Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-15 / 29. szám

i XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. julius 15. 29. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Kgy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Esryes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Páamájjn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hitdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A. lti|> megjelenik minden szerdán. Kik a türelmetlenek? (bg.) Honnan van az, hogy ha a mi korunkban egy-egy jelszót oda­dob valaki a társadalom hullám­verései közzé: egyszerre terjed, akár az áradat? Lélektanilag nagyon is kézzel­fogható oka van ezen jelenségnek. Általános oka, bogy az emberek nagy tömege más fejével gondolko­zik és igy természetesen beszél is. Az emberek közt megszámlál- hatlanul sokan vannak, akik papa- gály módjára ejtik, hordják ajkaikon — a jelszavakat. Ilyen mindennapi, nagyon is felkapott szólam ez is: — Türelmetlen! A türelmetlenségnek, mint fo­galomnak ez különben csak alapszava. Vannak fokozatai is. Egyik leggya­koribb alakja e fokozatnak: reak- czionáfius. Mi kaiholikusok vagyunk ab­ban a nem éppen irigylendő hely­zetben, hogy ha csak felnyitjuk a szán­kat, hogy meggyőződésünknek kifejezést ad­junk vagy épen jogos önvédelemre keljünk, azonnal megkapjuk a di­vatos titulust, ózonnal szembe áll­hatunk a már igazán közhellyé vált jelszóval: — Türelmetlen, reakczionárius! Hát itt az ideje és már el is ér­kezett a határpont, mikor ezeket a titulusokat, ezeket a megtisztelő jel­szavakat igazságunk, műveltségünk, öntudatunk és emelkedett gondolko­dásunk nevében tiszteletteljesen vissza­utasítsuk. S bár közfelfogás hogy védel­memre olyan fegyvert használhatok, amilyennel támadnak: mi megma­radunk a nyugodtság, a szeretet, a kímélet fegyvereinél. Sőt inkább igyekszünk belátóbb, tisztább fel­fogású ellenfeleink nyilatkozataival kimutatni azt az igazságot, amit a magyar közmondás népiesen igy fog fel: — Bagoly mondja a verébnek, hogy nagy fejű! Igenis a higgadt, nyugodt gon- dolkozásu emberek ma már tisztában vannak azzal, hogy például éppen elbizakodott, „mi tudósuk cziinen is­mert ellenfeleink, az úgynevezett szabadgondolkodók vétenek a türelem, a szabadszólás, a mások becsületes és lelkiismeretes meghallgatása ellen. Még pedig igenis: a türelmetlen­ség által. Egy idegen tudós, Toréi Ágost például előadást tart Budapesten és őszintén bevallja, hogy a szabad­gondolkodók ép’ oly türelmetlenek, mint ellenfeleik. Es meghozza az Ítéletet, hogy az ilyen türelmetlen­ség nagy kárára van a szabad ku­tatásnak. Tehát a szabad kutatásnak. Jól van. Hát akkor mégis csak a sza­badságnak első kiinduló pontja, hogy mindenki szabadon kutathat. Ke­resheti az igazságot. Vagy vértezheti, védheti, megvonhatja a maga meggyőződé­sét, igazságát. Tehát én is, aki pél­dául éppen konzervatív vagy katho- likus vagyok, vagy keresztény gon­dolkodású akarok maradni. Apáim hitével, ifjúságom rajongó, himpo- ros hitével. Templomos felfogásom­mal és egyházam szeretetével . . . Tehát nincs jogod, nagyobb jo­god neked vagy neki a szabadkőmű­vesek társaságába, a szabadgondolkodók, vagy szoczialdemokraták közé lépni, ott aktiv szerepet vinni, érdagadásig bömbölni, kapál ódzni, mini nekem vagy neki hithü kereszténynek, katholikus- nak maradni. A népszövetségbe, a Szent Imre-körbe, vagy kath. kaszi­nóba lépni és ott ebbeli meggyőző­désemnek — bár csendes mérsék­lettel kifejezést is adni. Hiszen a szabadságnak, neve­zetesen a szabadelvüségnek talán mégis, ha való fogalom szerint vesz­Fürclői levél. Bikszád-fürdö, 1908. julius 10. Fötisztelendö Szerkesztő Ur! Ne tessék megijedni - a cimtől, nem az a szokásos levél ez, mely valamely fürdő keletkezését, tenger szine feletti magasságát, hőmérsék ingadozását, pompás klímáját, ab­solut pormentes, ózondus levegőjét, stb. írja le. Én ilyenekkel nem untatom e becses lap olvasóit, egyszerűen leirom a bikszádi fürdőbe történt utazásunkat s ottlétünk első napjaiban észlelt dolgokról elmondok egyet- mást. Julius 2-án reggel 9 órakor czammogott kiindulási helyére a kis bikszádi vonat, any- nyi közönség várta, hogy a kis mozdony szinte félve végezte munkáját. Bezsúfoltak egy kocsiba tizünket, a fo­lyosón is négy-öt ember, igy találkoztam egy kedves barátommal, ki otthonlétemben egy — a katholikus kaszinóban való találkozás alkalmával egész határozottan konstatálta, hogy sárgaságban szenvedek, ajánlott nagy jó akarattal valami fokhagymával való ku- ruzslást. Én megköszöntem az ajánlatot s enge- delmet kértem, vagyis a jó akaratot ugyan­ezzel fizettem s eszébe juttattam annek a magyar népdalnak folyton ismétlődő ezen szavait piros, piros, piros, magyarázat kísé­retében. Amint igy készülődünk, fúvó banda hangjai ütik meg füleinket, hazafias magyar dalok hangzanak. Az elég kellemesen hangzó akkordok kíséretében lép föl egy kocsiba fő­tiszt. Pásztory Árkád főpap. A fúvó bandát ő szervezte és tartja fenn nem rég óta, most folyik a tanítás, s eltekintve, hogy minden kezdet nehéz s egy­szerű — nem muzsikus emberekből áll, mégis kellemesen hatottak az utasokra a gyakorolt darabok. Lassú magyar, pattogós csárdás, Rákóczy-induló, Himnus, Szózat, egyik a másik után. Minden nagyobb állomáson — Sárköz, Avasujváros, Vámfalu — rázendítettek egy- egy nótára. Avasfelsőfalutól a Rákóczy-in­duló hangjai mellett haladt vonatunk egész Bikszádig. A szatmár-bikszádi vonal a muzsdai dombtól kezdve egy nagy völgyön halad, mely kör alakban van hegyekkel bezárva, változatos és szép vidék. Bikszádon télül te­rül el a rengeteg erdőkkel borított Avas. Megérkeztünk! Csomagjainkat az ott CSAPÓ LAJOS FLKORANPtÍT PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, BLöimamiu ran Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok ÉS POLGÁRI SZABÓ SZATMAR, Deák-tér 7., (I. emelet). A készítését elvállalom. /\ Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és tinóra kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szabó­mester.

Next

/
Thumbnails
Contents