Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-19 / 34. szám
I Szatmár, 1908 augusztus 19. „HETI SZEMLE“ leknek vágyakozását fejezte ki és hangoztatta. Az öregebbek őrzik a nemzeti eszmét. De mi lesz, ha a toll kihull kezükből és a kozmopolita uj nemzedék jut az Olympusra. Amint már el is jutott. Az a nemzedék, melynek dicsősége, hogy fölolvadhat a nemzetköziségben, szolgájává szegődhetik oly ideáknak, melyeket a magyar lélek sohasem fogadhat be. Vagy elvész. Az uj szépirodalom nyelve és iránya Augiász istállója. * * * Nevelnünk kell tehát iró-nemzedéket, pártolnunk, olvasnunk kell azon újabb Írók és egyáltalán azon szépirók müveit, kiknek ideális utat mutat pl. Gárdonyi Géza az ő remek, tiszta berkeken járó „Isten rabjaival. (Ismertetni, fogom e remek müvet.) És mikor az ifjú Írók neveléséről, pártolásáról, olvasásáról beszélek, jut eszemhe az én szerény 24 éves Írói pályámon két feledhetetlen epizód, melyet kinek-kinek okulására ime leírok: Első munkám „Az életből az életnek“ czimen jelent meg. Ennek előtte valami két évtizeddel. Elvittem egy díszpéldányát a ' nagynevű Schlauch püspökömhöz. Mosolyogva fogadott. — Hallottam már, hogy szerelmes elbeszéléseket írsz. Ez a kötet is olyan? — Nem, nagy méltóságú Atyám. És aki Nagyméltóságodnak csak annyit mondott, hogy holmi szerelmes elbeszéléseket irok, az nem olvasta az én szerény elbeszéléseimet. — Én el fogom olvasni. Hadd itt. Megfordultam s távoztam. Es rövid idő múlva hivatott. — Fiam, — szólott — csak irj tovább. Nagyon közel van az idő, mikor az ilyen tolira szükség leszen. Égető szükség. A szószék nekünk nem lesz elég erős várunk. És kezembe nyomott tekintélyes ösz- szeget. Mert akkor sem nyomták muzsikaszóért —- a könyveket. A nagy eszü ember hány arasszal látott már akkor előbbre, mint sok . . . gúnyos mosollyal lekritizáló anyámasszony. Már akkor kiadta a jelszót: — Foglaljunk tért a magyar szépiro- dalomhau! Nem foglaltunk. Kevesen, talán ujjai- mon számlálhatom meg, hogy Maszlaghy Fe- rencz hatása alatt hányán irtunk — szerelmes elbeszéléseket. * * * És egy másik, nem kevésbbé jellemző, idevágó eset. Boszantott engem szerfelett, hogy a magyarországi legényegyletek színpadán holmi érzelgős, szentimentális színdarabokat adnak elő. A magyar léleknek nem ilyen kell. A magyar ifjúság tüzes, mint az ébredő nap; feslő, mint a pünkösdi rózsabimbó. Eh! Megpróbálkozom. írtam hát Meszlényi püspököm buzdítására magam egy pár színdarabot. Viszza a műhelybe! A stiglinczek! Perlekedők! és igy tovább. Siker, siker után. A püspök maga tapsolt a tapsolókkal, örült, nevetett, hogy könye csordult. A színészek is megkedvelték darabjaimat. Elvitték a nagy színpadokra. Hanem elferdítették. Nagy volt a siker, de belekevertek szenzualis részleteket. Egyszer azt mondja nekem jó püspököm : — Fiam, féltelek, hogy a nagy, nyilvános színpadra térsz. Ne tedd. Maradj te csak nálunk, velünk. Megígértem. Azóta nem írtam, egyetlen egy darabot sem. Megbántam. Lelkem mindig vágyott. Vágyik. Hej, de cserebogár, sárga cserebogár ... az idő már nagyon eljár. . . így gondolkoztam. Egész addig, mig Bródi „Tanitónöll-je kezembe akadt. Felháborodtam. Ez nem a magyar tanítónő. Ez kozmopolita, feminista tanítónő. Újra fellobog lelkemben a régi vágy. Dolgozom. Sikerül-e az igazi magyar tanítónő eszményképét a színpadra vinni, bizony nem tudom. Ám, ha az én kezemből kihull a toll: vegyétek ti kezetekbe fiatal barátaim. Titeket már — a jelek után — többen és jobban fognak ismerni. Foglaljatok tért a magyar szépirodalomban ! A tanítói közéletről, Balaton-Zamándi, aug. 14. Azt mondják, hogy minden népnek olyan vezéreket ad az Isten, amilyeneket érdemel. Ha a tanügyi közélet vezéreit nézzük, akkor bizony szomorú népségnek látszik a tanítóság. A liberálizmus évtizedes lidércznyomása talán egyetlen egy osztályra sem nehezedett oly ólom súllyal, mint a tanítóra. Ha a vezetőségről Ítélné valaki a tábort, akkor azt hinné, hogy ebben az országban csak szabadkőmives, darabont, szo- cziáldetnokrata, protestáns és zsidó tanító van. Katholikus hitvallású tanító talán nincs is a Regnum Máriánumnak nevezett országban. Ennek a bűnös közönynek a katholikus tanítók hatalmas táborának ideje volna, hogy véget vessen. Azon arczpiritó szégyenletes állapotot, amely ma fennáll, tovább