Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-25 / 52. szám
52. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik miauién szerdán. Karácsony. Jézus születésének ünnepe megörvendezteti az egész világot. Váfva várják szülők és gyermekek s ez a feszült várakozás mintegy jelképezni látszik azoknak az időknek folyását, mely a Megváltó eljövetele előtt letelt. Végre megérkezett az öröm napja, megérkezett a kedves karácsony. Ma ünnepli az egész keresztény világ. Általános a munkaszünet, mindenki siet élvezni azt a gyönyörűséget, melyet az isteni kisded születése hozott a családokba. Mert minden kebel érzi, hogy ezen a napon föl kell emelkedni a föld porából, érzik még azok is, akik külsőleg el akarják titkolni. Hiába, — nem lehet. Olyan emel kedett a hangulat ezen a napon, hogy elfojtja a földies gondolkozást, valami tulvilági fény dereng, melynek sugarainál me-gszégyeulik magokat a kishitüek is, s kénytelen-kelletlen úsznak azzal az árral, mely a szent karácsonyt a tiszta lelkek örömünnepévé varázsolja. Annál nagyobb a nyugalom a vallásos keresztény családokban. Itt már nem a látszat, nem az álszemérem, hanem az őszinteség, a tiszta lélek boldogsága honol. Áz a boldogság, melynek jegyében a földre szállott Megváltó békét hirdetett az emberiségnek. Mindannyian hivatalosak vagyunk reá, de sokan, nagyon sokan nem értik meg ezt a szózatot. Nem értik, vagy épen nem akarják érteni. Talán az utóbbiak száma túlnyomó. Ne higyje azonban senki, hogy az a leíkiismeret, mely lekicsinyelni látszik a természet feletti dolgokat, olyan sima volna, mint szélcsendes időben a nyugvó viz tüköré. Ne higyje senki!.. . Zajong, háborog az, valóságos vulkán van alatta, mely a megpróbáltatások nehéz pillanatában aztán kitör teljes erővel. A lelkiismeretet elaltatni igen, de megölni nem lehet. A világ zaja, az élet ferdesé- gei, az a sok korányig, melyet az ember magába szív, csak takaróul szolgálnak. Ne gondolja senki, hogy szemfedél volna, mely eltemette az isteni szikrát. Lángra gyűl az gyakran egy érintésre, lángra gyűl akkor, midőn már mindenki azt hitte felőle, hogy elveszett. Számos példáját láttuk ennek az istentagadó bölcselők életében. Es ha lelkökbe betekinthetnánl akik a világ előtt kellően tudjfft igyekeznek palástolni azt az ellentétet, mely nálok a szív és ész között tényleg létezik, akkor győződnénk meg igazán, hogy ők a leg- szánalomra, méltóbb teremtményei Istennek. Örök harcz, örök küzdelem dúlja lényüket, mert az érzelmek nem képesek tűrni azt a rab- igát, melyet a rideg anyagiság rá- jok akar erőszakolni. A léleknek szárnyai vannak, melyekkel a magasba tör, fel oda az istenség eszméjéhez. A jó keresztény előtt ez a harc ismeretlen. Ő el van telve azzal a békével, melyet az. Üdvözítő hozott az emberiségnek. És ebben rejlik a valódi boldogság. Úgy egyesek, mint nemzetek életének ez a kipróbált és egyedüli biztosítéka Miként az Istenével meghasonlott lélek folytonos gyötrődésben emészti fel magát, épen úgy van a nemzetek életében. Példa reá a világtörténelem. Elbuktak gyakran a legerősebbek és elbuktak akkor, mikor fiaik szivéből kihalt az Istenhez való ragaszkodás. Ahol az Istent nem isA két koldus. — Ujlaky Károly. — Két koldus jött ki a kapun . . . Egyik nehézkes, roskatag, Vizes szemű. Róla lesir A sok kimustrált rongydarab. A konyháknak morzsáiért Mankón tipeg-topog tova, De csak a járda szélein Zord pinczelyuk az otthona. A másiknak nagy háza van, Szép, fényes cilinderbe jár; Otthon fogadja szolgaraj, Meg dallos kanári madár. S lehet, már holnap dobra megy, Mi ma körötte még ragyog . . . Nem is sejtik az emberek, Hogy koldusnak ez a nagyobb. Hogy itt most találkozzanak A két, levedlett koldusok: A nagyobb koldus gőgösen A rongyosabbnak pénzt dobott. Karácsonykor. Leszállt az éj és bűvös fátyoléban Kigyult az égnek mill’járd csillaga S a bűnös földre békeágat hozva Leszállt a kisded Ur Jézus maga. Glóriás fény alakját nem övezte, Bibor nem simult lábai elé. Oh! hisz az ember akkor mámorában Istent imádni elfelejtené. Egy kicsi jászol fagyos, hideg ölén Pihen a kisded foszlányok között S im’ a jámbor pásztorok szivébe A hódolatnak árja költözött. A népek ezre, milliója térdel — Ur Jézusom — ma jászolod körűi Irgalmasságod nagy müvét csodálva Lelkűk imádás árjába merül. Es te betérsz a fényes palotákba, De nem repülsz el a kunyhók felett Amott rideg pompával fogadnak - Itt „dicsőséget“ zengenek neked. Lábacskáid nyomában leng a béke Megváltást, üdvöt hintesz szerteszét S megosztod itt a bűnös emberekkel Szentséges szived szent szeretetét. Maradj közöttünk földreszállott Kisded, Oh ne távozz el lelkűnkből soha! Add, hogy az árva, elhagyott szegénynek Boldog lehessen az ő Karácsonya. Ujlaky János. A sápadtarczu fiú. — Irta: Kocsán Károly. Nagy robogással fut be a vonat az állomásra. Meglassudik s végre hosszú kinos nyögések után megáll. Liheg mint a megkergetett ember. Felszedi az utazókat. Éleset sivit s azzal ismét berohan a vak sötétségbe. A felszállók CSÍPŐ LAJOS SZATMAE, Deák-tér 7., (I. emelet). f\ ELSŐRINGD PAPI- Y “4tJ?'«“™ha,1 Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ES POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, n mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szabó. mester
