Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-29 / 5. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1908, január 29. azt a lovagiatlanságot követte el, hogy a Pilcz Ede magyarázó sorainak helyet adott ugyan lapjában, de azokhoz olyan kommentárt függesztett, melyben az egyház ellen szórt szidalmait nem csak megismétli, hanem azokra „rá is dupláz.“ Nem sokára ez után a „Heti Szemle“ hozott a „Máramaros“ czikksorozata ellen „Az uj Syllabus máramarosi kommentárja“ czimen egy már kissé terjedelmesebb, értékes közleményt, melyben Máramarosi erélyesen utasítja vissza a gonosz és hamis vádakat, de az olvasó az egyház ellen szélnek eresztett hamis állitások felől felvilágosítást ebben a czikkben sem talál. Éppen ezért kíséreljük mi meg az olvasó szemei elé állítani a hamis állitások, komisz vádak igaztalan voltát. Folyt. köv. HÍREK. Ki Ipsz a kanonok? A püspök ur 0 Méltósága legutóbbi körlevelében elrendelte az egyházmegyei papság megszavaztatását, hogy ki foglalja el a Hámon József elhalálozása folytán megüresedett ka- nonoki stallumot. Távol akarja ezáltal tartani 0 Méltósága már csak látszatát is annak, hogy a méltók közül is talán nem a legméltóbbat választja ki. Minthogy még aránylag rövid ideje foglalta el az egyházmegye kormányzatát, nein ismerheti úgy a papságnak a múlt időkre is kiható működését, hogy e fontos ügy eldöntését saját személyének kívánná fentartani. Mindenesetre igen ritka, de rendkivül tapintatos ez az eljárás, a püspök ur 0 Méltósága páratlan igazságérzetének fényes bizonyitéka. A szavazólapok, melyeknek csupán a szavazó és megválasztandó egyén nevét kell tartalmazniok, borítékba zárva s a „püspök saját kezéhez“ tanuljon magyarul, amint a Széchenyi-Tár- sulat akarja. Aki magyarul nem tud, nem teljesítheti lelkiismeretesen honpolgári kötelességeit. Aki magyarul megtanulni nem akar, nem becsületes hü fia a hazának. Sovinisztákká kell lennünk! Ne féljünk e szótól. A soviniszta szó minden nemzet szótárában a legelső helyen áll, hiszen a franczia, az angol idegen nyelvet meg sem tanul. A sovinismus tette nagygyá Angliát, Német- és Francziaországot. Hát ami másutt erény, az nálunk biinszámba menne ? S mert mi mindig gyávák voltunk még e szó kimondásában is, azért nincs erős magyar nemzeti élet, azért fészkelődnek a nemzetiségek, (hogyne, mikor mi növeljük étvágyukat, anyagot adunk nekik arra, hogy magukat másnak képzeljék, mint a mik.) Ne nézzük összetett kezekkel, mint gyújtják fel házainkat és mindenek felett csóvákkal ne szolgáljunk nekik. Tehát Magyarországot egységessé kell tenni, nem faji elnyomással, hanem a magyar nyelvvel és becsületes, nyílt magyar politikával, amely nem szoroz, nem oszt, hanem összead. A nemzeti élet megteremtése kétségkívül harczot jelent. Ez a harcz nem fegyveres, nem véres, hanem kulturharcz a legnemesebb fajtájából. De meg kell üzennünk ezt a kulturharczot, meg kell verekednünk czimzéssel ellátva február hó 5-ig küldendőkbe az egyházmegyei hatósághoz. Uj kamarás. A király gróf Sztáray Gábor ungmegyei főispánnak a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta. A főispán az előirt esküt f. hó 23-án tele Budapesten, gróf Apponyi Lajos magyarországi udvarnagy kezeihez. Kegyeletes alapítvány. Szabó Norbert czimzetes püspök, nagyprépost szülőföldjén, Aknasugatagon még 1904-ben egy igen díszes sirkápolnát építtetett a temetőben. Alatta édes anyja és nagynénje nyugszanak s végekarata szerint ő is itt kívánja örök álmait pihenni. Most háromezer korona mise- alapitványt tett, hogy a kápolnában édes anyjáért, nagynénjéért s majd halála után érette is 20 szent mise mondassák. Ezenkívül ezer korona alapítványt tett az egyházfi részére, ki a kápolnára felügyelni, s azt rend- bentartani köteles. A ’sirkápolna fentartására már 1904 ben tett ezer korona alapítványt, ezt most ismét ezer koronával gyarapította. Alapítványainak összege tehát ötezer koronát tesz ki. E szép alapítványok a püspök ur gyöngéden érző, kegyeletes lelkületének örök időkre szóló hirdetői. Nemes tett. Az áldozatkészségéről ismert báró Vécsey család hervadatlan érdememéinek sorozatát ismét szaporítja egygyel báró Vécsey László sárközi nagybirtokos, orsz. képiselő. Elhatározta, hogy a család kegy- urasága alatt álló sárközi róm. kath. templomot lebontatja és helyére nagyobbat, diszeset épit. A munkálatok két év leforgása alatt hajtatnak végre. A tervezet készítésével Tóth Sándor szatmári építész van megbízva. A sárközi hívek régi óhaja megy teljesedésbe a nemeslelkii főurnak e szép cselekedetével, mely uj lapot nyit meg a Vécseyek jótetteinek történetében. Küldöttség Apponyinál. A legutóbbi városi közgyűlés azon határozatot hozta, hogy városunkban polgári iskolát állít fel önereférfias lélekkel és törhetlen elszántsággal és győznünk kell valamennyiünk javára. Azok pedig, akik a nemzeti keresztes háborúban a nemzet élén fognak haladni, akik vezetni és vezényelni fognak, azok fogják megteremteni és az idők végéig biztosítani, a boldog, gazdag, müveit, nagy és hatalmas Magyar- országot ! És jaj azoknak, akik a nemzet testéből való test és véréből való vér létükre édesanyjuk ellen szóban és Írásban feltámadnak s szentségtörő kezeiket ellene felemelik, akik a szocziális világfelfogás és demokratikus szélső eszmekor veres zászlója alatt a magyar nemzet életét fentartó, istápoló és biztositó évezredes oszlopokat mozgatják és ledöntésüket ajánlják. Pedig akadnak ilyenek a magyar kultúra és iskola munkásai között is. Van egy magyar tanár, aki a magyar népoktatás biinéiil rója fel, hogy a magyar nyelvet be akarjuk vinni a nemzetiségi népiskolákba, hogy Széchenyivel követeljük a magyar nyelv tudását a nemzetiségektől is. Miért? Mert az államhatalom biztosította nekik anyanyelvűk szabad használatát és sajátos műveltségűk kifejtését, mert a nemzetiségek ellen való culturküzdelem leplezett osztályküzdelem, mert a magyar nyelv tanijéből s küldöttségileg keresi fel kérelmével gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi minisztert az állami támogatás megnyerése végett. A küldöttség dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt a múlt pénteken tisztelgett a miniszternél, ki a város óhaját méltányosnak találta, s kilátásba helyezte, hogy a polgári iskola 1909-ben megnyílik. A küldöttségben részt vettek: dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Vajay Károly polgármester, Tankóczy Gyula főkapitány, Kőrösmezey Antal főjegyző es Bodnár György kir. tanfelügyelő. Uj alapító tag. Lessenyey Ferencz dr., apostoli|főjegyző, praelátus kanonok 200 (kétszáz) koronával a Széchenyi Társulat alapító- tagjai sorába lépett. Mig a nemeslelkü főpap szép tetteinek sorozatát ismét gyarapitotta egy el nem évülő érdemmel, másrészt vármegyénk e tevékenyen működő kulturegye- siiletének hatalmas buzdításul szolgál a további lankadatlan munkálkodásra. Elhalt nagybirtokos. Domahidai Do- mahidy Sándor nagybirtokos, vármegyénk törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tagja, a Szatmárvármegyei Gazgasági Egyesület elnöke, tegnap délután fél 2 órakor életének 68-ik, boldog házasságának 34-ik évében szivszélhüdés következtében hirtelen elhalt. Holnap délután 3 órakor a gyászháznál tartandó szertartás után Domahidára szállítják, hol e hó 31-én délelőtt 11 órakor helyezik örök nyugalomra. A boldogult vármegyénknek egyik elsőrangú vezető embere volt, közéletünkben igen tevékenyen működött. Váratlan halála nagy veszteség a közügyre. Uj tanácsos. Ő felsége a király bölöni Mikó Béla m. kir. főmérnöknek nyugalomba vonulása alkalmából, sok évi hü szolgálata elismeréséül a bányatanácsosi czimet adományozta, Áthelyezett szolgabirák. Tivadar István szolgabiró Husztról Dolhára, Ferenczy János szolgabiró Técsőről Taraczközre, és dr. Barabás Kálmán tb. szolgabiró Dolháról Husztra helyeztettek át. Hymen. Rohonyi József mérnöksegéd jegyet váltott Palády Lajos állami elemi istása, terjesztése a kulturátlanság és tudatlanság sötétségének. Én azt hiszem, hogy egy czéltudatosan élő, dolgozó államnak létérdeke a nemzeti homogeneitásra való törekvés, a saját nép- fentartó szellemének belehelése a nemzet minden tagjába, nyelvének terjesztése, fejlesztése és abszolút uralomra való juttatása. Nyelvének mindenek felett, hiszen ebben él ez a kifejezője nemzeti egyéniségének és ez az erőforrása a népek hatalmi és kulturversenyében. A tanár ur szocziális és műveltségi elméletével pedig egyenesen megöljük a nemzet fejlődési képességét és összetörjük nemzeti létének biztosítékait. Hazaáruló confederelizmus az ilyen felfogás, mely az államkapcsok meglazitására, züllésre és végül pusztulásra vezet. Meg kell bélyegeznünk az ilyen Írásokat tüzes bélyeggel, lángostorral, mennykövekkel kell lesújtanunk az ilyen szellemi kalandorokat, akik a nemzet első Szentségeit sárral dobálják és piszkolják. Vagy mit érdemel az, aki nyíltan hirdeti urbi et orbi, hogy a hit, a vallás illúzió, a képzelődés terméke, tehát nem lehet alapja az erkölcsnek, melyet szilárdabb alapokra kell fektetnünk. Hát hol az a szilárdabb alap ? Melyik az ? A tudás, becsület, .jellem, meggyőződés ?
