Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-08 / 28. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. julius 8. 28. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. HETI ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szára ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáyn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. lap mog'.jeleiiilc luindeu szerdait. á városok mozgalma. Ismeretes az a mozgalom, melyet a városok indítottak meg abból a őzéiből, hogy zilált anyagi helyzetükön segítsenek. — A városok mindezideig a saját erejükre voltak hagyatva és gyakran polgáraiknak rendkívüli megterheltetésével tudták előteremteni a legszükségesebb anyagi eszközöket, melyek háztartásukra úgyszólván nélkülözhetetlenek. Sok helyen a városi pótadó a száz százalékot is meghaladta. De inég ezen nagy áldozatok sem voltak elegendők, hogy lépést tarthassanak a kultúra fejlődésével, hogy intézményeiket oly alapokra fektessék, melyek megfelelnek az idők követelményeinek. Tisztviselőiknek csaknem mindenütt nyomorúságos fizetést kénytelenek adni, melyből alig képesek magukat és családjaikat fentartani. Az állam rendkívül sokat követelt tőlük, de annak fejében nem adott semmit. Az államnak a városok valóságos igavonói, végrehajtó közegei, — tisztviselői ki vannak téve a bírságolásoknak, felfüggesztésnek, elcsapatásnak, ha nem felelnek meg az állam követelményeinek. Méltó és igazságos tehát, hogy hozzájáruljon azokhoz a terhekhez, melyeket a városoknak kell viselniük. Ez végre valahára talán megvalósul. E hó első napjaiban tartotta Budapesten az e czélból kiküldött albizottság értekezletét, melyen Holló Lajos országgyölési képviselő elnökölt és terjesztett elő egy javaslatot, mely alkalmas leend arra, hogy a városok anyagi helyzetén segítsen. A tervezet alapgondolata az államsegélyezés. Ez az egyedüli helyes és igazságos alap, melyen a rendezésnek történnie kell. Mert ha igaz, hogy a városok az ország kulturális góczpontjai, ahonnan a vidékre is szétárad a közművelődési elem, akkor méltányos és igazságos, hogy ezen kulturális góczpontok fentartásához hozzájáruljon az országnak minden polgára. Az államsegély körülbelül évi 8—10 millió koronát tenne ki, melyből azon városok részesülnének legnagyobb arányban, melyek leginkább el vannak maradva, vagy eladósodva. A tervezet még sok tortúrán, sok módosításon megy keresztül, inig törvényhozásilag elfogadva lesz. Nem felesleges azonban már most felhívni városunk intéző köreinek figyelmét, hogy résen legyenek, nehogy az elosztás Szatmáriba nézve sérelmes legyen. Kétségtelen dolog, hogy minden város igyekezni fog az ő érdekeit előtérbe vinni és itt valóságos verseny fejlődik ki, hol a szemérmesebb fogja huzni a rövidebbet. Szatmár város rendkívül sokat tett úgy szépészeti, mint kulturális tekintetből. Rövid pár évtized alatt olyan rekordot csinált, mely az ország elsőrangú városai közzé emelte. Természetesen, ennek a polgárság issza a levét, ez viseli a nap terhét és melegét. A sokszor horribilis pótadó súlyosan nehezült vállaira, de kitartott, hogy el ne maradjon a többi fejlődésben levő városoktól. Méltó és igazságos tehát, hogy ezen a terhen könnyítve legyen, hogy a polgárság is könnyebben tudjon fel- lélegzeni a megélhetés nehéz gondjai között. Szatmári méltán megilleti, hogy a legelsők között forduljon felé a kormány figyelme és hogy a legelsők között vegye ki részét abból a rekompensátióból, melyet az Heti — Level. A Itaiaton mellől. Irta : Bodnár Gáspár. Szép és komoly volt a munka, amit ott a fővárosban a kurzuson végeztünk. De mikor elvégezte' az ember munkáját és kilép azokba a fülsiketítő zajos utcákba: bizony, hogy nincs kedve még egy napig sem ott maradni. Izzó kánikulában ég ez a kifáradtnak látszó város. Sorvasztó kedvetlenség ül a magas épületek ablakaiból kandikáló arcokra. Az aszfalt meg oly forró az ember lábai alatt, mintha izzásban lévő kályha-oldal égetné. Szalad is innen most, aki csak tud. Pedig ebben a sivár aszályban is igyekeznek rángatásban tartani az emberek idegeit. Olyan pocsék, malaczkodó szindarabokkal például, mint — a Berta „Panamája“. Mondják, hogy Budapestet ilyenkor csak a szalmaözvegyek szeretik. Ezt nekem a kupéban különben egy volt fővárosi szalmaözvegy árulta el, aki —> most büntetésből vidékre került. S aki örökösen duzzogásra álló arcával vádolja volt kollegáit, kik feleségüket a fürdőkre küldik, hogy ők itt Pesten szalmaözvegyek maradhassanak. Ezért kell nekik a fizetési pótlék. De igazán, mit törődöm én már Budapesttel, mikor immár itt ülök a délvasuti kupéban, akár emberektől megült forró vizes üstben. Amilyen gyorsan csak lehet . . . rohanok jó magam is ... a szép, fönséges Balaton felé . . . Ötödikszer sietek feléd hazám gyöngye, Adnának lehullatott könycseppe. Azt mondja ugyanis a rege, hogy egykor nagy tenger, az Adria hatalmas ágya volt ez a szép, nagy vidék. Isten életrevaló, hatalmas népnek szánja. El kell... délnek kell költöznie a nagy tengernek. Hogy szerette pedig ezt a helyet! Szinte sirt, zokogott bele. S mikor búcsúzott . . . még egyszer visszatekintett, mint a lemenő nap. — És ekkor utolsó könycseppe ... a Balaton mint. . . magyar tenger itt maradt. Itt maradt nekünk, hogy még az anglus is megcsudálta. — Ez Isten szeme . . . — Ennél szebb a világon nem található. Igen, ötödikszer megyek, rohanok feléd. És úgy elmondogatom most is, mint mindig. Akár a gyermek anyjának. Akár a szeretett — a szerelmesnek. Akár a tavasz ... a már hülőben levő szívnek. — Vájjon hullámzani, ringani fogsz-e előttem, mikor újra meglátlak, mint az én nemzetem költőinek zengő nyelve? Vagy csendes leszesz, mint a lelkiismeret, mikor nyugszik. Éjszaka a párnája, csillag a takarója. CSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ELSŐRAKGÖ PAPI- ^ S“rnhák-Y ÉS POLGÁRI SZABÓ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzaryasbőrCziraádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szabómester.
