Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-27 / 22. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1908. május 27. e tanévben érte el fennállásának 25 éves év­fordulóját. Az ipartanodái bizottság az ipa- rostanoncziskola tantestületével egyetértőleg e nevezetes évfordulót méltó módon óhajtja megünnepelni. E végből a tantestület iskolai ünnepélyt és ezzel kapcsolatos inasmunka- kiállitást rendez f. évi június hó T-én a Ki- nizsi-utczai állami iskola I—III. oszt. tan­termében. Eddig mintegy 300 iparos tanuló jelentett be általuk készített és kiállítani szánt különféle munkát. A kiállítás 2 napon át lesz nyitva és pedig junius 7-én és 8-án. A kiállítást az iparos tanonczok ingyen, az idegenek 10 fillér belépti dij mellett tekint­hetik meg. Az isk. ünnepély és kiállítás iránt már is élénk érdeklődés mutatkozik. A város is figyelemmel kiséri az ünnepélyre vonatkozó készülődéseket. Mint értesülünk a város az ipartanodái bizottság javaslatára az iparostanoncz-iskolai tanítók fizetését tekin­tettel a 25-éves jubileumra, tekintettel to­vábbá ama rendkívüli, testet-lelket ölő fárad­ságos munkára, mely az iparostanonczok ta­nításával párosul, eddigi 80 korona évi óra­dijukat 120 koronára emeli fel ez évi január havától visszamenőleg. Ez az ügy már a junius havi közgyűlésen dől el. Mi csak he­lyeselni tudjuk a város intenczióját, mert va­lóban az a munka, melyet az iparostanoncz- iskolában a tanítók végeznek, még a tervbe vett felemeléssel sincs megfizetve, csak né­mileg honorálva. Hisszük, hogy a városi közgyűlés a tanács ily irányú előterjesztését egyhangúlag elfogadja, annál is inkább, mi­után ez a város megterheltetése nélkül jár, lévén fedezet erre bőven államsegélyből. A város magához méltó dicséretes tettet csele­kedne az érdemes iparosranoncz-iskolai taní­tók óradijának felemelésével. VIII. Kimutatás a „Pázmány-konvik- tus“ felépítésére felajánlott összegekről. 1. Csathó József áld. pap, nevelő 50 kor. 2. Sepsy Márton s. lelkész . . G „ 3. Kerekes Mihály pleb. . . .50 „ 4. Kende Zsigmond kamarás . 20 „ Összesen 126 kor. Fogadják a nemes szivii jóltevők a se­gélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1908. évi május 27. Ratkovszici Pál. Bátor életmentő. A csengeri u. n. Benkő-tagban múlt vasárnap virradóra a gu­lyásház kigyuladt. A környék lakossága csak­hamar odasereglett a tűzhöz, hogy az oltás­ban segédkezzék, nem is sejtve, hogy az épületben két gyermek benrekedt. A jaj­gatásra lettek csak figyelmesek, azonban egyikük sem mert a minden percben össze­omlással fenyegető viskóba behatolni. Végre is Szabó Ignácz csengeri lakos bátor elhatá­rozással betörte az ajtót és a szobába hatolt. Néhány perc múlva már ismét szabadban, volt, karján a még életben levő kicsinyek­kel. A derék férfi cselekedete nem szorul dicséretre. Tanító-gyűlés. A felsőungi rk. tanítók körű gyűlésüket f. hó 21-én Mélyuton tartot­ták. A „Veni Sancte“-t Buzmhay Gyula sz. sz. tanácsos szerednyei plébános mondta. Sz. mise alatt a gyermekek szép magyar énekeket énekeltek. Mise végeztével az isko­lába vonultak a megjelent tanítók meghall­gatni Fényes Vincze gyakorlati tanítását. Is­kolája tiszta a tanulók fegyelmezettek s igy csak élvezettel hallgatták a sikerült gyakor­lati tanítást, ami nem is egy tót, de magyar anyanyelvű népiskolának is becsületére vált volna! A gyermekek értelmes olvasása, he­lyes magyar feleletei elárulták, hogy Fényes Vincze fáradozásai nem vesznek kárba. A gyakorlati tanítás végeztével Szabó József elnök, szerednyei kántor-tanitó szeretettel üdvözli úgy a plébánost, mint a megjelent kartársakat. Kimagasló pontjai voltak a gyű­lésnek az egyházmegyei kormány által kitű­zött tételek értekezései: a Bertók Zsigmond (Ungludas) az idegességgel terhelt gyerme­kekkel való bánásmódról, b) Steiner Gyula (Koncháza) a gyermekek lelkiismeretének neveléséről, c) Ádám József (Ungpéteri). „Miért legkiválóbb tényezője a kath. egyház a nevelésnek“. Az előadók tárgyilagosan fej­tették meg a fenti tételeket. Hangya szorga­lomról tanúskodnak a dolgozatok, úgy neve- léstani, mint módszertani szempontból, sőt nyelvezetűket tekintve kifogástalanok, amiért a gyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszöne­tét szavazott a szerzőknek s őket megélje­nezte. Szabó József rövid bezárója után Bu- zinkay Gyula sz. sz. tanácsos találó hason­latokból kiindulva intézett tartalmas beszédet a jelenlevő tanítósághoz, buzdítva őket nemes hivatásuk pontos betöltésére. Uránia színház. Márkus Dezső uj vállalata, az „Uránia mozgófényképek“, az Eötvös-utca 2. sz. alatt megnyílt. A színház valóban modernül van berendezve. Az elő­adásai, illetve képei jók, két műsort láttunk eddig s az a megjegyzésünk, hogy az igazgató nem helyesen teszi, hogy a képek bemuta­tásánál a drámai részletekre fekteti a fősulyt, ellenkezőleg az ily színházi vállalkozásnak az a célja — s pedig kizárólag az, — hogy az életből, avagy fántázia után maszkírozott alakokról felvett mulattató, kacagtató képe­ket mutasson be. Márkus ur vállalata ily képekben szegény, arai van is nagyon kevés humor van benne. Melegen ajánljuk tehát az igazgatónak, hogy a „drámákat“ a mű­sorról vegye le és helyette mulattató, vidá- mitó tréfás képeket mutasson be, az ily elő­adások valóban szórakoztatók. Meghívó. A „Szatmárnémeti iparos ifjak köre“ 1908. évi május hó 31-én Rákó- ci-utczai otthonának kerthelyiségében táncz- czal egybekötött felolvasó-estélyt rendez. Kez­dete este 8 órakor. Belépti dij: személyenkint 60 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az elnökség. A műsor a hírlapokban közölve lesz. A táncestély kedvezőtlen idő esetén is meg lesz tartva. Felmentett vádlott. Élénk emlékeze­tében van még olvasóinknak az a verekedés, mely a múlt év julius hó 21-én a nagyká­rolyi Lövölde-kertben történt és a mely ve­rekedés következtében kapott sebeiben Ba­logh Kálmán kereskedő segéd meghalt. Az ügyészség a verekedésből kifolyólag Nemes Ferencz kovácsmester ellen emelt vádat. Az ügyben a múlt nap volt a szatmári törvény­szék mint eskiidtbiróság előtt a főtárgyalás megtartva. Az esküdtbiróság Roóz Samu ügy­véd védőbeszéde után vádlottat a terhelő ta­nuk vallomása daczára a vád alól felmentette. Az ítélet jogerős. Elgázolás. Május 21-én Pintye János homokhordó fuvaros a József kir. herczeg utczában sebes hajtás közben Virág Anna cselédet, karján Csízek Ferenc boltos 1 éves Tibor fiacskájával elgázolta. A kis fiú köny- nyü, a cselédleány, kinek gyomrán ment át a szekér, súlyos belső sérülést szenvedett. A mentők a leányt beszállították a közkór­házba. Az ügy vizsgálat alatt áll. Öngyilkosság. Megrendítő dráma ját­szódott pénteken délelőtt városunk főterén. Farkas Gusztáv vámházi alkalmazott Deáktér és Hám János-utcai fordulónál hirtelen a nélkül, hogy járókelők megakadályozhatták volna, öngyilkossági szándékból a gőzmotor elé vetette magát. A gépész, bár rögtön ész­revette a szerencsétlenséget, s mivel a for­dulónál a motor amúgy is lassan szokott menni, csaknem azonnal megállította a gépet. De már igy is késő volt. A gép csaknem teljesen összezúzta Farkast. Balkarját lesza­kította, mellkasát összezúzta; hátáról czafa- tokban lógott a hús. A mentők eszméletlen állapotban szállították a kórházba, hol este rövid időre magához tért, úgy hogy a ren­dőrség ki is hallgatta. Tagadta, hogy öngyil­kosságot akart elkövetni, vallomása szerint elszédült, úgy bukott a motor alá. A szem­tanuk azonban ennek ellenkezőjét állítják, s a sebesülés is öngyilkosságra mutat. Még a kihallgatás alatt ismét elvesztette eszméletét, s iszonyú kinok között este tiz órakor meghalt. Orosz menekültek Szatmáron. Tan- kóczy Gyula Szatmárnémeti agilis rendőr- kapitánya kitűnő fogást csinált tegnapelőtt a Deák-téren. Sétaközben feltűnt neki egy kis gyermekkel kolduló asszony. Egy csendőrrel a rendőrségre kisértette s kéregetés miatt megindította ellene az eljárást. Mielőtt az asszonyt kihallgatás végett rendőrtisztviselő elé vezették volna, a rendőrszoba előtti fo­lyosón hagyták, a honnan egy őrizetlen pil­lanatban megszökött. Szerencsétlenségére a szökést idejében észrevették, úgy hogy közel a városházához már fiilön^csipte Bartha ren­dőrőrmester. A mint a főkapitány elé vezet­ték, térdre borult s esdekelve kérte szabadon bocsáttatását. Őszintén bevallotta, hogy ő oroszországi zsidó menekült. Vallatás közben elárulta azt is, hogy előző éjjel tizenketten érkeztek Munkácson át Szatmárra, s Buda­pestre szándékoznak menni. A rendőrfőkapi­tány azonnal intézkedett, hogy a többi me­nekülteket is állítsák elő. Rövid idő múltán 4 férfit, 3 nőt s 3 gyermeket vezetett a-ren­dőrőrmester a főkapitány elé. Valamennyivel jegyzőkönyvet vettek fel s a főkapitány 1 napi elzárásra, s hazájukba való visszatolon- colásra Ítélte őket. S most jön a dologban a a legérdekesebb. A kihallgatás alatt a szat­mári orthodox zsidók valósággal ellepték a városháza udvarát s kiildöttségileg kérték a főkapitányt, engedje szabadon a hitsorsosaikat. Természetesen tagadó választ kaptak, mire a befolyásosabb zsidók után küldtek s ezek által akarták a főkapitányt határozatának megmásitására bírni. Tankóczy azonban a törvényre hivatkozva hajthatatlan maradt. A zsidóság ezt hallva zajongani kezdett ugy- annyira, hogy a főkapitány kénytelen volt őket a városháza udvaráról karhatalommal eltávolíttatni. A főkapitány erélyes viselke­dése az egész városban még a hazafias zsidó­ság körében is tetszésre talált. Hiszen ők is jól érzik, milyen nagy veszedelem a lengyel zsidóság beözönlése. Izgalmas jelenet egy erdőben. A napokban Kochanovszky Károly szaniszlói uradalmi erdész az u. n. ömbölyi erdőben éjjel összetalálkozott Templi Károly csanálosi lakos, ismert vadorzóval s felszólította, hogy szedje ki fegyveréből a töltényeket és fegyverét adja át. Templi e felszólításra az­zal válaszolt, hogy ráfogta az erdészre a töltött vadászfegyvert s az erdész éppen kellő pillanatban vetette magát a vadorzóra, kitől kemény dulakodás után sikerült a gyil­koló szerszámot elvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents