak vagy szerkesztőnek pedig, aki azt a bátorságot vette magának, I hogy ki pellengérezze a katholikus egyházat, annak tulajdonképen meg kell válnia a szerkesztőségtől, akármilyen derék ember is különben, mert az többé nem irhát közönsége részére, ha ez katholikus vallásu és önérzetes. Már hiába, meg kell lakóinia a meggondolatlanságért, melyet elkövetett. A dr. Pap Tibor jogtanár urnák általunk teljes megbotránkozással fogadott eme czikksorozatára történt annak idején két felszólalás is. Az egyik magában a „Máramarosban" jelent meg, melynek hasábjain kedves barátom, Pilcz Ede segédlelkész irta meg ..Az uj Syllabus“ czikk ellen észrevételeit. Az ügyesen megirt s szép, de rövid lélekzetü czikkeiy azonban bennünket annyiból nem elégített ki, hogy csupán arra szorítkozott, hogy korrigálja a czikkiró Pap Tibor urat a „Syllabus“ illető pontja felől, feltárja a végzetes tévedést, melyben amaz éppen czik- kének súlypontját illetőleg leledzik s a mely tévedés oly alkalmas volt arra, hogy határtalanul komikussá tegye a nagyhangú tudós czikkirónak álláspontját. — Ámde a főbaj különben is, mint ezt egy helyen már jeleztük is, nem is éppen a Syllabus megtámadása volt, mint inkább az a sok hamis állítás és igaztalan vád, melyet dr. Pap T. ur fejtegetései során a kath. egyházra vonatkozólag olvasóinak előadott. S ehhez még hozzátehetjük, hogy dr. Pap T. szerkesztő ur mint a legutóbbi hét alatt, mióta a politikusok is részt vesznek működésében. Hadd támadjanak bennünket, igy kel önéletre a kat- holikus öntudat. Más vallásunk vezető emberei gyűléseket tartanak és kimondják, hogy el kell venni «az egyház vagyonát. A fővárosban faji és felekezeti frakcziok előtt fejet hajt mindenki . . . (Fölkiáltás: Abczug Vá- zsonyi). Ne személyeskedjünk, nem a név itt a fontos, hanem az eszme jelenségekből Ítéljük meg, hogy tömörülnünk kell, ha a néppel akarjuk keresztül vinni munkánkat, segítenünk kell a gyöngéket, erőtleneket. Szükségünk van arra, hogy egyek legyünk a munkásnép támogatásában, egymás felkarolásában. Mindnyájan egyért, egy mindnyájáért! Végül köszönetét fejezi ki, hogy a a nemkereszténynek hirdetett főváros is a vidékkel együtt oly impozáns módon csatlakozik a népszövetség zászlaja alá. A diszgyülést a pápai hiranus akkordjai zárták be. Majd lassan oszlani kezd a tömeg, azonban a lelkesedés még az utczán is megnyilvánult, mert a résztvevők nagy száma négyes sorokban járta be zászlók alatt a főbb utvornn- lakat, majd rendben szétoszlottak. Az impozáns csendes tüntetés nagy feltűnést keltett a fő- város-szerte. A múlt évi máramarost botrányhoz. Ajánlva a „Máramaros“ czimii hírlap t. olvasóinak — Irta: Arakszyn. — (Folytatás.) III. Én nem Írok a reformátusok ellen, hanem csak dr. Pap Tibor ellen irok, sőt még Pap T. ellen sem, hanem csak a czikke ellen. De hogyha azt tenném is, hogy a reformátusok ellen Írnék, akkor is csak azt tenném, amit Pap Tibor ur megtett már előbb, a katholikusokkal szemben t. i. s én tatnak, ük csakis faji, nyelvi érdekcsoportok és igazi önnálló kulturfeladatra képtelenek, önálló fejlődésre alkalmatlanok. Hiszen ha ők valóságos nemzetiség lennének, okvetlenül érvényesültek volna a magyar állameszme megbontásával, a saját területükön és akkor nem alakulhatott