tűrni, a legnagyobb gyámoltalanságra vallana. Mikor a katholikus tanítók képezik a többséget és járomba hajtsák a nyakukat ’öntudatosan, azt el se tudjuk képzelni. Hogy a fenti liberális koa- liczió kisded csapatának oly virágzó élete volt, az leginkább a katholikus tanítóság tájékozatlanságára vall. A helyzettel nerp ismerős vidéki tanítók, igy a legnagyobb ellenségeinket emelték vezéri polczra. Az országos bizottság elnöke Kozma László, a protestáns szabadkőmives tanító, ki ezen szép bizalmi állást örömmel viseli, mert igy a zsidó-szocziálista tanítókkal és Ember János kir. tanfelügyelővel gyártott tankönyveknek piaczot lehet tere'mteni. S a katholikus tanítóság ehhez a munkához odanyujtotta a vállát — tájékozatlanságból. És nem vette észre, hogy az elnökségben egyetlen katholikus hitvallású tanító sincs. Az ország legnagyobb tanítótestületének elnöke, Moussong Géza, miután a miniszter a szocziálista alapelveket valló szabad tanítói egyesület alapszabályait nem hagyta jóvá, szövetkezett néhány zsidó tanítóval és Vázsonyi, Sándor Pál, Pető, Bródi uj czégér alatt megalkották a közoktatási ligát a „népbutitó felekezeti oktatás“ ellen, e jelszóval: le a vallással! Moussong, ha mint tanító tesz ilyet, akkor sem tesz dicsérendő dolgot, de ha ilyet tesz egy 1600 tagból álló erkölcsi testület elnöke, az a legélesebb kritikát hívja ki. És annál érdekesebb ez az eset, mert a miniszter talán ép egy héttel a cselekedete előtt az Eötvös-alap felügyelőbizottságának tagjává nevezte ki, ezen „magas szinvonalú“ kultúrpolitikai tényével bizonyára háláját akarta kifejezni a miniszter nagybecsű megtiszteltetéséért. Azonban, ha a Tanítók Házában is érvényesíteni akarja majd elveit, mint miniszterilegk inevezett felügyelő, nem tudom mit szólnak majd ehhez azon tanítók, kik Isten félelmében akarják fiaikat nevelni, mert talán volnának még ilyenek is. Ha csak nem két kulacsos ember Moussong Géza, ki egyszerre két urnák tud szolgálni és össze tudja egyeztetni gróf Ap- ponyi kultúrpolitikáját — mely valláserköesi alapon áll •— és Vázsonyi istentagadó kul- turbestiás politikáját? Vagy a véka alatt rejtegetett elvtelenség, a török sofisziikai bölcsesség fizeti ki magát a legjobban ?! Legnagyobb jelentőséggel bir a tanítói közéletre ezidőszerint az Eötvös-alap, hol e hó 22-én lesz a tisztújító és gondnok választás. Egy évi izgalmas harcznak már valóságos irodalma van. A miniszter biztost is nevezett ki, minek következménye lett a gondnok leköszönése, mit a katholikus tanítóság örömmel fogadhat. Két Tanítók Háza van, az egyikben sincs katholikus gondnok, mert ezt a felekezeti béke úgy kívánja. Pedig itt mintegy 120,000 korona megy el segélyekre, ösztöndíjakra, stb.-re. S a katholikus tanítók sem az elnökségben, sem az országos osztóbizottságban nincs képviselve. Ki védje ezen érdekeket? A katholikus fiukat üldöző Józsa Mihály gondnok, ki fanatikus luterá- nus atyafi, vagy az ügyvezető titkár, Kapi Rezső protestáns terézvárosi demokrata al- vezér ? A katholikus tanítóság ezt a botrányos helyzetet tovább nem tűrheti. Egyenesen kötelessége, hogy helyet követeljen magának a vezetésben. Elég ideig voltak Évának számkivetett fiai. Vagy a harmincz esztendei mellőztetés után ismét eltűrnek újabb és újabb három éven át arczulcsapásokat? Most itt van a tett ideje, ha most nem lép a cselekvés terére, akkor ne panaszkodjék, megérdemli sorsát. Vagy talán csak nem pápista türelmetlenség, ha demokrata protestáns Kapi helyett katholikus gondnokot választunk ? Es annyi bátorságuk tán lesz még a zárt társaságokban mellet verő „jó katholiku- soknak“ is, hogy titkos választásnál katho- likusra merik adni szavazatukat. Urbányi József. HÍREK. Ünnepnapok. Szombaton nagy ünnepe volt a róm. kath. egyháznak: Nagyboldogasszony napja, mely a Bold. Szűz menybemenetelének emlékezetére van szentelve. Ez a« ünnep Magyarország történetével is szorosan összefügg, e napon koronázták meg a magyarok első királyát, kinek halála is aug. UJ RUHA-ÜZLET!í Augusztus Lén nyílt meg Szatmár on, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) kész férfi-, női UJ RUHA-ÜZLET! es gyermekruha-üzlete, ahol a legolcsóbb árak mellett nagy választékban kaphatók férfi-öltönyök, felöltők, utazó- bundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátczikkek,