Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-07 / 32. szám
XVI. évfolyam. Saatiíiáp, 1907. augusztus 7. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A- lap megjelenik minden szerd,^^?''*" m. Károlyi István gróf. Nagy gyásza van a Károlyi grófok ősi városának, nagy gyásza van Szatmár vármegyének, nagy gyásza van az egész országnak. A végtelen csapás súlya, mely reánk nehezült, ,e rövid mondatban kulminál : meghalt gróf Károlyi István. Első sorban Nagykároly váró- sáé volt, ez az ő legszűkebb hazája. Az a zseniálisan hatalmas karakterű ember azonban nem fért meg benne. Jeles lelki tulajdonságai utat törtek számára, hogy bevilágítsa vármegyéjének, az egész országnak közéletét. Vezérnek kellett lennie, mert lelki nemessége, szellemének gazdag tárháza, páratlan lovagiassága egyenesen arra kvalifikálták, hogy vezér legyen. Nem vágyott ugyan reá, de a közélet mozgalmainak hullámverése mint nemes fémet kiválasztotta és felszínre vetette, hogy világitó fáklyája legyen nemzetének. Meg kellett hajolnia a Gondviselés akarata előtt és viselni azt a kedves igát, melyet a hazafiui kötelesség, hazájának végtelen szeretető vállaira rakott. Viselte készséggel, — szívesen. Negyven éven át vette ki tevékeny munkában részét vármegyéjének életéből. Lelkesedése páratlan volt a közügyek iránt. Amint valami fontos kérdés került eldöntésre, Károlyi István mindig ott volt a megyegyülésen és felemelte hatalmas szavát, mely döntő sulylya! esett a mérlegbe. Nem kereste a népszerűséget, nem respektálta a barátságot, az ő szemei előtt a közczél lebegett, s ennek érdekéből soha sem késett síkra szállal! i. De nemcsak a vármegyében, hanem vezérré nőtte ki magát az egész országban. Ha valahol gróf Károlyi István megszólalt, minden szem arra tekintett, feléje fordult a közfigyelem, s kijelentései irányitó hatással voltak a nemzeti mozgalmakban. Már ifjúkorában megmutatta lángoló hazaszeretetét Klapka légiójában, de megmutatta öregsége napjaiban is. hogy ugyanaz az ifjú szív dobog keblében, mikor hazájáról, annak nagy érdekeiről van szó- Városról városra járt a nemzeti küzdelem korszakában, hatott, lelkesített gyújtó beszédeivel és a nagy tömegek minden gondolkozás nélkül rohantak utána, meg lévén győződve, hogy ilyen vezér alatt elmaradhatatlan a diadal. Most már ninds többé. Lefutott nemzetünk egéről a legragyogóbb csillag, elvesztettük a jelesek legjelesebbét, hiába keressük a világitó fáklyát, nincs, — nincs sehol. Vakító fénye kialudt, nem vezeti többé lépteinket a közélet ingová- nyain. De nem! . . . Nem lehet az, hogy egy ilyen üstökös nyomtalanul eltűnjön, hogy amint kihűlt a szív, derékba törjenek alkotásai is. Egy ilyen szellemóriás, mint Károlyi István volt, a történelemé, a nemzeté fog maradni időtlen időkig. Példája buzdítani, hatni, lelkesíteni fog évszázadok múltán is, hiszen azon kevesek közül való volt, kiket bátran lehet odaállítani követendő példaképnek a haza önfeláldozó szeretedében, Bár kihűlt a szív, szelleme közöttünk marad becses örökség gyanánt, s attól a szellemtől megtanulhatjuk, miként kell a közélet mezején önzetlenül, tiszta lélekkel munkálkodni. A nagyhazafi életéről, haláláról, temetéséről az alábbi tudósításunk számol be: Ä czigfányok rémülése. Irta : Bodnár Gáspár. A czigányoknak nem a mostani rémüléséről lesz szó. Hanem arról, mikor 1893. esztendőben „kiadatott“ a parancsolat, hogy „Magyaror- országban a czigányok összeirassanak.“ Faraó ivadékait akkor más természetű rémület szállotta meg, mint most. Leírtam én már ezt valahol, a fővárosi lapok is közölték. De azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha a czigánytelepités gondolatkörében e képet újra lerajzolom. * Van nekem — egy komám. A Piku czigány. Kereszténi kötelesség alapja ennek a komaságnak. Elég az hozzá, hogy az én komám, már mint a Piku czigány is, úgy megrémült az összeírás hallatára, mintha éppen vesztét érezné. Máskor, ha bajba keveredett, még hangosabb volt, mint szokott. Most leverten, összetörve állott előttem. Szemeit fájdalmasan hunyorgatta, izmai is láthatólag nyugtalankodtak. — Mi bajod Piku ? — kérdeztem megütöd ve. — Hát nem tudja, Krisztusban kedves, keresztkomám ? — Már mit tudnék, Piku, ■— Hát ’iszen az egész ország tudja már, hogy mi-i-inket összeírnak és nekünk menni kell. — Menni kell ? — Menni bizony. — De hova kell mennetek? — Ne tréfáljon már Krisztusban kedves tulajdon keresztkomám. Nem azért jöttem. — Hát miért ? — Hogy értesítsem : inkább meghalok, de el nem megyek. — Hova kell menned ? — Hova — merre ? Hát miért Írtak volna össze minket, József főherczeg őekcselencsiája, fensége parancsolja. ^zigányorszá- got akar eszkábálni. Valamennyi czigány mind együtt lesz. Még csak a’ kell nekünk. Hónap lesz a gyűlés. Akkor fogják kihatározni. Most már kezdettem érteni az ügyet. Feltettem magamban, hogy meghagyom rémülésében. Tanulmányozni akartam. * * * Természetesen ez a kis jelenet még érdekesebb volna, ha Pikut személyesen ismerné az olvasó. Szatmáron rém sokan ismerik. Erre számitok, de azért megkísérlem lerajzolni. Tipikus alakja ő fajának, megáldva czigányószszel és furfanggal bőségesen. Ha beszél, fekete villogó szemeit behunyja, két keze kissé akadozó beszédét folytonos mozgással kiséri. Vallásos, a templomot szereti — inkább érdekből, mint meggyőződésből. Bérmakeresztapja — mint vele dicsekszik Bíró szatmári püspök volt. Komócsy Józseffel, az ismert Íróval gyermekkorában játszott. KITŰNŐ MINŐSÉGŰ és A m. t. Igazgató urak által 1907/8-ik tanévre előirt :: Egyes művek :: legolcsóbbnak elismert „JÓKAI -féle Töriőg um mi------------------------ra jzeszköz "Hm kapható. Uj bekötéssel ellátott használt tan- és segédkönyvek szép, tiszta állapotban, fél árban, valamint mindenféle, papír-, iró- és festószerek a lehető legolcsóbban kaphatók Weisz 3zsáü könynv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. sz., a „Fehér-ház“ alatt. valamint egész könyvtárak a legmagasabb : : árban : : megvétetnek.
