Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-20 / 8. szám
XVI. évfolyam Szatmár, 1907. február 20 8. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — •*- — — H Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona E^yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY END lí E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ* A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány «ajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik miiideu szerdán. y A zsarnokok ellen. A budapesti keresztény egyetemi ifjúság látva azt az embertelen és minden jogalapot nélkülöző üldözést, melynek a franczia kath. egyház ki van téve a szabadkőműves kormányzat részéről, méltó felháborodással kiséri az uralomra került gaznép őrült tombolását, s megbotránkozásának a katholikus magyar közönség bevonásával kifejezést óhajt adni, hogy lássák a kormányon ülő franczia banditák, hogy gonosz cselekedeteiket a müveit nemzetek népei elítélik, ami a küzdő franczia katholikus tábornak bizonyára megadja az erkölcsi erőt, s letaszítja a hatalom magaslatáról zsarnokait, kik illetéktelenül, talán épen az ő nemtörődömsége folytán jutottak az uralom birtokához. Ez ügyben állást foglalni óhajtván az egyetemi ifjúság lelkes* hangú felhívást intézett a magyar kath. közönséghez, melynek szövege a következő: Katholikus testvéreink! Gyászos hírek jönnek nyugatról ! Harminczöt millió kath. testvérünk szent hajlék nélkül! Évezreden át gyűjtöttek, áldoztak, építettek ... és ime, most nincs otthonuk sajátjukban ! Még nem rég az egész földkereksége tapasztalta fejedelmi bőkezűségüket ... és ime, most maguk is alamizsnáért nyújtják kezüket! Főnkéit szellemű fiai, mint a keresztény műveltség előharczosai, bejárták a földet, terjesztve a szent hitet, a vigasztaló reményt és boldogító szeretetet ... és ime, most saját fejük fölött a hitetlenség, reménytelenség és gyűlölet sötét felhője tornyosul! A franczia kath. egyház kifosztva, megalázva, meggyalázva! De még ez sem elég! Miután kifosztották, erkölcsileg a vérpadra hurczolták őket; kitépik kezükből a dicső pálmagalyat, letépik fejükről a vértanukoronát és a gyalázat bélyegét sütik homlokukra. Azt mondják megalázóit testvéreinkről, hogy nem a szent meggyőződésen alapuló hit bajnokai, hanem rut fanatizmus áldozatai; nem a szent igazság vértanúi, hanem jogosan bűnhődő gonoszok, a kik föllázadtak a törvényes hatalom dien. Kath. testvéreink! Nem nemzeti gyász ez, hanem az egész kath. egyház gyásza! Bizonyságot tép erről világszerte az ellenséges tábor'* örömrivalgása. Már eleve ujjongnak örömükben vesztünk fölött. Nem egyedül a franczia katholikusok homlokára sütik a gyalázat bélyegét, hanem a mienkre is. Meddig hallgatjuk még tétlenül, hogy hitünk undok fanatizmus?! Mikor értetjük meg már az ál- nok támadókkal, hogy mi katholikusok Krisztus Jézusban csalhatatlan Istent imádunk, a ki isteni tekintélyével alapított számunkra kultuszegyesületet, a melytől csak üdvösségünk árán térhetnénk el; és hogy nincs hatalom, a mely jogunkat az üdvösségre elvehetné? Ez szent meggyőződésünk! Ezért áldozlak a vértanuk milliói vagyonukkal, szabadságukkal, életükkel. Ezt csak törpe elmék nevezhetik fanatizmusnak. A józaneszü ember előtt diadalmas hitvallomás és dicső vér- tanúság! Meddig hallgatjuk még tovább, hogy szentegyházunk államellenes! Nem szentegyházunk tanitja-e isteni Mesterével, hogy „adjátok meg a császárnak, a mi a császáré és Istennek, a mi Istené“ ; és nem ismeri-e el még az igazságtalan PiZajta alapítása. Közli : V. M. Megyénk közepén, Szatmáriéi pár óra járásnyira fekszik teljesen magyar községektől körülvéve egy kis sváb falu : Zajta. Elnevezése régi keletű lehet. Már Gva- dányi a „Peleskei-Notárius-'‘ban, mint a darab hősét mutatja be nagyzajtai Zajtai Istvánt. A régi község azonban elpusztult és a mostani helyen épült alig múlt 100 éves. Erdődről elköltözött svábok alapitották újra Maróthy Ferencz rozsályi földes ur utasitása és rendelkezése szerint. Ezért nevezik lakóit még ma is zajtai sváboknak, bár már csak elvétve az öregebbek között lehet sváb szót hallani. Ezen második alapításról van birtokomban egy 1803-ban kelt irat, melyben] az alapitók vezetője következőképen mondja el annak történetét: (az eredeti orthograhia megtartva.) Én alább is meg nevezett ezen tekintetes nemes Szathvben mostan Zajtában nyomorg!) Tretzkel Josef ki is a Felséges Ur Istennek bölcs gondviseléséből eltöltötem ez ez árnyékhoz hasonló Világban 83. esztendőket, és nivel azt bizonyosan tudom, hogy meghal az Ifjú ember és nem élhet sokáig az öreg is, ara való nézve én is nem tudván az hogy melyik órában lészen kimúlásom ez árnyékhoz hasonló Világból, méltónak ítéltem azt Írásban meghagyni, hogy miképn esett Zajtának elpusztulásából való heljre álitása környül állásaival együtt. Melyet is én jó lelkem ismereti szerint anyilan tudok, ez élőt 24 esztendőkel en- gemt megszólítottak Erdőd nevezetű város- naknémely lakosai a végre, hogy nagy Felesi? nevezetű Helységben szándékoznának lakni menni, és velek egyiit menék el, a mit hogy sok kérésekre velek egyiit el is múltam, de én mint kerestyén ember azt m? gondoltam, hogy azon szegény Peleskey laosokat, hogy kel meg háborítani az ő honokban nem lészen Istenes dolog. Ara való űzve az velem utazó Erdődi lakosokat azon fel tett szándékj okban megakadályozhatam úgy anyira, hogy más helyről tudakozódota- nak, hanem lévén ezen most már fel épült Zajta Helység nagy elpusztulásában melynek csak az romladozott Tornya és Temploma látzot és vadak lakó helje, az melj is nekem gondolatomban jővén, hogy árul kelene tudakozódni, hogy az micsoda helyzet legyen. A mint is, hogy osztán akor mentünk Pete nevezetű Helységben az akori Helység Birá- jához Posta Josefhez kérdezősködvén tülle, hogy az micsoda el pusztult hely és ki részire való hely lehet, melyre is jelentvén azon Helység Bírája, hogy hát azt nem tudják kigyelmetek az Zajta nevezetű helység volt mig el nem pusztult, Tttes ns Zemlin Vérmegyében lakozó nagyméltóságu Senyey Gróf részire való helj, a mint hogy iten a Petey kertek alat is Kis Getz nevezetű hely vagyon az is Senyey Gróf részire való hely, azon helyet a Grófiul T.-ttes Isák és Ormos urak megzálogositották volt több jószágokkal együt, az Titulált uraktul pedig Simában 1906. évi május hó 1—tői a Gilyen József* ur házába, a Szlávi!«. Zsiguioml ur üzlete óra- és ékszer-üzetét mellé *Ioó László
