Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-20 / 8. szám

XVI. évfolyam Szatmár, 1907. február 20 8. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — •*- — — H Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona E^yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY END lí E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ* A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány «ajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik miiideu szerdán. y A zsarnokok ellen. A budapesti keresztény egye­temi ifjúság látva azt az emberte­len és minden jogalapot nélkülöző üldözést, melynek a franczia kath. egyház ki van téve a szabadkőmű­ves kormányzat részéről, méltó fel­háborodással kiséri az uralomra került gaznép őrült tombolását, s megbotránkozásának a katholikus magyar közönség bevonásával ki­fejezést óhajt adni, hogy lássák a kormányon ülő franczia banditák, hogy gonosz cselekedeteiket a mü­veit nemzetek népei elítélik, ami a küzdő franczia katholikus tábornak bizonyára megadja az erkölcsi erőt, s letaszítja a hatalom magaslatáról zsarnokait, kik illetéktelenül, talán épen az ő nemtörődömsége foly­tán jutottak az uralom birtokához. Ez ügyben állást foglalni óhajt­ván az egyetemi ifjúság lelkes* hangú felhívást intézett a magyar kath. közönséghez, melynek szö­vege a következő: Katholikus testvéreink! Gyászos hírek jönnek nyu­gatról ! Harminczöt millió kath. test­vérünk szent hajlék nélkül! Évezreden át gyűjtöttek, áldoz­tak, építettek ... és ime, most nincs otthonuk sajátjukban ! Még nem rég az egész földke­reksége tapasztalta fejedelmi bőke­zűségüket ... és ime, most maguk is alamizsnáért nyújtják kezüket! Főnkéit szellemű fiai, mint a keresztény műveltség előharczosai, bejárták a földet, terjesztve a szent hitet, a vigasztaló reményt és bol­dogító szeretetet ... és ime, most saját fejük fölött a hitetlenség, re­ménytelenség és gyűlölet sötét fel­hője tornyosul! A franczia kath. egyház kifoszt­va, megalázva, meggyalázva! De még ez sem elég! Miután kifosztották, erkölcsileg a vérpadra hurczolták őket; kitépik kezükből a dicső pálmagalyat, letépik fejük­ről a vértanukoronát és a gyalázat bélyegét sütik homlokukra. Azt mondják megalázóit testvéreinkről, hogy nem a szent meggyőződésen alapuló hit bajnokai, hanem rut fa­natizmus áldozatai; nem a szent igaz­ság vértanúi, hanem jogosan bűnhődő gonoszok, a kik föllázadtak a törvényes hatalom dien. Kath. testvéreink! Nem nem­zeti gyász ez, hanem az egész kath. egyház gyásza! Bizonyságot tép erről világszerte az ellenséges tábor'* örömrivalgása. Már eleve ujjongnak örömükben vesztünk fölött. Nem egyedül a franczia katholikusok homlokára sütik a gyalázat bélye­gét, hanem a mienkre is. Meddig hallgatjuk még tétlenül, hogy hitünk undok fanatizmus?! Mikor értetjük meg már az ál- nok támadókkal, hogy mi katholi­kusok Krisztus Jézusban csalhatat­lan Istent imádunk, a ki isteni te­kintélyével alapított számunkra kul­tuszegyesületet, a melytől csak üd­vösségünk árán térhetnénk el; és hogy nincs hatalom, a mely jo­gunkat az üdvösségre elvehetné? Ez szent meggyőződésünk! Ezért ál­dozlak a vértanuk milliói vagyo­nukkal, szabadságukkal, életükkel. Ezt csak törpe elmék nevezhetik fanatiz­musnak. A józaneszü ember előtt diadalmas hitvallomás és dicső vér- tanúság! Meddig hallgatjuk még tovább, hogy szentegyházunk államellenes! Nem szentegyházunk tanitja-e isteni Mesterével, hogy „adjátok meg a császárnak, a mi a császáré és Istennek, a mi Istené“ ; és nem ismeri-e el még az igazságtalan Pi­Zajta alapítása. Közli : V. M. Megyénk közepén, Szatmáriéi pár óra járásnyira fekszik teljesen magyar községek­től körülvéve egy kis sváb falu : Zajta. Elnevezése régi keletű lehet. Már Gva- dányi a „Peleskei-Notárius-'‘ban, mint a da­rab hősét mutatja be nagyzajtai Zajtai Ist­vánt. A régi község azonban elpusztult és a mostani helyen épült alig múlt 100 éves. Erdődről elköltözött svábok alapitották újra Maróthy Ferencz rozsályi földes ur utasitása és rendelkezése szerint. Ezért nevezik lakóit még ma is zajtai sváboknak, bár már csak elvétve az öregeb­bek között lehet sváb szót hallani. Ezen második alapításról van birto­komban egy 1803-ban kelt irat, melyben] az alapitók vezetője következőképen mondja el annak történetét: (az eredeti orthograhia megtartva.) Én alább is meg nevezett ezen tekin­tetes nemes Szathvben mostan Zajtában nyomorg!) Tretzkel Josef ki is a Felséges Ur Istennek bölcs gondviseléséből eltöltötem ez ez árnyékhoz hasonló Világban 83. esztendő­ket, és nivel azt bizonyosan tudom, hogy meghal az Ifjú ember és nem élhet sokáig az öreg is, ara való nézve én is nem tud­ván az hogy melyik órában lészen kimú­lásom ez árnyékhoz hasonló Világból, mél­tónak ítéltem azt Írásban meghagyni, hogy miképn esett Zajtának elpusztulásából való heljre álitása környül állásaival együtt. Melyet is én jó lelkem ismereti szerint anyilan tudok, ez élőt 24 esztendőkel en- gemt megszólítottak Erdőd nevezetű város- naknémely lakosai a végre, hogy nagy Fe­lesi? nevezetű Helységben szándékoznának lakni menni, és velek egyiit menék el, a mit hogy sok kérésekre velek egyiit el is múltam, de én mint kerestyén ember azt m? gondoltam, hogy azon szegény Peleskey laosokat, hogy kel meg háborítani az ő ho­nokban nem lészen Istenes dolog. Ara való űzve az velem utazó Erdődi lakosokat azon fel tett szándékj okban megakadályozhatam úgy anyira, hogy más helyről tudakozódota- nak, hanem lévén ezen most már fel épült Zajta Helység nagy elpusztulásában melynek csak az romladozott Tornya és Temploma látzot és vadak lakó helje, az melj is nekem gondolatomban jővén, hogy árul kelene tu­dakozódni, hogy az micsoda helyzet legyen. A mint is, hogy osztán akor mentünk Pete nevezetű Helységben az akori Helység Birá- jához Posta Josefhez kérdezősködvén tülle, hogy az micsoda el pusztult hely és ki ré­szire való hely lehet, melyre is jelentvén azon Helység Bírája, hogy hát azt nem tud­ják kigyelmetek az Zajta nevezetű helység volt mig el nem pusztult, Tttes ns Zemlin Vérmegyében lakozó nagyméltóságu Senyey Gróf részire való helj, a mint hogy iten a Petey kertek alat is Kis Getz nevezetű hely vagyon az is Senyey Gróf részire való hely, azon helyet a Grófiul T.-ttes Isák és Ormos urak megzálogositották volt több jószágokkal együt, az Titulált uraktul pedig Simában 1906. évi május hó 1—tői a Gilyen József* ur házába, a Szlávi!«. Zsiguioml ur üzlete óra- és ékszer-üzetét mellé *Ioó László

Next

/
Thumbnails
Contents