Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-25 / 30. szám
XV. évfolyam bzatmáp, 1906. julius 35 30. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE, A lap kiadój a : A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Adatok az általános választói joj yondolatálioz. *) Az általános titkos választói jog gondolata a levegőben van. Folyton kisért, folyton nagyobb gyűrűkben terjed. Azt mondják az emberi lélekből fakad; na hátén elég közel vagyok a lelkekhez, becsületes, tiszta, faj magyar lelkekhez, — az általános titkos választói jog eszméje az én lelkemben is ébresztett gondolatokat, Sietek előre bocsátani, ezek a gondolatok sötétek, reakcionáriusok, ezekkel a gondolatokkal nem sok koszorút gyűjthetnék a népszerűség virágos mezejéről. Valami kimondhatatlan, mélységes undort, elfojtott gyűlöletet láthatni a nép lelkében az inteli- gens „nadrágos“ osztály ellen. Ez magában nem lenne baj. Ez az intelligens „nadrágos“ osztály sokat vétkezett a néppel szemben. Eszmék eszmék után jönnek, korszakot korszakok váltanak fel. Miért ne foglalhatná el uralmát a józan, *) Ez a kérdés — az általános választói jog — dominálja a tért napjainkban. Megvitatása minél több oldalról nagyon kívánatos, azért minden kommentár nélkül közöljük e czikket, megjegyezvén, hogy tárgyilagos ellentétes felszólalásoknak is szívesen adunk helyet. Szerk. egészséges, bölcseséggel teljes de- motratikus szellem!? Csak az a baj, hogy ez a demokratikus szellem minden, csak nem józan, nem egészséges és a bölcseséget teljesen nélkülözi. A nagy magyar alföld szivében, Békés vármegyében és e megye tiszta katholikus fajmagyar községében van az állomáshelyem. (A mit itt láttam, tapasztaltam, állhat az egészre.) Népünk buzgó, vallásos, bensőséges keresztény életet él s a plébánost, kinek érdemeit a közönség apraja-nagyja jól ismeri, a csekély számú intelligenczia csak erőfeszítéssel tudta bevinni a képviselő testületbe. Talán a legkevesebb szavazatot kapta, első helyen áll a falu szoczialistája. Vezetői iránt teljesen bizalmatlan, gyermekinesókben, földosztásban vakon hisz. Jellemzi naivságát, hogy a gróf Wenckheim családnak meghagyná a kigyósi kastélyt, mert sok jót tett a népnek. Csabán Achim Andrásnak, Gyulán K. Schrifertnek megdönthetetlen poziciója van. Pedig K. Schrifertnek még a helyesirásról sincs fogalma, kortesutjának baklövésén ma is mosolyog az egész Békés megye. Mert az csakugyan klasszikus lehetett, mikor betanult beszédében trikolor helyett állandóan trikót szavalt lángoló lelkesedéssel. Földvásárlásaiba maga a nép sincs megnyugodva, de azért követi vakon, mert az ő fia. Achim L. Andrást már egyenesen az Alföld Dózsa Györgyének tartják, ki uralkodik elevenek és holtak fölött. Megválasztatása után, mikor a mandátumot átvette, tengernyi nép előtt le- gazemberezte nem csak ellenjelöltjét, hanem mindazokat, kik nem reá szavaztak. És azért rózsafüzér társulati előimád kozóin k leszavaztak rendre Achim Andrásra, nekem is köszöntek „dicsértessék a Jézus Krisztussal“ akárhányan a választási helyiségben vezetett huszas turnusokból. Békésen meg a Hoyos gróf emberei olyan kortes fogásokat próbálgattak, hogy a párt vezérfér- fiai azt hireszteltették magokról; bizony ők Kecskeinéthy pártiak, csak azért, hogy a nép elpártoljon onnét, hol az urak vannak. Sajnos, de úgy van, a mi népünk még tuBodnár Béla emlékeiből*) Gsanúlos helységről Szomorú emlék: Még maiglan is fájdalommal emlékszik Csanálos helységnek községe azon borzasztó tűz vészről, mely őtet majd nem utolsó szegénységre juttatta. Rémitő tűz vala ez, mely ki ütött közel a Templomhoz t. i. egy kovács műhelyből, holott is a kovács mester fél mámoros állapotában a Fábián házi Orosz templom számára meglehetős nagyságú harang ütőt kovácsolt, irtóztató éj szaki szélfu- vása alkalmával, hozzá téve, hogy a kovács műhely meglehetőt rongyos vala, és talán szalmával fedve, erre jobban fog emlékezni, sőt az esztendő számára is Főtisztelandő Né- methy József Apát kanonok ur, ki is mint akkori helybeli Lelkész szemtanúja volt ezen szerencsétlen történetnek, ki is alig lehetett szerencsés életét meg tartani, a midőn különben minden vagyonai és bútoraitól ekkor megfosztatott, el éget t. i. a Paroehia is minden hozzátartozó épületekkel' együtt, el éget maga a Templom is, melyben még is a *) Az eredeti orthographia megtartva. Boldogságos szűz képe csodálatosan megmaradt, el égett a torony, abban létező harangok el olvadtak, a torony óra, és az orgona szinte kárba mentek, el égtek az Anyakönyvek az egész jeles könyvtárral együtt, melyben egy hires nevezetes könyv létezett: Convictio Judolorrtm de adventit, Messiae, e könyvben található voltak az illető textusok zsidó betűkkel ■— nevezetes volt a parochi- alis házi kert is, melyben a pallérok sok esztendőkön át annyira gyarapodott a Pusz- pánk fa (Buxbaum) hogy abból már apróbb ezközöket esztergálni is lehetett, különben nem megvetendő jövedelmet is szereztek a házi cselédeknek, a menyiben lakadalmi alkalommal a házasulandók ennek ágait dísznek alkalmazandók, pénzér meg vették. — Eléget az egész károlyi hosszú utcza, de csodálni való a torony óra noha deszkából és pedig fenyő deszkából voltak készítve, mind a mellett az éjszaki oldalon lévő egy tábla sérthetetllen meg maradott, sőt meg sem pergelődött — igy épségében meg maradt a templom előtt álló trabalis kereszt képével együtt, úgy a károlyi utcán létező trabalis kereszt, és egy kéménynek tetején a gólya fészek — mind ezeket a tiiz meg nem emésztette, mert a borzasztó éj szaki szél a tüzet annyira kény- szeritette, hogy annak lángja nem felfelé lobogott, hanem mint az árvíz szinte föld színen ömlött, ekkor a semiféle bútort házokból meg nem menthettek, mindenki azon iparkodott, hogy egy kis ládacskáját, melyben pénzét tartotta, hóna alá szorítva hosszú, keritetlen házi kertjén végig a nyílt mezőre szaladhasson, ekkor a kovácsnak, ki az égést okozta, nem jutott eszébe valamit vagyonából meg menteni de esze nélkül futott s meg is szökött, különben őtet a lakosok a tűzbe vetették volna. Nagy romlás volt ez a Csanálosiakon, mit is látván a károlyiak, azonnal sok szekereket kenyerekkel meg rakván küldöttek az ő enyhülésekre, mások, fehér ruha nemű- eket öszve gyiijtvén vigasztalták az szerencsétleneket, különösen kitüntették magokat az elő kelők, s az uraság tisztjeinek nőjei, kik is finomabb anyagból készült öltönynyel kedveskedve, Lelkész úrról sem feletkeztek. Joó László óra- és ékszer-üzletét folyó évi május hó 1—én a Gilyén József ur házába, a Szlávik Zsigmond ur üzlete mellé helyeztem át.
