Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-29 / 5. szám

Szatmár, 1908. jauuár 29. ségek falanxa között is. Az lesz az igazi de- mokráezia, nem az irigykedés, hanem a^^ze^..' retet demokrácziája, melynek X. Pwkj adott nevet: a keresztény demokráezia^ Ezt kövesse a népszövetség s akkor a.nép írrel-’ léje áll vállvetve és zászlóját a?, ^éjyólét fokára tűzheti. A püspök lelkes beszédét kövöt^V^t-^..!< szés-zaj eltílésével Haller István főtitkár fel- “ olvasta a népszövetség védőinek üdvözlő ira- tatait. A védnöki tisztet elfogadták: Vaszaray Kolos herczegprimás, Yárossy Gyula kalocsai érsek, gróf Széchenyi Miklós győri, gróf Mayláth G. Károly erdélyi, Bende Imre nyitrai, Fisher Colbrie Ágost kassai, gróf Zichy Gyula pécsi, Boromisza Tibor szatmári, Firczák Gyula munkácsi, István Vilmos szombathelyi, püspökök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, dr. Takács Menyhért jászóvári, Burány Ger­gely csornai prépostok, Vajda Ödön zirczi apát, gróf Zichy Nándor tárnokmester, gróf Zichy Aladár miniszter, gróf Mailáth György, br. Révay Ferencz, br. Gerliczy Félix, gróf Choteck Rudolf, Kétly Károly, dr., Szabó Ferencz főrendi tag. Felolvasták továbbá an­nak a közel háromszáz katholikus és keresz­tény szocziálista egyesületnek nevét, melyek Írásban vagy táviratilag üdvözölték a disz- gyülést. Az üdvözletek felolvasása nagy lel­kesedést keltett. Lelkes éljenzéssel fogadva tartotta meg azután Zboray Miklós záró beszédét, melyből kiemeljük a következőket. A kagyló, ha ide­gen test kerül beléje, fájdalmában megszüli az igazgyöngyöt. A magyar katholiczizmust ért bántalmak is megszülték a maguk igaz gyöngyét a katholikus népszövetséget, (lelkes éljenzés.) Sokan vannak a kik nem helye­selték, hogy ebbe a szervezetbe politikailag is szereplő egyéniségek is bele vigyék a ma­guk tevékenységét. De hisz már egy éve működött a katholikus népszövetség és vájjon beszéltek e róla annyit, huszadrész annyit, 2 hogy a nemzetközi szocziálizmustól mentsük a magyar fajt. Nem tűrj ük, hogy legérde­mesebb férfiaink czéltáblái legyenek idegen támadásoknak. Vége van a deklamáló kat- holiczizmusnak, a tettek katholiczizmusa kö­vetkezik. Az elhangzó szónak csak akkor van súlya, ha tettek állanak mögötte. Tö- möritsük népünket, teljesítsük jobban köte­lességünket. Egyért küzdünk: hogy Magyar- ország nagy és boldog legyen. Zugó tapsok, éljenzések hangzottak el a pompás beszéd után. Majd Haller István főtitkár felolvasta a pápa következő levelét, melyet a közönség állva hallgatott végig. Tisztelendő Testvérünknek, Ottokár szé­kesfehérvári püspöknek, Székesfehérvár. Tisz­telendő testvér, üdvöt és apostoli áldást. Ked­ves volt nekünk ama levél, melyet a ma­gyar nép katholikus szövetségének elnökei­vel együtt minap küldöttéi. Nemcsak a fen- költ és készséges lelkűiét nyilatkozik meg ugyanis ebben kiválóan, melylyel ti Ígéritek, hogy az Apostoli Székhez hűek és ragasz­kodók lesztek azon tanokat illetőleg, melye­ket az újabb tévelyek kárhoztatására a „Pas- condi“ encyklikában hirdettünk, hanem egy­úttal azon szilárd elhatározásról is tanúságot tesztek, hogy erősen törekedni fogtok azon, hogy az olynemü tévelyek ne terjedjenek. Örvendünk, hogy igy velünk egyet akarva, a katholikus igazság és igazságosság védel­mére az ellenkező hullámok gátjául katholi­kus szövetségiek megalakul és kívánjuk, hogy ezen általunk óhajtott szövetséget az Isten szerencsésen gyarapítsa s az üdvös gyümölcsök állandó bőségével árassza el. A mely égi adományok megnyerésére és külö­nös jóakaratunk jeléül nektek, kik legköze­lebb első gyűlésiekre fogtok összeseregleni, atyai szeretettel adjuk apostoli áldásunkat. Kelt Rómában, Szent Péternél 1908. január 9-én, Pápaságunk ötödik évében. X. Pius pápa. 2. A pápa levelének felolvasása által felvenni, hogy igy a nemzet teste több millióval megszaporodva a nagy nemzeti feladatokért és ideálokért győzelmesen har- czolhasson. S melyek a nagy nemzeti feladatok és ideálok ? Hogy Magyarország nagygyá, erőssé, szabaddá és függetlenné váljék. Ez a czél valóban fenséges eszmény, melynek fénye beragyogja a magyar földet s áthatja, munkára serkenti a lelkes embe­reket. Volt idő, midőn a magyar nemzeti mű­velődés ragyogó pályafutása után itt-ott a befejezéshez közeledett, midőn Nagy Lajos és Mátyás királyainak nemzeti kultúrája a világ csodálatára tarthatott számot, — ám a török pusztítás, melynek rombolásait ma sem tudjuk kiheverni, és az osztrák tartományok­kal való államjogi összeköttetés elibünk állott s durva erőszakkal századokra vissza­dobott. Le kellett tennünk a tollat és kalapá­csot, kardot kötöttünk hogy védjük hazánkat, nemzeti egyéniségünket, hagyományainkat és nemzeti függetlenségünket. És folyt a harez engesztelhetetlenül. „HETI SZEMLE“ = keltett lelkesedés csak fokozódott mikor dr. Proháseka Ottokár székesfehérvári püspök kez­dett szólani, ki szokott ékesszólásával a kö­vetkező gondolatmenetet fejtette ki. Öntuda­tos szervezkedés ez, mely a lappangó erőket felszabadítja a nemzeti munkára. Népmozga­lom ez, melyre szükség van, mert uj világ szakadt ránk, mely kirántja alólunk a régi alapokat, kirántja nemcsak a párnát a fejünk alól, hanem a csillagos eget is fejünk felül. (Igaz úgy van) Megakarják változtatni a régi eszméket, uj Magyarországot akarnak, mely ne legyen keresztény. Evvel az áramlattal szemben a népre kell hivatkoznunk. Utal a német katholikus népszövetségre, az osztrák keresztény szocziálistákra. A néprIMf megmozdulni. Nálunk is történt már sok szervezkedés; látok kaszinókat, kávéházakat, bankokat, látok katholikus köröket is, de ezek nem váltották be a hozzájok fűzött re­ményeket. Társadalmi alapon mitsem lehetett tenni, mélyebbre akartunk hatolni a nép er­kölcsi és gazdasági erőit egyaránt felébresz­teni ; ezt akarja a népszövetség. A gazdasági átalakulások folytán megmozdult a nép, de ezzel szemben a vezető Magyarország még nem tette meg kötelességét. A nép nélkül nem lehet nagy munkát végezni. (Helyeslés) A népszövetségnek bele kell nyúlnia az em­beri nyomorúság mélyébe és a gazdasági érdekek felkarolásával a népen segíteni. Nem specziális feladatai vannak: Olyan mint a villamos telep, mely világit, gépeket hajt, telefonál. (Nagy tetszés.) Nem lehet kizárólag erkölcsi erőkkel dolgozni, mert minden kul­túrát a gazdasági kijegeczesedés is hordoz, de ha a modern gazdasági élet telítve lessz igazi katholiczizmussal, akkor a népszövetség érvényesülni fog. Alakítsuk meg a népszö­vetséget nem egynéhányan, mert millió apos­tol kell a világ átalakítására. Akczió kell, a nélkül nincs élet. (Helyeslés.) A tevékeny szeretettel utat törünk zászlónknak az ellen­Ármány, erőszak, árulás földre gyűrt ben- bennünket sokszor. A Rákóczy-szabadság- harcz nem sikerült, a 48-as magasztos küz­delem az aradi „Golgotán“ végződött, amelyről a hősök vére most is csepeg, szivárog és ébren tartja a nemzeti lelkiismeretet. I)e a hányszor földre gyűrtek, miként Anteusz, uj erőt merítettünk s csüggedés helyett, uj reményekkel indultunk uj harcba, uj csatákra: S ma oly sok küzdelem, oly sok vi­szály után letesszük a gyilkos fegyvert s a béke viruló fájának, amely soká virágozzék, védő árnyékában, duzzadó munkakedvvel és ambiczióval fogunk hozzá a nemzeti munka televény földjének műveléséhez. És ez a föld mesés termékenységii, — megtermékenyítették a belé hullott vérözön, könj patakok, — s felszántotta a nemzeti ősi erő fényes aczél ekéje. A munka ma sem könnyű, — mert a nemzeti culturális evoluczióért való verejté- kes kiizködést megnehezítik a nemzetiségi érdekközpontok, amelyek a mohácsi vész óta erőt merítve a külső hatalmi tényezőkből, állandóan folytatták nemzetbontó törekvé­seiket, mig végre ma a culturképtelen apró­ságok, a tunya és rosszindulatú socziologiai képletek odáig feszítették értelmetlen felfu- valkodottságukat, hogy a hatalmas magyar államban külön nemzetiségi érdekeket fej­lesztő államot követelnek. Ám tudják meg, hogy a magyar állam vagy elpusztul, vagy feltartózhatatlanul fej­lődik, mint egységes magyar nemzet s hogy saját természetes és élettani fejlődési utalt követhesse, le fog, le kell számolnia a belső ellenhatásokkal, ezekkel a központfutó va­kondokokkal és minden egyes embert, aki az országban él, az egységes magyar nemzeti eszme és kultúra részesévé és munkatársává log tenni és meg fogja akadályozni, hogy a kis nemzetiségi érdekközpontok az általános magyar nemzeti művelődés kifejlődését esz­telen nemzetesdit játszó — és a külföld felé hajló hóbortjukkal megbénítsák. Az a kérdés, van-e joga ehhez a poli­tika, a történelmi, az emberi jog szempont­jából ? Van, teljes joga, van ! Mik a nemzetiségek? Mindenek felett nem életképes nemzet­egyéniségek, sőt nem is nemzetiségek, hiszen a közjogi magyar nemzetben benne foglal­Mindennemű üveg-, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greg^iiü és Chrapárv ^ üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents