Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-29 / 5. szám
Szatmár, 1908. jauuár 29. ségek falanxa között is. Az lesz az igazi de- mokráezia, nem az irigykedés, hanem a^^ze^..' retet demokrácziája, melynek X. Pwkj adott nevet: a keresztény demokráezia^ Ezt kövesse a népszövetség s akkor a.nép írrel-’ léje áll vállvetve és zászlóját a?, ^éjyólét fokára tűzheti. A püspök lelkes beszédét kövöt^V^t-^..!< szés-zaj eltílésével Haller István főtitkár fel- “ olvasta a népszövetség védőinek üdvözlő ira- tatait. A védnöki tisztet elfogadták: Vaszaray Kolos herczegprimás, Yárossy Gyula kalocsai érsek, gróf Széchenyi Miklós győri, gróf Mayláth G. Károly erdélyi, Bende Imre nyitrai, Fisher Colbrie Ágost kassai, gróf Zichy Gyula pécsi, Boromisza Tibor szatmári, Firczák Gyula munkácsi, István Vilmos szombathelyi, püspökök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, dr. Takács Menyhért jászóvári, Burány Gergely csornai prépostok, Vajda Ödön zirczi apát, gróf Zichy Nándor tárnokmester, gróf Zichy Aladár miniszter, gróf Mailáth György, br. Révay Ferencz, br. Gerliczy Félix, gróf Choteck Rudolf, Kétly Károly, dr., Szabó Ferencz főrendi tag. Felolvasták továbbá annak a közel háromszáz katholikus és keresztény szocziálista egyesületnek nevét, melyek Írásban vagy táviratilag üdvözölték a disz- gyülést. Az üdvözletek felolvasása nagy lelkesedést keltett. Lelkes éljenzéssel fogadva tartotta meg azután Zboray Miklós záró beszédét, melyből kiemeljük a következőket. A kagyló, ha idegen test kerül beléje, fájdalmában megszüli az igazgyöngyöt. A magyar katholiczizmust ért bántalmak is megszülték a maguk igaz gyöngyét a katholikus népszövetséget, (lelkes éljenzés.) Sokan vannak a kik nem helyeselték, hogy ebbe a szervezetbe politikailag is szereplő egyéniségek is bele vigyék a maguk tevékenységét. De hisz már egy éve működött a katholikus népszövetség és vájjon beszéltek e róla annyit, huszadrész annyit, 2 hogy a nemzetközi szocziálizmustól mentsük a magyar fajt. Nem tűrj ük, hogy legérdemesebb férfiaink czéltáblái legyenek idegen támadásoknak. Vége van a deklamáló kat- holiczizmusnak, a tettek katholiczizmusa következik. Az elhangzó szónak csak akkor van súlya, ha tettek állanak mögötte. Tö- möritsük népünket, teljesítsük jobban kötelességünket. Egyért küzdünk: hogy Magyar- ország nagy és boldog legyen. Zugó tapsok, éljenzések hangzottak el a pompás beszéd után. Majd Haller István főtitkár felolvasta a pápa következő levelét, melyet a közönség állva hallgatott végig. Tisztelendő Testvérünknek, Ottokár székesfehérvári püspöknek, Székesfehérvár. Tisztelendő testvér, üdvöt és apostoli áldást. Kedves volt nekünk ama levél, melyet a magyar nép katholikus szövetségének elnökeivel együtt minap küldöttéi. Nemcsak a fen- költ és készséges lelkűiét nyilatkozik meg ugyanis ebben kiválóan, melylyel ti Ígéritek, hogy az Apostoli Székhez hűek és ragaszkodók lesztek azon tanokat illetőleg, melyeket az újabb tévelyek kárhoztatására a „Pas- condi“ encyklikában hirdettünk, hanem egyúttal azon szilárd elhatározásról is tanúságot tesztek, hogy erősen törekedni fogtok azon, hogy az olynemü tévelyek ne terjedjenek. Örvendünk, hogy igy velünk egyet akarva, a katholikus igazság és igazságosság védelmére az ellenkező hullámok gátjául katholikus szövetségiek megalakul és kívánjuk, hogy ezen általunk óhajtott szövetséget az Isten szerencsésen gyarapítsa s az üdvös gyümölcsök állandó bőségével árassza el. A mely égi adományok megnyerésére és különös jóakaratunk jeléül nektek, kik legközelebb első gyűlésiekre fogtok összeseregleni, atyai szeretettel adjuk apostoli áldásunkat. Kelt Rómában, Szent Péternél 1908. január 9-én, Pápaságunk ötödik évében. X. Pius pápa. 2. A pápa levelének felolvasása által felvenni, hogy igy a nemzet teste több millióval megszaporodva a nagy nemzeti feladatokért és ideálokért győzelmesen har- czolhasson. S melyek a nagy nemzeti feladatok és ideálok ? Hogy Magyarország nagygyá, erőssé, szabaddá és függetlenné váljék. Ez a czél valóban fenséges eszmény, melynek fénye beragyogja a magyar földet s áthatja, munkára serkenti a lelkes embereket. Volt idő, midőn a magyar nemzeti művelődés ragyogó pályafutása után itt-ott a befejezéshez közeledett, midőn Nagy Lajos és Mátyás királyainak nemzeti kultúrája a világ csodálatára tarthatott számot, — ám a török pusztítás, melynek rombolásait ma sem tudjuk kiheverni, és az osztrák tartományokkal