Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-22 / 4. szám
4 szám XVII. évfolyam. Szatmár, 1S>08. január 22. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. A Széchenyi Társulat jubileuma. Ünnepet ült a múlt vasárnap vármegyénk és városunk előkelő társadalma. Fényes, magasztos ünnepet, mely első kultur egyesületünknek, a Széchenyi Társulatnak volt szentelve. Huszonöt éve most, hogy ez a társulat megkezdte áldásos működését, e hoszsas idő alatt lankadatlanul és kitartással folytatja. Nemes czélja a magyar nemzeti szellemet ápolni, erősíteni s beplántálni olyan körökbe is, hol ezelőtt teljesen idegen volt. Propagandát csinálni nemzeti nyelvünknek, hogy tanulják meg idegen ajkú polgártársaink is,-mert semmi kétség benne, hogy előhaladásuk úgy lehet e haza határai között, ha a magyar nemzeti kultúrával lépést tartanak. Hogy mennyiben sikerült előmozdítani ezt az országos érdeket, a lefolyt negyedszázad fényesen bizonyítja. Bizonyítják ama nemzetiséglakta községek, melyekben akkor talán egy kukkot sem tudtak magyarul s ma a gyermeksereg s a fiatalabb nemzedék folyékonyan beszéli és szereti nemzeti nyelvünFelelós szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ két. E szép eredményt a Széchenyi Társulat kisdedovodák létesítése és / fentartása által érte el. Evről-évre újakat szerzett, megbarátkoztak vele olyan elemek is, kilaezelőtt kaján szemekkel néztek siriiködöse elé. Belátták, hogy semmi veszély nem fenyeget részéről, sert épen a nemzetiségekre a legnagyobb jótétemény. .« > A negyedszázados batáridőnél megállapodtak egy pillanatra, de csak azért, hogy visszatekintvén a múltra, abból erőt, lelkesedést merítsenek a további működéshez. Adja Isten, hogy intenczióit a legfényesebb siker koronázza. Kétségtelenül hisszük, hogy úgy lesz, mert egész városunk és vármegyénk intelligens társadalma lelkesedéssel csatlakozik hozzá és készségesen siet támogatni törekvéseiben. Az ünnepély lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Valóságos diszgyifiéST" Fény és pompa, erkölcsi és anyagi erő. Ez jellemzi az egész jubiláns gyűlés menetét. Szatmárnémeti városát már előző nap fellobogózták, minden lobogó hirdette, hogy egy nemes, hazafias és kiváló kulturmissziót teljesítő közművelődési egyesület ünnepet ül. Megható, szép ünnepet, minőt e szép haza, de különösen A szerkesztőseget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árkan vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lup megjelenik minden szerdán. az ily nemzetiségek közzé ékelt város, mint Szatmárnémeti, nem mindennap lát. A disz- gyiilés napján már a reggeli órákban szép intelligens közönség özönlött a városháza nagy tanácstermébe s csakhamar be is töltötte ezt zsúfolásig. A karzat is tele volt díszes hölgy és férfi közönséggel. Társadalmi életünk jelesei közül a következőket sikerült feljegyeznünk: dr. Bo- romisza Tibor püspök 0 Méltósága, dr. Fa- lussy Árpád főispán, dr. Kádár Ambrus, Pemp Antal praelatus-kanonokok, Szabó István praelatus, Ilosvay Aladár alispán, dr. Kelemen Samu orszgy. képviselő, dr. Binder András ez. kanonok, dr. Vajay Károly polgármester, Ratkovszki Pál főgimn. igazgató, dr. Fechtel János főgimn. tanár, Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár, dr. Wolken be rg Alajos theol. vicerector, dr. Kovács Gyula sz. széki tanácsos, tanitónőképez- dei igazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Faragó Ignácz kir. s. tanfelügyelő, Bodnár Gáspár theol. tanár, Madarassy Dezső, Szerdahelyi Ágoston, Bikfalvy Albert, stb., a vidék és a város számos intelligens