Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-08 / 28. szám

XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. julius 8. 28. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. HETI ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szára ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáyn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. lap mog'.jeleiiilc luindeu szerdait. á városok mozgalma. Ismeretes az a mozgalom, me­lyet a városok indítottak meg abból a őzéiből, hogy zilált anyagi hely­zetükön segítsenek. — A városok mindezideig a saját erejükre vol­tak hagyatva és gyakran polgáraik­nak rendkívüli megterheltetésével tudták előteremteni a legszüksége­sebb anyagi eszközöket, melyek háztartásukra úgyszólván nélkülöz­hetetlenek. Sok helyen a városi pót­adó a száz százalékot is meghaladta. De inég ezen nagy áldozatok sem voltak elegendők, hogy lépést tart­hassanak a kultúra fejlődésével, hogy intézményeiket oly alapokra fektessék, melyek megfelelnek az idők követelményeinek. Tisztvise­lőiknek csaknem mindenütt nyomo­rúságos fizetést kénytelenek adni, melyből alig képesek magukat és családjaikat fentartani. Az állam rendkívül sokat kö­vetelt tőlük, de annak fejében nem adott semmit. Az államnak a váro­sok valóságos igavonói, végrehajtó közegei, — tisztviselői ki vannak téve a bírságolásoknak, felfüggesz­tésnek, elcsapatásnak, ha nem felel­nek meg az állam követelményei­nek. Méltó és igazságos tehát, hogy hozzájáruljon azokhoz a terhekhez, melyeket a városoknak kell visel­niük. Ez végre valahára talán meg­valósul. E hó első napjaiban tartotta Budapesten az e czélból kiküldött albizottság értekezletét, melyen Holló Lajos országgyölési képviselő el­nökölt és terjesztett elő egy javas­latot, mely alkalmas leend arra, hogy a városok anyagi helyze­tén segítsen. A tervezet alapgon­dolata az államsegélyezés. Ez az egyedüli helyes és igazságos alap, melyen a rendezésnek történnie kell. Mert ha igaz, hogy a városok az ország kulturális góczpontjai, ahon­nan a vidékre is szétárad a közmű­velődési elem, akkor méltányos és igazságos, hogy ezen kulturális góczpontok fentartásához hozzájá­ruljon az országnak minden polgára. Az államsegély körülbelül évi 8—10 millió koronát tenne ki, mely­ből azon városok részesülnének leg­nagyobb arányban, melyek legin­kább el vannak maradva, vagy eladósodva. A tervezet még sok tortúrán, sok módosításon megy ke­resztül, inig törvényhozásilag elfo­gadva lesz. Nem felesleges azonban már most felhívni városunk intéző köreinek figyelmét, hogy résen le­gyenek, nehogy az elosztás Szat­máriba nézve sérelmes legyen. Két­ségtelen dolog, hogy minden város igyekezni fog az ő érdekeit előtérbe vinni és itt valóságos verseny fej­lődik ki, hol a szemérmesebb fogja huzni a rövidebbet. Szatmár város rendkívül sokat tett úgy szépészeti, mint kulturális tekintetből. Rövid pár évtized alatt olyan rekordot csinált, mely az or­szág elsőrangú városai közzé emelte. Természetesen, ennek a polgárság issza a levét, ez viseli a nap terhét és melegét. A sokszor horribilis pót­adó súlyosan nehezült vállaira, de kitartott, hogy el ne maradjon a többi fejlődésben levő városoktól. Méltó és igazságos tehát, hogy ezen a terhen könnyítve legyen, hogy a polgárság is könnyebben tudjon fel- lélegzeni a megélhetés nehéz gondjai között. Szatmári méltán megilleti, hogy a legelsők között forduljon felé a kormány figyelme és hogy a legelsők között vegye ki részét ab­ból a rekompensátióból, melyet az Heti — Level. A Itaiaton mellől. Irta : Bodnár Gáspár. Szép és komoly volt a munka, amit ott a fővárosban a kurzuson végeztünk. De mikor elvégezte' az ember munkáját és kilép azokba a fülsiketítő zajos utcákba: bizony, hogy nincs kedve még egy napig sem ott ma­radni. Izzó kánikulában ég ez a kifáradtnak látszó város. Sorvasztó kedvetlenség ül a magas épületek ablakaiból kandikáló arcokra. Az aszfalt meg oly forró az ember lábai alatt, mintha izzásban lévő kályha-oldal égetné. Szalad is innen most, aki csak tud. Pedig ebben a sivár aszályban is igyekeznek rángatásban tartani az emberek idegeit. Olyan pocsék, malaczkodó szindarabokkal például, mint — a Berta „Panamája“. Mondják, hogy Budapestet ilyenkor csak a szalmaözvegyek szeretik. Ezt nekem a kupéban különben egy volt fővárosi szalma­özvegy árulta el, aki —> most büntetésből vi­dékre került. S aki örökösen duzzogásra álló arcával vádolja volt kollegáit, kik feleségü­ket a fürdőkre küldik, hogy ők itt Pesten szalmaözvegyek maradhassanak. Ezért kell nekik a fizetési pótlék. De igazán, mit törődöm én már Budapesttel, mikor immár itt ülök a délvasuti kupéban, akár emberektől megült forró vizes üstben. Amilyen gyorsan csak lehet . . . roha­nok jó magam is ... a szép, fönséges Bala­ton felé . . . Ötödikszer sietek feléd hazám gyöngye, Adnának lehullatott könycseppe. Azt mondja ugyanis a rege, hogy egykor nagy tenger, az Adria hatalmas ágya volt ez a szép, nagy vidék. Isten életrevaló, hatalmas népnek szánja. El kell... délnek kell költöznie a nagy tengernek. Hogy szerette pedig ezt a helyet! Szinte sirt, zokogott bele. S mikor búcsúzott . . . még egyszer vissza­tekintett, mint a lemenő nap. — És ekkor utolsó könycseppe ... a Balaton mint. . . ma­gyar tenger itt maradt. Itt maradt nekünk, hogy még az anglus is megcsudálta. — Ez Isten szeme . . . — Ennél szebb a világon nem található. Igen, ötödikszer megyek, rohanok feléd. És úgy elmondogatom most is, mint mindig. Akár a gyermek anyjának. Akár a szeretett — a szerelmesnek. Akár a tavasz ... a már hülőben levő szívnek. — Vájjon hullámzani, ringani fogsz-e előttem, mikor újra meglátlak, mint az én nemzetem költőinek zengő nyelve? Vagy csendes leszesz, mint a lelkiismeret, mikor nyugszik. Éjszaka a párnája, csillag a ta­karója. CSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ELSŐRAKGÖ PAPI- ^ S“rnhák-Y ÉS POLGÁRI SZABÓ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szaryasbőr­Cziraádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szabó­mester.

Next

/
Thumbnails
Contents