Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-30 / 44. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDKE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Választások előtt. Küszöbön van a városi és megyei képviselők választása. A megyénél nov. 4, 5., 6., a városnál nov. 24-re lettek kitűzve a határnapok. Csudálatos, hogy ezek iránt a választások iránt korántsem lelkesednek úgy a polgárok, mintha országgyűlési képviselő választásról van szó. Pedig volna reá ok. Hiszen a város és megye a polgárságnak legszűkebb értelemben vett hazája, ezek bizottságaiban intézik az őt legközelebbről érintő ügyeket. Azért oda se hederitenek a választásoknak, akik leszavaznak, azok sem közérdekből cselekszenek, hanem egyes klikkek parancsszavára és megválasztják azokat, akiket rá- jok oktrojálnak. Nem jól van ez igy. Változtatni kellene rajta. Meg kellene már végre érteni a közönségnek, hogy nagyon fontos dolog az, kik üljenek odabent a képviselőtestületben. Meg kellene érteni, hogy itt nem a hatalom alázatos szolgáira és egyes famíliák bébéire van szükség, akik minden tehetség híján feltolakodnak. Nem használnak ugyan se Istennek, se embernek, mert hozzászólni nem tudnak semmihez, de aztán mikor szavazásra kerül a sor, ott vannak mindannyian, hogy vótumukkal erősítsék az érdekszövetség, vagy a família táborát. Úgy a városnál, mint a megy éiié-1 csaknem azok karakteristi- konjai a képviselőválasztásoknak és a képviselői tevékeny kedésnek. Az érvényesülés viszketege és a famíliák. Az önzetlen jellem és a tehetség előhaladásának ezek nálunk megbénító akadályai. Pedig ha valaminek a stréberségtől tisztán kellene maradnia, az első sorban a képviselői tisztség volna, melylyel. oly szorosan függ össze a város és megye- reális érdeke. Ez az érdek nemcsak megadja, de egyenesen kötelességgé is teszi a karakter és tehetség szabad érvényesítését. S mit látunk ? Azt, hogy nálunk az e téren való érvényesülésnek sokkal több akadály áll útjában, mint akár a politikainak vagy a többinek. Aki élesebb szemmel tekint körül a városi tanácsban és közgyűléseiben, kivált ha még összeköttetései ezekhez közelebb is hozzák: az előtt nagyon lehangoló képe fog föltárulni közigazgatási viszonyainknak. Erős falánxot lát mindenütt, mely mig óvatos őrszemmel védi saját érdekkörét, még óvatosabb előrelátással állja útját minden inváziónak. Olyan egyének, kiknek társadalmi állása, sokoldalú tehetsége és független gondolkozása biztos garancziáját nyújtaná önzetlen s eredményes képviselői működésüknek, — tagadhatlanul inkább helyet foglalhatnának a zöld asztal körül, mint sokan, kiknél a képvi- selősködés csupán szereplési visz- ketegség. Dehát azok veszedelmesek volnának, mert gondolkoznának s önállóan szavaznának, nem pedig — mint emezek — taktusra, bizonyos érdekkörök intentiói szerint. Innen van nálunk azon egészségtelen állapot, hogy a képviselői testület, melynek hivatása volna a vezetés, járszalagon vezetteti magát és mindent elhisz, mindent megszavaz. Még sokkal nagyobb akadálya az erő és tehetség érvényesítésének a famíliái összeköttetések előtérbe nyomulása. Egész oligarcha családok vannak nálunk, kik a maguk bébéit, sógorait, vejeit, komáit, kölcsönösen biztosítják egyszer a képviselői testületbe való beválasztásról, másszor meg a képviselői testület által való megválasztás sikeréről. Minden szereplő nagyság — nem nagy kivétellel — nálunk a hatalmi famíliák valamelyikéhez tartozik. Itt nem készültség, képesség, hanem a pedegris győz. Nem Niobe. — Irta: Kabos Ede. — A kis leányom egy groteszk angol ke- ringőt játszik: a dallam vig, a kísérete száraz harangszó. Mintha püspökök tánczolná- nak. A fülem belebizsereg, mikor az istentelen keringő az ünnepélyes harangszóval egyszerre tódul beléje. Groteszk, nagyon groteszk keringő. S nekem eszembe jut az egészséges Korlát Farkasné, aki ma délelőtt elpanaszolta az utczán, hogy az ura most csalja meg, mikor már meghalt. — Ne tréfáljon, jó asszony. Életében se tudta megcsalni a jámbor. — És most megcsal, pedig meghalt. Nevettem volna az asszonyon, de tele volt a két szeme könnyel s nekem régi betegségem, hogy jobban sajnálom a képzelt szenvedőket, akiket nem lehet képzelődésükből kigyógyitani, mint az igazi szenvedőket, akiket már a részvét is gyógyít. Korlát Farkasókat mindig kedveltem, jóravaló, kedves népek voltak s mig az ura élt, sokszor ellátogattam hozzájuk, hogy lássak olyan asz- szonyt is, aki évenkint pontosan megszüli a maga gyermekét, pedig Korlát a hetedik esztendőben, mikor meghalt, még láthatta a hetedik kis Korlátot is, akit az egészséges Korlátné szintén pontosan világra szült. Hát bele akartam menni az asszony képzelődésébe és komolyan kérdeztem. — Ki az a gonosz ember, aki magának mindig elmondja, hogy az a megboldogult jó ura holta után megcsalja ? — Nem gonosz ember, nem is ember. — Talán angyal? — Az. A fekete angyal. De ne nézzen rám olyan gyanakodva, mintha bolondnak gondolna. A fekete angyal jön hozzám minden esztendőben s ha behunyom szemem, hogy ne lássam, ha bedugom fülem, hogy ne halljam: mégis tudtomra adja, hogy az uram megcsal. A holta után csal meg az én megboldogult jó uram, Isten bűnömül ne rójja, hogy rosszat kell róla mondanom. Amilyen nagy darab asszony, úgy vonag- lott a zokogástól. — Régen nem találkoztunk, kedves Tarnay. Maga nem is tudja, hogy az utolsó négy esztendőben négy fiamat vitte el egymásután a fekete angyal. Négy darab szép, nagy fiamat. Mikor az első kezdett vékonyodni, csak tördeltem a kezeimet, hogy mért nem vigyáztam rá jobban, olyan erős nagy fiú volt s egy kis hülés mennyire leCSAPD LAJOS SZATDKAR, Deák-tér 7., (I. emelet). A ELSŐRANGÚ PAPI- V Poigtórouk, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ES POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szabó. mester
