Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-27 / 26. szám
XV. évfolyam 26. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 , Negyedévre — — — — — 1 «. 50,, Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő RÁTHOKY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze: küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. szlj' Hirdetések jutányos árban vételnek fel. 4 Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Izgatok munkája. A munkás bérét elvonni, mely őt jogosan megilleti, amelyért véres verejtékével dolgozik naphosz- szant, rendkívül nagy bűn, mely isteni és emberi törvényekbe ütközik. Aki dolgozik, aki a munkaadó jövedelmének előteremtéséhez vagy fokozásához szorgalmával, két kezének munkájával hozzájárul, azt fáradozásainak méltán megérdemelt gyümölcsétől elütni istentelenség. Ahol ilyet észlel a hatóság, kötelessége a rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtenni, hogy az igazságtalan állapot megszüntet- tessék, s a munkás kapja meg az őt jogosan megillető munkabért. Ámde az a mozgalom, melyet pár év óta látunk az egész országban a munkások között, nagyrészt jogosulatlan, s olyan követelésekkel lépnek fel a munkaadóval szemben, melyeket az illetők existencziájok koczkáztatása nélkül teljesíteni nem tudnak. És miután teljesíteni nem tudják, beüt a sztrájk, szünetel a munka, mely mindkét félnek sok keserűséget és sok kárt is okoz. Ennek a veszedelmes bajnak okozója az a lelketlen izgatás, melyet egyes, a nép, a munkások filléreiből élősködő egyének elkövetnek. Városról városra, faluról falura járnak ezek a vakondok munkát végző ügynökök, fellázítják a békés munkásokat, sőt egyenesen kényszerítik őket, hogy foglaljanak állást a társadalmi rend ellen, rombolást, pusztítást végeztetnek azokkal a kezekkel, melyek alkotni volnának hivatva. Lúgoson, Debreczenben, Szaí- rnáron, Csongrádon az ipari munkások, Torontálban, a Bácskában az aratók mondták fel a | szolgálatot. És mindenütt, ahol a sztrájk kitör, ott látunk egy-egy vigéczet, aki a mozgaloménak vezetője, a nép buj- togatója. És ha nem teljesíthetik a túlságos követeléseket, fellázítják az összes munkásokat. Ez nem rendes állapot, ez kóranyag, mely ellen természetének veszedelmes voltánál fogva állást kell foglalni a rend fentartására hivatott hatalomnak. Az ipari munkás viszonyai nagyobbrészt rendezve vannak, a munkaadók elmentek addig a végső határig, melyen túl saját megélhetésük kockáztatása nélkül nem mehetnek, hiszen egyik-másik képzettebb munkásnak annyi jövedelme van, hogy sok diplomás ember nem keres annyit. Az aratósztrájk pedig, mely a Dunántúl szintén jelentkezik, ismét csak a bujtogatók munkájának eredménye. A termés sokkal jobb. mint az előző években, a gazda többet űzet pénzben és aratórészekben, tehát jóval több keresetre van kilátás, mégis kiüt a sztrájk. Ennek aztán az a következménye, hogy a birtokos kénytelen aratógépekkel és más helyről hozott munkásokkal végeztetni az aratást, s igy a sztrájkolok, kik különben szép keresethez juthattak volna, az izgatok kegyelméből kenyér nélkül maradnak. Több helyen megesik, nálunk is igy volt az általános sztrájk elrendelése alkalmával, hogy akaratuk ellen, kénytelen-kelletlen erőszakolják bele a munka abbanha- gyásába azokat az egyéneket, kik különben viszonyaikkal meg vannak elégedve. A vezérek kiadják a jelszót, melyet követni kell. Ez már nagyon szomorú állapot, mely előbbTÁRCZA. Barlang i ig ét. Jun. 13.-án a podolini gimnázium 39 tanulója öt tanár vezetése mellett reggel 6 órakor vasútra szállt. Örvendett az ember lelke, midőn e végvidéken hallott tőről metszett magyar dalokat. Múlt évben Veszprémben hallottam először a darutollas legényekről szóló nótát. Már itt is tudják. Kérdem a főénekest, hogy jutott hozzá; említ egy debreczeni fiút, ki ezelőtt itt tanult. — Nem csak a rege, de a dal is száll szájról szájra. — Szepesijeidig mentünk vasúton, azután a Bélai-patak mentén virágos rétek között tartottunk a Tátrának. Szépen sütött a nap a hosszas esőzés után. Elértünk egy utszéli vendéglőhöz a fenyves erdőben; e tanyának Sárpanyecz (Sárberek) a neve. Itt pihenőt tartottunk. Szép fedett tánczhelyen és a szaletliben te lepedtünk le és lakmároztunk; volt köztünk, ki jó savanyu tejjel is üdítette magát. Innen már sármentes utón vígan haladtunk mintegy diadalmenetben a szép fenyőfasorok között. Előttünk a gyönyörű, fenséges alpesi táj szürke, részben hóboritott szikla- csúcsaival. Valamivel délelőtt értük el a kies barlangligeti fürdőt. Gyönyörű pavillonok, nagyszerű vendéglő; az ebédlőben elfér 500 vendég. Szép park, virágok, szökőkutak, sétahelyek. A jó ebéd és jó italok után következett kirándulásunk tulajdonképéni czélja, a cseppkőbarlang megtekintése. Feljebb, feljebb emelkedtünk a hegyen, mig bányalejárathoz hasonló helyre nem értünk; itt bementünk a föld alá, 3 Vs km-nyi utón fel és le mentünk, 2500 lépcsőn haladva. Messze felülmúlta várakozásomat a tündéri látvány. Ez nem egyetlen barlang, ez több barlang lán- czolata: Dalcsarnok, Tó, Temető, Díszterem, Remeteharlang, Blitzterem. Ez utóbbi helyen egyik vezetőnk a cseppkövek ütögetése által zenét csalt ki. Szép volt. 1000 m-re jutottunk a tenger színe fölé. E legmagasabb helyen van a Verbovszky-Terem. Verbovszky Imre, jelenleg podolini kántoriam tó, több évvel ezelőtt Szepesbélán volt alkalmazva. Akkor sok fáradság és veszély között fedezte föl e tündérpalotát és városát nem csak hírrel, de anyagilag is gazdagította a népnevelés e szerény munkása. — Gyönyörűen hangzott itten az általunk elénekelt Himnus. Következett a Hableány ; egy mélyedésben tó, rajta kis csónak, még tündériebbé teszi kivált e részletet a villamos világítás. Egy más barlang a Vízesés, azután az Oroszlánfy ; itt a cseppkő egy nyitott szájú oroszlánfejet alakított. Nagyterem, Betlehem, Ördögbarlang, Kis- karzat. Az egészben érdekes a csipkealakok, szimetrikus oszlopok, olvadt állapotban tejfel kinézésű mész; a mint egy cseppkő oszlop mögé gyertyát tartottak, áttetszőnek látszott és úgy nézett ki, mint a vörös izzásban levő vas. A kijövetel után siettünk a vacsorával, hogy megkapjuk Bélán az esti 10 órai vonatot. Jó volt sietnünk, mert 6 órakor, a mint Joá László óra- és ékszer-üzletét folyó évi május lió 1-én a Gilyén József ur házába, a Szlávik Zsig'mond ui* üzlete mellé 224
