Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-05 / 32. szám

Szatmár, 1908. augusztus 5 32. szám XVII. évfolyam. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 90S ffft VI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 , — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáyn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) A lap kiadója: Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ Nyilttér sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Országos zarándoklat Rómába I. Pius pápa aranymiséje alkalmából. A jelen év szeptember 18-án lesz 50 éve, hogy Jézus Krisztus dicsőségesen kormányzó földi hely­tartója, X. Pius pápa, az egyházi rend szentségét fölvette s első szent­miséjét a Magasságbelinek bemu­tatta. Az aranymiséjét tartó szeretett Atyát a föld minden részén lakó gyermekei az egész éven keresztül különböző alkalmas módokon, me­lyeket a tisztelet és szeretet sugall: buzgó és szüntelen imádkozással, a szentségek gyakoribb felvételé­vel, hálaadó isteni tiszteletek és egyéb ünnepies összejövetelek tar­tásával s ajándékokkal és kiállítá­sokkal ünnepük. Mindez ünneplési módokhoz — mint legkiválóbb — sorakozik a római szent zarándoklat, mely a többinek minden javát egyesíti ma­gában. Az ily római zarándoklatok hangosan hirdetik a hívek rendü­letlen ragaszkodását hitükhöz és egyházukhoz, a Szentatya és gyer­mekei közt levő Isten-rendelte szo­ros kapcsolat tudatát élénkítik; és amidőn a zarándokot a dicső apos­tolfejedelmek sírjánál s az első századok keresztényeinek kiontott vére s tizenkilencz századon ke­resztül milliók ájtatoskodása által megszentelt földön hitében meg­erősítik s a szentségek buzgóbb felvételére ösztönzik; ezzel egész életére üdvös hatással vannak. Azért ez ünnepies évben a vi­lág minden részéről lelkes jámbor csoportok sereglenek a szent vá­rosba. Ez ájtatoskodó seregek közül legkevésbbé hiányozhatik a katho­likus Magyarország, mely egyházi és állami nagyságának zálogát: a szent koronát Rómától kapta, mely a pápák jótéteményeiben kilenc századon át — mind a mai napig — bőven részesedett s mely arany mi­séjét tartó Szentatyánk személyes kiváló hajlamaival is dicsekedhetik. Azért az Országos Pázmány Egyesület kezdeményezésére az ösz- szes magyarországi katholikus egye­sületek a jelen év októberére or­szágos zarándoklatot szerveznek Rómába, hogy az abban résztvevők az egész katholikus Magyarország nevében érzelmeiket a Szentatya iránt szemtől-szembe nyilvánítsák, vele az ünneplővel együtt ünnepel­jenek, őt szorongattatásai közepette tehetségük szerint vigasztalják, tőle viszont maguk részére erősítő szó­kat és áldást vegyenek s október második vasárnapján, Magyaror­szág Nagyasszonyának ünnepén, a Szentatyáért, egyházukért, hazájuk­ért és magukért buzgón imádkoz­zanak égi Pártfogójukhoz. A magyarországi összes katho­likus egyesületek részéről alkotott bizottság az ügy nagy jelentőségére való hivatkozással ezennel fölhívja Magyarország minden rendű és rangú katholikusait, hogy a terve­zett római zarándoklatban minél nagyobb számban résztvegyenek. Hogy a részvétel valóban minden rendű és rangú részére lehető legyen, a rész­letek megállapításával megbízottak — az egész nagybizottság helyeslésével — két út­irányt s különböző ellátást vettek tervbe, a több kínálkozó utazási mód közül kiki kö­rülményei és tetszése szerint választhat. És hogy mindegyik utazási mód aránylag jutá­nyos legyen, a tervezők semmiféle utazási Otthon. — Irta: Kocsán Károly. — Szülőföld. Oh mily kedves vagy te ne­kem. Te vagy a legszűkebb hazám, hová életem legkedvesebb emlékei fűznek. Rajtad ringott durva fából összeácsolt bölcsőm, mely felett édes anyám altató mélabus dala hang­zott. Ott tanultam meg az első magyar szót, mely legédesebb zenéje a fülnek s legked­vesebb muzsikája a szívnek. Göröngyeire hullattam az első könycseppeket. Homokod­ból építettem képzeletem egyszerű tündérpa­lotáit, űztem kertedben a himes-szárnyu lep­kéket s a mező vadvirágait kalapom mellé tűzve tértem a csendes tűzhelyre, hol a szü­lői ölelő karok közt édesden szőttem a leg­szebb gyermekálmokat. Egy jó évtized mult el s most, hogy ismét láthatlak elhagyott fészkem: csendes, de mély fájdalom hullámzik át lelkemen; egy fájó érzés szorítja össze érted dobogó szivemet s oly idegennek s elhagyottnak ér­zem benned magam. Kis falum! A feletted elmúlt idő mar­kolt bele csendes nyugalmadba. Kiforgatott egyszerű mivoltodból. Összemorzsolt egy-egy kiálló szikladarabot, elsimított egy-egy régi udvarházat, kidöntötte az árnyékot adó kár­sat s a pusztító kéz munkája után zajos, vásári élet űzi el a nyugalmat, olyan fájó­érzést kelt, mint a beheggedt sebek fel­tépése. Emlékezetem visszaszállt azon időbe, amikor még a régi voltál, amikor őrizted a régi hagyományokat, szokásokat, s magadon viselted a nemes, magyar egyszerűséget. Az öregek mind kidőltek. Leroskadtak az idő súlya alatt. Az örök békét adó csendes te­metőbe költöztek. Kinek-kinek már korhadt fej fájáról, keresztjéről nevét is lemosta az eső. Sírjuk behorpadt s a magasra nőtt fű között egy-egy elszáradt szótbomlott koszorú öleli át a néma hantokat. Az öregek múlásával a tornáczos, osz­lopos házak is mintha régi gazdáik után vágytak volna: egymásután elpusztultak. Egyik a fiák gondatlansága miatt összeom­lott, másikat a beköltözött, idegen uj lakó romboltatott le. A tulipános láda a színbe került. Szét­hullott darabjait a kandalló tüze emésztette meg. Régimódi bútorok, szabadon égő kan­dalló egymásnak búcsút mondva pusztultak el. Az udvart magas gyom verte fel. Az ól oldaláról lehullott a tapasz, a csűr levetette magáról a védő zsuppott s nem akadt rend­behozó kéz, mely az idő őrlő munkáját pó­tolta volna. Uj házak épültek a régiek he­lyén, uj emberek költöztek bele. A virágos kis kert is eltűnt, a muskátlis, zsalus ablakok becsukódtak s az elhagyott házakban a pó­kok végzik művészi munkájukat. CSAPOLAJOS SZATMAR, Deák-tér 7., (I. emelet). FLSŐRANÍtÍI PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák,' CjLoUuhí'IuU ran Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS,

Next

/
Thumbnails
Contents