Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-20 / 8. szám
2 .HETI SZEMLE“ Szatmár, 1907. február 20. látusokban is a hatalmat, amely „onnan felülről adatott“ ?! Nem szentegyházunk támadja meg a jogos hatalmat, hanem az uralkodó, istentagadó elv támadja meg az Istent. A ki Istent ismer, az a vallás jogosultságát is kénytelen elismerni; a ki Istent nem ismer, az álnok és undok ámitó, ha még jóakaratot hánytorgat is a vallás iránt, mert az atheizmus meghatározása : Isten- és vallásgyülölet! Tehát az istentagadó elv győzött. az gyalázta meg egyházunkat : A lourdesi szent Szűz hazájában, a legszentebb Szív birodalmában elnémítja az istentagadó elv a harangok ércznyelvét; majd nem mondanak Ave Máriát, nem siránkoznak zokogó hangjukkal a holtak fölött, nem is hirdetik magasztos dallamu szóval a közelgő örömünnepet: de néma ajkuk titkos hangon az egész világnak jajt kiált; azt kiáltja, hogy Francziaor- szágban az istentagadás szörnyű eleme tört ki; de már lábunk alatt is gőzöl e pokoli vulkán. Nem tapasztaljuk-e, hogy minden atheizinussal van telítve?! . . . Ezen eszmék behatása alatt arra határozta el magát az egyetemi kat- holikus ifjúság, hogy dr. Vdrosy Gyula kalocsai érsek és Zichy Nándor gr. pártfogása alatt mozgalmat hoz létre szentegyházunk érdekében és csatlakozásra szólítja föl a kath. egyesületeket. Programon : 1. Tartson minden kath. egyesület rendkívüli gyűlést, a melyen a szónokok megmagyarázzák a kérdésben levő ügyet és eloszlatják a téves nézeteket. 2. Alakítsanak szükebbkörü bizottságot, amely a gyűlés határozatait közönséges miniszter-papíron röviden összegezi, aláírásokkal ellátja (jelezve, hogy hány tag nevében írták alá), és három hét leforgása alatt lakos Kövér nevezetű nemes emberek megint meg zálogositoták épen pedig a múlt esztendőben Nagy Getzben lakos Tekintetes Becski Gábor ur által vette és meg zálogosította, másnap osztán eljővén velünk a Petey Biró is Nagy Peleskére mivel úgy esett értésünkre Tttes öreg Becsky György uraság birodalma alat volna azon elpusztult hely zálogban a mint is mondotta azon uraság, hogy az igaz én nálam vagyon Zálogban, de azon hely Senyey Gróf részire való hely, de annak na- gyob részit Maróthy Ferentz ur erőszakosan bírja, de vele nem kívánok békételenkedni mivel én is csak zálogban bírom nem örökön, azt elveheti a Gróf akár mikor igazítván bennünket azon uraság Maróty Ferencz Úrhoz, hogy ottan egyezzzünk a mint, hogy oda is mentünk. Maroty uraság pedig tudván azt, hogy már voltunk Tttes Becsky úrhoz igazítván benünket Becsky úrhoz, hogy vele érésünk egyet melyet is mi je- lentetük osztán, hogy mi már voltunk otan és igazított az Tttes úrhoz, melyen osztán nagyon megörült Maroty Ferentz uraság és mindjárt azt keményen megparancsolta, hogy senkinek ne szóljunk egy szót is, mert úgy roszul lészen dolgunk mivel ahoz sok uraság tartja jusát. Én pedig a várban lakom bent és ha csak lehet két esztendő múlva mind magaménak tészem, és az falut is nem oda a központba küldi a kath. mozgalmat szervező bizottság czimére: Budapest, VIII., Jó- zsef-körut 45. sz. 3. Az összeszedett lapokat albumba foglaljuk és szentegyházunkhoz való ragaszkodásunk jeléül felirat kíséretében Szentséges Atyánk kezéhez juttatjuk. 4. A párisi érsek ő eminentiáját részvét nyilvánításával üdvözöljük. 5. Kivihető ajánlatokat szívesen veszünk figyelembe. Rajta tehát, kath. testvéreink, kongassuk a vészharangot, mig nem késő! Talán fölébrednek szörnyű álmokat alvó testvéreink, látva a veszedelmet ! Isten velünk és szűz anyánk oltalma! Budapest, 1907. február 13-án. A szervező-bizottság: Benkovics István bh. Mayer Márton bh. Bezzeg Béla gyh. MihaleczkyVilmosjh. Bickel András oh. Nagy József bh. Fábián Gáspár mh. Oslay Ferencz bh. Fodor Ferencz bh. Salomváry Jenő gyh. Halász Aladár jh. Simkó Julián jh. Jalsovszky Jenő jh. Sperlágh Zoltán gyh. Jánosovits Pál bh. Szálka Valér jh. A két ballábuak. A magyar nagyközönségnek vagy igen csekély vagy éppen semmi tudomása sincs arról, hogy a felvidéki kazár zsidóság mily bűnös üzelmeket visz véghez nap-nap után. Szinte megdöbbenve állunk meg, midőn egy- egy titokban működő banda tettei napfényre kerülnek. Nem emlitye az uzsorának számtalan faját a csalásnak legraffináltabb módjait, itt van előttünk legujjabban a bilkei katonaszabaditás, mely páratlanul áll a vakmerőségében. Ez im rövid idő alatt a második kiderült eset, mely egyik legsötétebb pontja a felvidéki kazár zsidóság bünlajstromának. Az első a sztropkói, a múlt évben a főbünös hirtelen halálával befejeződött, de azt minden tekintetben felülmúlja a bilkei kel csinálni az hol volt hanem máaiva és az helyek legyenek be rekesztve smkinek meg nem kel engedni, hogy használlasa a maga jusát. A mint, hogy mindjárt ki is küldötte velünk Kovács György akori udvar biráját Maroty Ferentz ur a végre, ho^y az helyeket mutogassa meg, jelentvén az udvar biró akkor halja kigyelmetek én nem iidorn mit gondol Maroty uraság azt nyilván l,udja hogy ezen nagy tábla hely is Curialis iely- hez való hely Becskey György ur rézire való hely, de Becsky azt nem tudja, nely idővel is ki fog tudódni, de csakugyan ha most keze alá veheti a micsoda erőszaos ember nehéz lészen tülle el venni. A mint hogy igaz lett mert aan hely most is Maroty uraság birtoka alat v gyon nagyobb része, Azon helyek pecg melyek is a Szenyey Grófé volnának, met egy darab részit anak bírja Mautz Jáno, Tretzkel András, és én magam Treszkel Jc zsef. A Plébánia: Néz Márton, Viszler Jakab Sessler János, Tominikus Tecsi, Tirti Antal, Rupelt Ede, Rok Mihály Székely János. Az Orgonista. Stiblin Jakóbb, Lájtner Sebestyén, Joartko András, Májer Konrád, Riszt Stepán. Melyeket is ugyan egészen birodalma csodarabbi cselekedete. Valóban elhül az ember vére ennyi gazság láttára. Ez a disz- rabbi, ki még magyarul sem tud, mintegy 25 éven át vezette hamisan a zsidó anyakönyvet a nélkül, hogy az ellenőrző hatóság legalább egyszer is a körmére koppintott volna. Így történhetett az meg, hogy menekültek a kazár legények a terhes katonakötelezettség alól. Egyszerűen hamis anyakönyvi adatok alapján 'vagy más csalafinta módon. A katonaszabaditásnak nagymestere a bilkei csodarabbi most végre horogra került s reméljük, hogy a törvény méltókép lesújt a bűnösökre. Hallatlan dolog! Egy negyed századon keresztül port hinteni a hatóság szemébe s a legagyafurtabb módon kijátszani a törvényt s kibújni a mindnyájunkat kötelező hazafias kötelesség elől. Ezt csak a kazár teheti, kit e földhöz semmi hagyomány, semmi emlék nem fűz, kit egyedül a magyar ember bőrének jól jövedelmezősége tart itt, no meg a zavarosban való halászás. A zsidó katonaszabaditás évtizedek óta tart. A felvidéken már meg sem botránkoz- nak rajta, mintha annak az volna a rendje módja. Tervszerűen végeznek mindent. A hol a csalás, a szemfényvesztés nem sikerül, ott dolgozik a pénz megszámlálatlanul. Hjali! azt tartják: pénz beszél, kutya ugat. Márpedig a pénznek szép szava van akkor is, ha hallgat. A katonaszabaditásnak legismertebb módja az, hogy a 16—17 éves kazárfiut, mint katonakötelest állították a sorozó bizottság elé. Ez természetesen gyengesége, fejlet- letlensége miatt alkalmatlanná válik. De ez nem csak egy-két esetben történik igy, hanem mindig, mert náluk ez már bevett szokás. Az igy megszabadult már 19 éves korában megnősül s mikor igazság szerint sor alá kellene állani, már két-három kis kazárral boldogítja a magyar hazát. A ki pedig kifejlett erős testalkatú, annak egyszerűen halotti bizonyítványt állítanak ki, hogy meghalt — bizonyítani — egy két hitsoros esküje elég. Hogy pedig a kazárzsidó esküje mennyire lehet irányadó, azt a felvidéki haalá vet volt két esztendeig erőszakosan Maroty ur. Melyet is midőn megtekintett Becsky György ur, hogy miképen mérete ki Maroty ur törvénytelenül mindjárt protestált elene és mondota, hogy nem igazságosan vagyon az a dolog mert azt úgy kelet volna mérni valamint az régi időben voltak a Te- lekek igaságosan, mert már most megvagyon zárva, egyik hely a másikhoz mérődött. Azonban öszve szólalkozott Becsky György ur, Maroty ural, hiában úgy mond Maroty ur mert én lakom a várban én parancsolok belőle. Mellyre is azt felelte Becsky György ur azért hogy te lakói a várban a sem az tied, én ugyan veled nem veszekedem mert nekem vagyon magamnak is elég de neked nincsen ma holnap ha el jön Senyey Gróf el veszi tüled, mert a Senyey Grófé. Mely eránt is harmadik esztendőben Dominalis széket tartván az urak iten Zaj- tában, engemet Tretzkel Josefet oda szólítván nevezetesen néhay boldog emlékezetű Tttes Becsky László vice Ispány ur megszólítván engemet ilyen szókkal, halyja kend Tretzkel Josef mit gondol kend mi annak az oka, hogy kend nem akar több földes urat ismerni Marotin kívül. Melyre is én azt feleltem. Tekintetes lominalis szék kegyes uraim én felőlem azt