való államjogi összeköttetés elibünk állott s durva erőszakkal századokra visszadobott. Le kellett tennünk a tollat és kalapácsot, kardot kötöttünk hogy védjük hazánkat, nemzeti egyéniségünket, hagyományainkat és nemzeti függetlenségünket. És folyt a harez engesztelhetetlenül. „HETI SZEMLE“ = keltett lelkesedés csak fokozódott mikor dr. Proháseka Ottokár székesfehérvári püspök kezdett szólani, ki szokott ékesszólásával a következő gondolatmenetet fejtette ki. Öntudatos szervezkedés ez, mely a lappangó erőket felszabadítja a nemzeti munkára. Népmozgalom ez, melyre szükség van, mert uj világ szakadt ránk, mely kirántja alólunk a régi alapokat, kirántja nemcsak a párnát a fejünk alól, hanem a csillagos eget is fejünk felül. (Igaz úgy van) Megakarják változtatni a régi eszméket, uj Magyarországot akarnak, mely ne legyen keresztény. Evvel az áramlattal szemben a népre kell hivatkoznunk. Utal a német katholikus népszövetségre, az osztrák keresztény szocziálistákra. A néprIMf megmozdulni. Nálunk is történt már sok szervezkedés; látok kaszinókat, kávéházakat, bankokat, látok katholikus köröket is, de ezek nem váltották be a hozzájok fűzött reményeket. Társadalmi alapon mitsem lehetett tenni, mélyebbre akartunk hatolni a nép erkölcsi és gazdasági erőit egyaránt felébreszteni ; ezt akarja a népszövetség. A gazdasági átalakulások folytán megmozdult a nép, de ezzel szemben a vezető Magyarország még nem tette meg kötelességét. A nép nélkül nem lehet nagy munkát végezni. (Helyeslés) A népszövetségnek bele kell nyúlnia az emberi nyomorúság mélyébe és a gazdasági érdekek felkarolásával a népen segíteni. Nem specziális feladatai vannak: Olyan mint a villamos telep, mely világit, gépeket hajt, telefonál. (Nagy tetszés.) Nem lehet kizárólag erkölcsi erőkkel dolgozni, mert minden kultúrát a gazdasági kijegeczesedés is hordoz, de ha a modern gazdasági élet telítve lessz igazi katholiczizmussal, akkor a népszövetség érvényesülni fog. Alakítsuk meg a népszövetséget nem egynéhányan, mert millió apostol kell a világ átalakítására. Akczió kell, a nélkül nincs élet. (Helyeslés.) A tevékeny szeretettel utat törünk zászlónknak az ellenÁrmány, erőszak, árulás földre gyűrt ben- bennünket sokszor. A Rákóczy-szabadság- harcz nem sikerült, a 48-as magasztos küzdelem az aradi „Golgotán“ végződött, amelyről a hősök vére most is csepeg, szivárog és ébren tartja a nemzeti lelkiismeretet. I)e a hányszor földre gyűrtek, miként Anteusz, uj erőt merítettünk s csüggedés helyett, uj reményekkel indultunk uj harcba, uj csatákra: S ma oly sok küzdelem, oly sok viszály után letesszük a gyilkos fegyvert s a béke viruló fájának, amely soká virágozzék, védő árnyékában, duzzadó munkakedvvel és ambiczióval fogunk hozzá a nemzeti munka televény földjének műveléséhez. És ez a föld mesés termékenységii, — megtermékenyítették a belé hullott vérözön, könj patakok, — s felszántotta a nemzeti ősi erő fényes aczél ekéje. A munka ma sem könnyű, — mert a nemzeti culturális evoluczióért való verejté- kes kiizködést megnehezítik a nemzetiségi érdekközpontok, amelyek a mohácsi vész óta erőt merítve a külső hatalmi tényezőkből, állandóan folytatták nemzetbontó törekvéseiket, mig végre ma a culturképtelen apróságok, a tunya és rosszindulatú socziologiai képletek odáig feszítették értelmetlen felfu- valkodottságukat, hogy a hatalmas magyar államban külön nemzetiségi érdekeket fejlesztő államot követelnek. Ám tudják meg, hogy a magyar állam vagy elpusztul, vagy feltartózhatatlanul fejlődik, mint egységes magyar nemzet s hogy saját természetes és élettani fejlődési utalt követhesse, le fog, le kell számolnia a belső ellenhatásokkal, ezekkel a központfutó vakondokokkal és minden egyes embert, aki az országban él, az egységes magyar nemzeti eszme és kultúra részesévé és munkatársává log tenni és meg fogja akadályozni, hogy a kis nemzetiségi érdekközpontok az általános magyar nemzeti művelődés kifejlődését esztelen nemzetesdit játszó — és a külföld felé hajló hóbortjukkal megbénítsák. Az a kérdés, van-e joga ehhez a politika, a történelmi, az emberi jog szempontjából ? Van, teljes joga, van ! Mik a nemzetiségek? Mindenek felett nem életképes nemzetegyéniségek, sőt nem is nemzetiségek, hiszen a közjogi magyar nemzetben benne foglalMindennemű üveg-, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greg^iiü és Chrapárv ^ üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)
