Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-19 / 34. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1908, augusztus 19. Eucharisztikus körmenet. Este a keresztény szocziálisták ülése. Szeptember 14-én, hétfőn fél 9 órakor Yeni Sancte és Eucharisztikus kongresszus az Iparcsarnokban, utána Népszövetségi közgyűlés ugyanott. Hétfőn reggeli 9 órától esteli 5 óráig üléseznek a hitbuzgalmi-karitativ, közművelődési és szocziális szakosztályok. Ugyancsak azon időben üléseznek az Aquinoi szent Tamás, Regiszi szent Ferencz társulatok; az Országos Pázmány Egyesület, Tanügyi Tanács, Szent Imre Kör, Iskolaegyesület, Legényegyletek központja. Hittanárok és hitoktatók egyesülete stb. Este 5 órakor I. nyilvános ülés az Iparcsarnokban. Este 8 órakor a Műcsarnok kupolatermében egyházzenei estély (az egyházmüvé- szeti kiállítás alatt). Szeptember 15-én, kedden délelőtt 10 órakor II. nyilvános ülés. Délben a nagy-gyülés lakomája. Délután 4 órakor zárt ülés az iparcsarnokban, ugyünott este 5 órakor a III. nyilvános (záró) ülés. * A jegygyei széíküldendő részletes programra a kongresszusok és szakülések idejét, helyét, a beszédek tárgyait és előadóit is tartalmazza. Tűzoltó kongresszus. Lezajlott tehát a városunkban tartott orsz. tűzoltó, kongresszus is. Sokkal kisebb arányokban folyt le, mint ahogy gondoltuk. A kongresszusra kevesen jelentek meg, a bejelentett tagok sem voltak sokan, de azoknak is csak fele jött el, oka annak, hogy kedvezőtlen idő volt nagyobbrészt. A kongresszusi irodában Thurner Albert kong. titkár vezetésével már napokkal az előtt lázasan folyt a munka az előkészületekre és egyébb intézkedésekre. Az egész kongresszus lefolyásáról a következőkben számolunk el. A fogadtatás. Már 12-én is jelentkeztek a város utczáin idegen tűzoltók, a hivatalos érkezés azonban 14-én, pénteken, este történt ugyanakkor volt a hivatalos fogadtatás is. Rengeteg néptömeg várta az érkező tűzoltókat. A fogadtatáson megjelentek a mi tűzoltóink is díszruhában Tankóczy Gi/ula főparancsnokkal. A rend felett Csomay Aladár dr. h. főkapitány őrködött. Az ország minden részéről érkező tűzoltók csoportonkint vonultak be a városba a váró közönség sorfalai között. A vasútnál az érkező vonatokat Bunkó Vincze bandája fogadta, mig a bevenuló tűzoltóság élén a bács-topolyai tűzoltók zenekara haladt, szép indulót játszva. A bevonulás az Atilla-, Árpád- és Széchenyi-utczákon. történt. A Széchényi-utcza torkolatánál hatalmas diadal-kapu volt felállítva. Villanynyal kivilágított „Isten hozott“ felírással. Miután a bevonuló tűzoltók a Deák-térre értek, szállóhelyeikre vezették őket a rendezőbizottság egyes tagjai. Este a Pannónia nagytermében ismerkedési estély volt, hol a vendégeket dr. Fechtel János kir. kath. főgimnáziumi tanár s városi bizottsági tag hatalmas s mindenképen szép, szónoki művészettel előadott beszédben üdvözölte. Gróf Széchenyi Viktor válaszolt dr. Fechtel üdvözlésére megköszönve a szives fogadtatást. Az ébresztő. Szombaton reggel 6 órakor a nagylaki tűzoltó-zenekar a város' nagyobb utczáin ébresztőt tartott. A nagylaki zenekar jól van szervezve és igen szépen, ritmitiku- san játszik. A versenyek. 7 órakor d. e. a Deák-téri versenytéren megkezdődtek a versenyek. A versenyező tűzoltó csapatok feladata volt először iskolai gyakorlatokat tartani vezényszó mellett, azután gyors fel- és leszereléseket véghezvinni. A versenyen részt vettek: a kisvárdai, óbecsei, váczi, selmeczbányai, hatvani, szegedi, m.-szigeti, nagylaki ö. t. o. csapatok. Sorshúzás utján elsőnek a hatvani t. o. csapat állott ki a küzdőtérre Birling Gy. parancsnok vezetése alatt; azután következett a kisvárdai, óbecsei stb. sorban. A tribünön d. e. a versenyeket inkább a versenyen részt nem vevő t. o. publikum nézte, városi, vagy vidéki érdeklődő kevés volt. D. e. 9 órakor a versenyeket félbeszakitották, mert különféle ülések voltak 9—1 óráig u. m. igazoló, elnökségi, választmányi és pénztári közgyűlés. —• Délután 4 órakor folytatták a a félbeszakított versenyeket. A versenyező tűzoltó csapatok közül különösen kitűnt a váczi, szegedi és az óbecsei tűzoltó csoport a jury bizottság a versenydijakat illetőleg úgy határozott, hogy az első dijat a váczi, a második dijat a szegedi, a város diját az óbecsei tűzoltóknak Ítélte oda. Vasárnap. A vasárnap délelőtti órák a tűzoltó kongresszus egyes üléseivel teltek el délután 4 órakor a szatmári tűzoltók jelképes támadást intéztek a város tulajdonát képező Zöldfa-vendéglő ellen, mely támadás mindenképen sikerültnek mondható. Délután 5 órakor a Kossuth-kertben a tűzoltók tiszteletére uzsonnát .adtak, amelyen a tűzoltókon kívül rengeteg sok városi és vidéki vendég vett részt ugyannyira, hogy helyet az asztalnál alig lehetett kapni. Az uzsonna végeztével kezdetét vette a különféle számokból össze állított népünnepély és tűzijáték. A tűzijátékot ezer és ezer ember nézte. Emmerling budapesti tűzijáték gyáros ugyancsak kitett magáért, mert a tűzijáték igen szépen sikerült és a rengeteg nézőközönség csak úgy gyönyörködött a különféle színekben pompázó rakéták felrobbanásában. Tűzijáték után tánczmulatság következett, mely másnap reggelig tartott. Kirándulások. Másnap reggel 6 óra 1 perczkor a vendégeknek a fele Bikszádra, a másik fele 6 óra 26 perckor Nagybányára rándult ki s ezzel a tűzoltói kongresszusi ünnepségek és mulatságok városunkban véget értek. Általános észrevételek. At. idő az egész kongresszusi idő alatt nem volt kedvező, állandóan be volt borulva, esett az eső töb- ször, amely zavaróan hatott az ünnepségek menetére. A vendégek a fogadtatással és ellátással meg lehettek elégedve, a rendezőség a legmesszebbmenő udvariasságot és figyelmet tanúsította a vendégekkel szemben, sőt az egyes vendéglátó polgárok is igazi magyar vendégszeretettel vendégelték meg az egész országból idesereglett tűzoltókat, akik egy pár nap kellemes emlékével távoztak családi körükbe. Méltó elismerés illeti Tan- kóczy Gyula rendőrfőkapitányt, Thurner Albert kongresszusi titkárt, általában véve mindenkit, aki a tűzoltó kongresszus sikerét előmozditani igyekezett. Heti — Levél. Foglaljunk tért a magyar szépirodalomban! Irta : Bodnár Gáspár. Egyik tekintélyes szatmári ügyvéd ur volt szives csekélységemet megtisztelni és nekem a következő kijelentést tenni: — Uram, véletlenül kezembe akadt „Az Isten nem halt meg“ czimü regénye. Kíváncsiságból folvasni kezdettem. Aztán egy rostra végig olvastam. Utánam hasonlókép’ cselekedett leányom és feleségem. Nem hittem, hogy kath. papnak igy lehet és szabad írni. Most azt mondom és vallom, hogy akinek animója és kedve van, igy szabad és kell- Írnia! Bocsásson meg ügyvéd ur, hogy szavait szószerint czitálom. Nem reklámból teszem. Nevezett regényem ugyanis az utolsó szálig már régen elfogyott. Egyetlen példánnyal sem szolgálhatok. És bocsássanak meg az én igen tisztelt jóakaróim, akik ezeket az intim közléseket itt majd hiuságos dicsekedésnek veszik és reám helyezik nyelvük kalapácsát. Az én szándékom tiszta. Nemes és sa- laktalan. Az én intenczióm csak az, hogy ezekkel a közlésekkel bebizonyítsam egy közelebbi, a fővárosban tartott anketten felállított következő tételeket: 1. Nekünk van irodalmi színvonalon álló, a közönségtől szívesen élvezhető úgynevezett vallásos magyar szépirodalmunk — csak az a baj, hogy a nagy közönség nem ismeri, — félre ismeri és azt hiszi, hogy azok bizony valami szent könyvek. Nem értünk — a kolportázshoz, a reklamirozáshoz. 2. Nekünk tért kell foglalnunk a legelőkelőbb magyar -szépirodalmi könyvtárakban. Müveinket úgy kell és lehet Írnunk, hogy az a legelőkelőbb Ízlést és legmodernebb kívánalmakat is kielégíti, anélkül, hogy az erkölcsi és estetikai érzést megsértenünk. Amint írunk is. 3. Nekünk le kell szállani a szószékről, illetőleg nem szabad megelégedni csak a szószékkel. El kell foglalnunk a sajtót, a kölesönköny vtárakat; — kimondom — fel kell jutnunk a színpad deszkájára is. És ezen a „nekünk“ szón nem csak a kér. papi Írókat értem ám, hanem mindazon világi írókat is, kiknek a jó Isten talentumot, kedvet adott az Írásra. Kiknek még nem tette materialistává, sőt szenzuálissá, sőt kozmopolitává tollát ez az elromlott Ízlésű irodalom. Hiszen — úgymond a napokban egy tiszta lelkű iró — már alig akad egy-egy fehér hollója a régi időknek, amikor minden magyar iró magyarul érzett, gondolkodott. Amikor a sajtó a magyar léCSÁPÓ LAJOS fe POLGÁRI SZABÓ BZA.TMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ELSŐRANGÚ PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, S/ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. /S Tisztelettel CSAPÓ LAIOS,Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szabómester.
