Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-27 / 22. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1908. május 27. e tanévben érte el fennállásának 25 éves évfordulóját. Az ipartanodái bizottság az ipa- rostanoncziskola tantestületével egyetértőleg e nevezetes évfordulót méltó módon óhajtja megünnepelni. E végből a tantestület iskolai ünnepélyt és ezzel kapcsolatos inasmunka- kiállitást rendez f. évi június hó T-én a Ki- nizsi-utczai állami iskola I—III. oszt. tantermében. Eddig mintegy 300 iparos tanuló jelentett be általuk készített és kiállítani szánt különféle munkát. A kiállítás 2 napon át lesz nyitva és pedig junius 7-én és 8-án. A kiállítást az iparos tanonczok ingyen, az idegenek 10 fillér belépti dij mellett tekinthetik meg. Az isk. ünnepély és kiállítás iránt már is élénk érdeklődés mutatkozik. A város is figyelemmel kiséri az ünnepélyre vonatkozó készülődéseket. Mint értesülünk a város az ipartanodái bizottság javaslatára az iparostanoncz-iskolai tanítók fizetését tekintettel a 25-éves jubileumra, tekintettel továbbá ama rendkívüli, testet-lelket ölő fáradságos munkára, mely az iparostanonczok tanításával párosul, eddigi 80 korona évi óradijukat 120 koronára emeli fel ez évi január havától visszamenőleg. Ez az ügy már a junius havi közgyűlésen dől el. Mi csak helyeselni tudjuk a város intenczióját, mert valóban az a munka, melyet az iparostanoncz- iskolában a tanítók végeznek, még a tervbe vett felemeléssel sincs megfizetve, csak némileg honorálva. Hisszük, hogy a városi közgyűlés a tanács ily irányú előterjesztését egyhangúlag elfogadja, annál is inkább, miután ez a város megterheltetése nélkül jár, lévén fedezet erre bőven államsegélyből. A város magához méltó dicséretes tettet cselekedne az érdemes iparosranoncz-iskolai tanítók óradijának felemelésével. VIII. Kimutatás a „Pázmány-konvik- tus“ felépítésére felajánlott összegekről. 1. Csathó József áld. pap, nevelő 50 kor. 2. Sepsy Márton s. lelkész . . G „ 3. Kerekes Mihály pleb. . . .50 „ 4. Kende Zsigmond kamarás . 20 „ Összesen 126 kor. Fogadják a nemes szivii jóltevők a segélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1908. évi május 27. Ratkovszici Pál. Bátor életmentő. A csengeri u. n. Benkő-tagban múlt vasárnap virradóra a gulyásház kigyuladt. A környék lakossága csakhamar odasereglett a tűzhöz, hogy az oltásban segédkezzék, nem is sejtve, hogy az épületben két gyermek benrekedt. A jajgatásra lettek csak figyelmesek, azonban egyikük sem mert a minden percben összeomlással fenyegető viskóba behatolni. Végre is Szabó Ignácz csengeri lakos bátor elhatározással betörte az ajtót és a szobába hatolt. Néhány perc múlva már ismét szabadban, volt, karján a még életben levő kicsinyekkel. A derék férfi cselekedete nem szorul dicséretre. Tanító-gyűlés. A felsőungi rk. tanítók körű gyűlésüket f. hó 21-én Mélyuton tartották. A „Veni Sancte“-t Buzmhay Gyula sz. sz. tanácsos szerednyei plébános mondta. Sz. mise alatt a gyermekek szép magyar énekeket énekeltek. Mise végeztével az iskolába vonultak a megjelent tanítók meghallgatni Fényes Vincze gyakorlati tanítását. Iskolája tiszta a tanulók fegyelmezettek s igy csak élvezettel hallgatták a sikerült gyakorlati tanítást, ami nem is egy tót, de magyar anyanyelvű népiskolának is becsületére vált volna! A gyermekek értelmes olvasása, helyes magyar feleletei elárulták, hogy Fényes Vincze fáradozásai nem vesznek kárba. A gyakorlati tanítás végeztével Szabó József elnök, szerednyei kántor-tanitó szeretettel üdvözli úgy a plébánost, mint a megjelent kartársakat. Kimagasló pontjai voltak a gyűlésnek az egyházmegyei kormány által kitűzött tételek értekezései: a Bertók Zsigmond (Ungludas) az idegességgel terhelt gyermekekkel való bánásmódról, b) Steiner Gyula (Koncháza) a gyermekek lelkiismeretének neveléséről, c) Ádám József (Ungpéteri). „Miért legkiválóbb tényezője a kath. egyház a nevelésnek“. Az előadók tárgyilagosan fejtették meg a fenti tételeket. Hangya szorgalomról tanúskodnak a dolgozatok, úgy neve- léstani, mint módszertani szempontból, sőt nyelvezetűket tekintve kifogástalanok, amiért a gyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a szerzőknek s őket megéljenezte. Szabó József rövid bezárója után Bu- zinkay Gyula sz. sz. tanácsos találó hasonlatokból kiindulva intézett tartalmas beszédet a jelenlevő tanítósághoz, buzdítva őket nemes hivatásuk pontos betöltésére. Uránia színház. Márkus Dezső uj vállalata, az „Uránia mozgófényképek“, az Eötvös-utca 2. sz. alatt megnyílt. A színház valóban modernül van berendezve. Az előadásai, illetve képei jók, két műsort láttunk eddig s az a megjegyzésünk, hogy az igazgató nem helyesen teszi, hogy a képek bemutatásánál a drámai részletekre fekteti a fősulyt, ellenkezőleg az ily színházi vállalkozásnak az a célja — s pedig kizárólag az, — hogy az életből, avagy fántázia után maszkírozott alakokról felvett mulattató, kacagtató képeket mutasson be. Márkus ur vállalata ily képekben szegény, arai van is nagyon kevés humor van benne. Melegen ajánljuk tehát az igazgatónak, hogy a „drámákat“ a műsorról vegye le és helyette mulattató, vidá- mitó tréfás képeket mutasson be, az ily előadások valóban szórakoztatók. Meghívó. A „Szatmárnémeti iparos ifjak köre“ 1908. évi május hó 31-én Rákó- ci-utczai otthonának kerthelyiségében táncz- czal egybekötött felolvasó-estélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij: személyenkint 60 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az elnökség. A műsor a hírlapokban közölve lesz. A táncestély kedvezőtlen idő esetén is meg lesz tartva. Felmentett vádlott. Élénk emlékezetében van még olvasóinknak az a verekedés, mely a múlt év julius hó 21-én a nagykárolyi Lövölde-kertben történt és a mely verekedés következtében kapott sebeiben Balogh Kálmán kereskedő segéd meghalt. Az ügyészség a verekedésből kifolyólag Nemes Ferencz kovácsmester ellen emelt vádat. Az ügyben a múlt nap volt a szatmári törvényszék mint eskiidtbiróság előtt a főtárgyalás megtartva. Az esküdtbiróság Roóz Samu ügyvéd védőbeszéde után vádlottat a terhelő tanuk vallomása daczára a vád alól felmentette. Az ítélet jogerős. Elgázolás. Május 21-én Pintye János homokhordó fuvaros a József kir. herczeg utczában sebes hajtás közben Virág Anna cselédet, karján Csízek Ferenc boltos 1 éves Tibor fiacskájával elgázolta. A kis fiú köny- nyü, a cselédleány, kinek gyomrán ment át a szekér, súlyos belső sérülést szenvedett. A mentők a leányt beszállították a közkórházba. Az ügy vizsgálat alatt áll. Öngyilkosság. Megrendítő dráma játszódott pénteken délelőtt városunk főterén. Farkas Gusztáv vámházi alkalmazott Deáktér és Hám János-utcai fordulónál hirtelen a nélkül, hogy járókelők megakadályozhatták volna, öngyilkossági szándékból a gőzmotor elé vetette magát. A gépész, bár rögtön észrevette a szerencsétlenséget, s mivel a fordulónál a motor amúgy is lassan szokott menni, csaknem azonnal megállította a gépet. De már igy is késő volt. A gép csaknem teljesen összezúzta Farkast. Balkarját leszakította, mellkasát összezúzta; hátáról czafa- tokban lógott a hús. A mentők eszméletlen állapotban szállították a kórházba, hol este rövid időre magához tért, úgy hogy a rendőrség ki is hallgatta. Tagadta, hogy öngyilkosságot akart elkövetni, vallomása szerint elszédült, úgy bukott a motor alá. A szemtanuk azonban ennek ellenkezőjét állítják, s a sebesülés is öngyilkosságra mutat. Még a kihallgatás alatt ismét elvesztette eszméletét, s iszonyú kinok között este tiz órakor meghalt. Orosz menekültek Szatmáron. Tan- kóczy Gyula Szatmárnémeti agilis rendőr- kapitánya kitűnő fogást csinált tegnapelőtt a Deák-téren. Sétaközben feltűnt neki egy kis gyermekkel kolduló asszony. Egy csendőrrel a rendőrségre kisértette s kéregetés miatt megindította ellene az eljárást. Mielőtt az asszonyt kihallgatás végett rendőrtisztviselő elé vezették volna, a rendőrszoba előtti folyosón hagyták, a honnan egy őrizetlen pillanatban megszökött. Szerencsétlenségére a szökést idejében észrevették, úgy hogy közel a városházához már fiilön^csipte Bartha rendőrőrmester. A mint a főkapitány elé vezették, térdre borult s esdekelve kérte szabadon bocsáttatását. Őszintén bevallotta, hogy ő oroszországi zsidó menekült. Vallatás közben elárulta azt is, hogy előző éjjel tizenketten érkeztek Munkácson át Szatmárra, s Budapestre szándékoznak menni. A rendőrfőkapitány azonnal intézkedett, hogy a többi menekülteket is állítsák elő. Rövid idő múltán 4 férfit, 3 nőt s 3 gyermeket vezetett a-rendőrőrmester a főkapitány elé. Valamennyivel jegyzőkönyvet vettek fel s a főkapitány 1 napi elzárásra, s hazájukba való visszatolon- colásra Ítélte őket. S most jön a dologban a a legérdekesebb. A kihallgatás alatt a szatmári orthodox zsidók valósággal ellepték a városháza udvarát s kiildöttségileg kérték a főkapitányt, engedje szabadon a hitsorsosaikat. Természetesen tagadó választ kaptak, mire a befolyásosabb zsidók után küldtek s ezek által akarták a főkapitányt határozatának megmásitására bírni. Tankóczy azonban a törvényre hivatkozva hajthatatlan maradt. A zsidóság ezt hallva zajongani kezdett ugy- annyira, hogy a főkapitány kénytelen volt őket a városháza udvaráról karhatalommal eltávolíttatni. A főkapitány erélyes viselkedése az egész városban még a hazafias zsidóság körében is tetszésre talált. Hiszen ők is jól érzik, milyen nagy veszedelem a lengyel zsidóság beözönlése. Izgalmas jelenet egy erdőben. A napokban Kochanovszky Károly szaniszlói uradalmi erdész az u. n. ömbölyi erdőben éjjel összetalálkozott Templi Károly csanálosi lakos, ismert vadorzóval s felszólította, hogy szedje ki fegyveréből a töltényeket és fegyverét adja át. Templi e felszólításra azzal válaszolt, hogy ráfogta az erdészre a töltött vadászfegyvert s az erdész éppen kellő pillanatban vetette magát a vadorzóra, kitől kemény dulakodás után sikerült a gyilkoló szerszámot elvenni.