tagja, papok, tanítók, jegyzők, a helybeli áll. isk. tanítók testületileg stb. Pontban 11 órakor vonult be a tisztviselői kar dr. Boromis'za Tibor püspök ur O Méltóságával és helyet foglaltak az elnöki emelvényen. Madarassy Dezső igazgató rövid beszéd kíséretében üdvözli az ünneplő köÜimepi beszédű) Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Mély jelentőségű tisztem teljes tudatában ragadom meg a szót, hogy e fényes nap ünnepi hangulatának nemzett tiizét tőlem telhetőleg szítsam, neveljem, hogy a nemzeii öntudat ereje oly magasra dagadjon, mint a viharos tengerek toronymagasságu árjai, hogy minden szemből az ősi cselekvő fajszeretet lángjai törjenek elő s az ajkak hirdessék világgá nemzetünk elszántságát nyelvi, műveltségi, politikai, társadalmi jogainak mindenkor való megvédésére. Vezérünk továbbra is a Legnagyobb Magyar marad, kinek eszméiben, honszerelmében, törhetlen munkásságában fenségesen ragyogó vezércsillagot bírunk, a kiről a mai történelem igy szól: „Alakja sokkal nagyobb, sem hogy ily közelről egész arányában feltűnjék, de úgy a mai, mind a késő nemzedéknek emlékezni kell reá, hálából iránta; tanulság, eszméltetés és bátorítás végett ön- ihaga iránt.“ *) Tartotta d r. Fechtel János a Széchenyi Társulat diszgyülésén, január hó 19-én, És emlékezni fog reá a magyar, inig e hon vérásztatott földjén — melynek minden hantja, minden röpke porszeme hősöket takar, a melynek völgyei és rónái nemzeti nagy temetők, hol a hazáért, a nemzeti hagyományokért, a keresztért, a keresztény művelődésért folytatott harezokban milliók estek és temetkeztek — egy ember marad a honalapító Árpád hatalmas népéből. Széchenyi szobra a szivekben áll, emléke az egész nagy Magyarország ! Nagy Pál egyik híressé vált beszédében igy nyilatkozik; Az elveszett alkotmányt visszaszerezhetni, de ha elvész a nemzetiség elhal a nemzet ennek fentartásában kereshet jiilc nemzetünk szebb jövőjének zálogát.“ Mindenki érezte e szavakarany igazságát. Ám , a nemzetiség fentartására és fejlesztésére intézmény, ehhez meg pénz kellett ! Hol veszi a nemzet a pénzt? Ekkor lépett elő Széchenyi? 1825 november 3.-át Írtak, igy ir Kemény Zsigmond, midőn Nagy Pál a kerületi ülésben lelkesen emelte fel szavát egy magyar tud. akadémia felállításáért: „Vajha, igy szóltő, az ország nagyjainak nemes áldozata hozná létre e szóban levő nagy intézményt! Áldozatot emlilék, mert hiszen ide is, miként hadvezér szerint a háborúhoz,fhárom fődolog kel!: pénz, pénz és csak pénz !n Mély csend követte tüzes szavait s a templomi csöndet csak a szivek hangosabb dobogása törte meg. Egy pillanat és Széchenyi, a fiatal huszár kapitány felpattan helyéről és igy beszél: „Nekem itt szavam nincs az ország nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha lesz oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segiti honosaink magyar neveltetését, jószágaim egy évi jövedelmét feláldozom“. Tapsvihar s tomboló éljen zúgott fel a teremben, a szemek könybe lábadtak. Itne ! Széchenyi kivívta kard és vér nélkül élete legnagyobb diadalát. Hősi tetteinek dicsőségét a lipcsei csatatéren, népek hulló vérének özönében, el- halványithatja az idő szárnyainak romboló I suhogása, de ezt a cselekedetét a magyar I nemzetfentartó művelődés történetében késő évezredek után, az idők végéig meg fogja őrizni. CSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér (I. emelet), a ELSŐRANGÚ PAPI- V Mas»,Aisirta, Polgtórahík, V Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. A Tisztelettel (JSáPÖ LAJOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szab ó- mester.