volna ki a magyar egységes, erős nemzet, hanem kialakult volna egy kantonszerü, szövetséges állam akkor, amikor a magyar uralkodó nemzet erejével velük szemben sohasem élt. És mik a magyarok ? A magyar a honfoglalás első perczétől alkotókig lép fel. O cultur elem, minden a mi itt van az ő müve: állami berendezkedés, hadi tettek, tudomány, irodalom, művészet. Történelmet csinált, s csakis ő csinált történelmet. — Előkelő typus, — melylyel számot kell vetnie Európának, ha nem is volt első, utolsó sem volt. Vannak nagy emberei, méltók a világ legnagyobbjaihoz. Es mit segített ebben az oláh, tót, rácz és szász ? A magyar tanítói voltak Róma, Byzanc, Velence, Flórenc! Miénk tehát az állam nemcsak a hódítás, hanem a munka, az alkotás és európai jelentőség czimén is. És ebből folyik egyenesen, hogy életjogunk a kulturképtelen töredékeknek közös és egységes működési czél körébe való terelése, vagy ha kell, belekényszeritése. Erre eszközeink nem az erőszak, hanem az erő fegyvere. És mi eredményezte Magyarországon a nemzetiségi kérdést ? A túlhajtott szabadság-elmélet és indokolatlan humanitás. — Nem reális, hanem humanitás. És az a humanitás veszedelmes is. Őrült és gaz lenne ez a 10 milliót számláló magyar nép, ha ezek által a szétszórtan . élő, egymással nem érintkező, külön ezélokat szolgáló, külön-külön culturára képtelen hazaáruló nemzetiségi alakzatok által tönkre tétetné magát. Pedig ez a humanitás tönkre teheti a nemzetet, mert a rakonczátlan kicsik végre sem boldogulhatnak és mi egy másik hatalmas nép könnyű zsákmányává válhatunk ezért a harcz az álhumanitás ellen a magyarság életkérdése. Küzdenünk kell teljes erővel a nemzeti életünk biztosításáért. — Érthetetlen, miért fáj Björsonnak és Tols- tojnak a magyar nemzet polgárosító szerepe és nem fáj Anglia, Németország és Porosz- ország munkája az Írek és lengyelekkel szemben. Csak nekünk nincs jogunk a magyar földön, magyar politikáért, egységes nemzeti kultúráért dolgozni, csak a magyar föld maradjon meg modern Bábelül ? Ám akár tetszik Björsonnak, Tolstojnak akár nem, itt nálunk, mint mindenütt a világou, csak egyféle eredményes művelődés képzelhető. A nemzetiségi agitáczió kínos, lázas állapotot teremt, ahol a nyugodt fejlődés lehetetlen, mert képtelenek más kultúrát tenni a magyar helyére mert külön oláh, tót, rácz kultúra mines és nem is lehet. El kell tehát fogadniok a magasabb fokú magyar kultúrát, ha egyéni és egyetemes fejlődésre aspirálnak. Öntudatos, czéltudatos és erős művelődési belpolitika kell nekünk! — Hát ki az ur e hazában. — Mi, akik dolgozunk, vagy ellenségeink ? A franczia forradalom a belső ellenséget porba, vérbe tiporta, összezúzta. Mit fog csinálni a magyar a két reáfogó nemzet és állampusztitó elemekkel ? Bűnt követ el a magyar politikus, ha nem valamenynyiiink számára. Bűnt követ el a magyar politikus, ha oda nem törekszik, hogy minden ember megKÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁK, dbák-téb Előre haladt idény miatt mélyen leszállított árak. Posztók és bar ehetek beszerzési árban, szikes, crém és fekete szövet, batisztok nagy választékban. Vászon és kanavászokban gyári raktár. Női és férfi fehér neműek,mg, gallér, kézelő, harisnyák és minden más cikkek a legolcsóbb árban.
