Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-10 / 37. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kózműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. A Szt. István-Társulat pártoló tagsága. Aki a nép között éJ, vagy itt a városban megfordul a szegényebb sorsú munkásság körében, elré- mülve látja a gyűlöletnek, istente- lenségnek és anarchikus elvadu- lásnak olyan terjedését, aminő a történetírók tanúsága szerint mim dig a nagy forradalmakat szokta megelőzni. Istenre, vallásra mit sem adnak, az urat gyűlölik, köte­lességről hallani sem akarnak, foly­ton csak jogaikat emlegetik. Ke­resve e rettenetes állapot okait, azt látjuk, hogy a szegénység helyzete közviszonyainknak gazdasági, poli­tikai és társadalmi állandó roszab- bodása következtében súlyos ugyan, az elégedetlenség ily óriási fokát még sem igazolja s főként a túlzó kívánságok egyformaságát nem ma­gyarázza. A szenvedélyek feszítése s a lehetetlen kívánságoknak köz­szájra adása a sajtónak, az iroda­lomnak munkája. Az egyszerű em­berek nagy hangon elszavalt sziné- szies kifakadásainak forrása az új­ság s a lázitó könyvek, az istentelen­Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ ségnek táplálója a sok hazug füzet, erkölcsének sírásója a pornográfia. Ezeknek az eszközöknek ügyes for­gatásával nyerik meg nemzetrom­boló eszméiknek az egyszerű nép ezreit, az anarchia diadalszekerét a sajtó paripái húzzák. Ismerve a bajt, magától kínál­kozik a védekezés. S a védekezés­nek önként ajánlkozó eszközeit lel­kes emberek, társulatok és intéz­mények naponta nagyobb erővel ragadják meg s a keresztény világ- nézlet és a hazafias érzés és gon­dolkodás diadala tisztán ettől az erőtől, ettől a hévtől és buzgóság- tól függ. Előljár a munkában a legrégibb katholikus irodalmi in­tézmény : a Szent István-Társulat. Folyóiratával, tudományos, kiadvá­nyaival a müveit köröknek nyújt orvosságot, vagy immunizáló szert az istentagadó és hazátlan tudo­mány mérge ellen, népiratkái. tő­ként pedig népies pártoló tagsága az egyszerű emberek ezreit akarja visszahódítani Krisztusnak, a ha- zafiságnak, a józan és becsületes életnek, a polgári erényeknek. A haszon reménye nélkül, egyéb ki­adványainak üzleti hasznát hozva A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. NyUttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. áldozatul, évről-évre a jó könyvek olyan kis kollekczióját dobja a könyvpiaczra, amelyért irigyelnek bennünket még az e téren ugyan­csak elől haladó német katholiku- sok is. Mindazon könyvecskék, a melyeket eddig küldött népies pár­toló tagjainak a társulat, színedava voltak a magyar irodalomnak. Édes hazánk viszontagságos múltját, az anyaszentegyház szenvedéseit és diadalát, az előítéletek és babonák lerontását s gazdasági dolgokban való jó tanácsokat tartalmaztak. A szép és jó életre neveltek s meg­tanítottak a tudomány eredményeire. Most ismét kopogtat ajtónkon hasznos könyvecskéivel a Szent István-Társulat. Az előbbi évek gyönyörű kiadványaihoz nem mél­tatlan társakat kínál. Naptára most is elsőrendű, az Uj Kis Tükör III. része illő folytatása az egész or­szágban nagy tetszéssel fogadott két elsőnek. A kis gazda tanács­adója nyomán haszon, pengő arany vagy ropogó bankó tölti meg a jó tanácsokat megfogadó gazdáknak erszényét, a Szentek élete pedig lelki haszonnal lát el; a közélet harczaiban megbecsülhetetlen szi­Őszi elmélkedés. — Irta : Kerényi Dezső. — Leültem egy sziklatömbre, egy mohos szikladarabra a Duna partján, melynek olda­lait sárguló, hervadt vadvirágbokrok nőtték körül. Kicsi e kő, de nagy volt valamikor. Egygyé forrasztotta a tűz, a kráterből kiömlő lángnyelv. Látszik az összeforrt anyag, a tra- ehit tömeg fenn a hegyen, a magas bér­ezek tetején s oldalain. Onnan tört le, az idő törte le a vén idő. Összezúzta vasmar- kával a kemény matériát, szétrombolta a természet, még ha oly legyőzhetetlen lett volna is az emberi észnek s erőnek. Most én ülök e kövön. Gondoltam volna én ? Dehogy. Évezredek múltak el, mig ilyenné lett az érzéketlen anyag, a lávamaradék. S e helyre hogy került? Az idő, a hóhér kegyetlensége lökte le a mélybe, az űrbe dühösen, hogy a Duna szürke, ugrándozó hullámkarjaiba lelje to­vábbi alakítását, részekre oszlását. . . S meg­akad a parton, honnan ember viszi tán tova, vagy ezután is az idő kalapácsolja. — Ezt nem tudom biztosan, de azt mondhatom, hogy a vég felé gurult az érzéketlen ásvány. Óh, ha én ott lettem volna, hova e da­rabka szikla esett, mily porrá zúzott voln^ engem, az embert! . . . Ily matéria bizony nem könyörül. Hull, esik, gurul, mint öntu­datlan teremtmény. Az embert, az öntudatos lényt agyonvágta volna egy perez alatt, ki­végezte volna, mint a dér a gyenge növényt. Igen, érzem, mert rettegek, midőn szakadé­kok között mászkálok s nézem félve, remegve felettem a kiálló csúcsokat, a hasadt, színes köveket. Legyőz az idő, várj hatalmas hegy, de embert legyőzni nem fogsz soha ! * Folyik a viz andalogva, hullámokat ver görbe partjai felé. Nagy víztömeg. Cseppekből van. Oly nagy egy csepp ? Kis ujjam hegyével szét- törlöm s mégis sok eseppből, gyöngyharmat cseppekből áll a bámulatos egész. A termé­szet keze működik közre. A hasznos eső­szemek, a földgyomrából bugyogó vizcseppek ölelik egymást a folyam ölén. Valamikor a légben röpködött gőz, pára, felhő álarcza alatt, most hiisitó ital, az embernek öröm, élvezet, midőn fürdik benne, vagy csolnaká- zik zugó tetején I Nem sokat gondolkozom, levetem czi- pőm. Belépek a mederbe, szolgámmá aláz­lak viz! De hideg, itt az ősz. Kirántom lábam és eszembe jut az örvény gyilkolása, az idő rontó keze. Bánatos szivem megenyhitenéd ? Vé­szek dúlják, kínok marczangolják lelkemet, CSAPÓ LAJOS SZATMÄR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ FISŐRANfiíI PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, LLöimamiu ran Papj öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÍRISZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, szabó­master.

Next

/
Thumbnails
Contents