Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-27 / 26. szám

o

Szatmár, 1906. június 27.

utóbb anarchiára vezet. Nagy baj, hogy a népet könnyen lehet csábítani, hogy nem látja be előre azokat a káros következményeket, melyek a szertelen követelések nyomán érhetik és érni is fogják őket. Meghallgatják a „kiküldöttek" hazug beszédeit, azoknak minden szavát készpénz gyanánt veszik és cselekesznek aszerint, amint diktálják. Ezek ellen a kufárok ellen kellene fellépni a hatóságoknak a legnagyobb szigorral, eltávolítani őket a nép nyakáról, mely ha békében hagyják, nem kapkod lehetetlen s el nem érhető czélok után, hanem meg van elégedve azzal a tisztességes munkabérrel, melyet szorgalma után méltán érdemel, mely magának és családjának fen- tartására bőven elegendő.

Két megye Szatmáriból.

Régi terv, de mindezideig csak terv maradt. Abban az időben merült fel, mikor Szatmár városa erős akczióba lépett, hogy megyeszékhelyet kapjon. A törvényhatósági bizottság megszavazta a székhely áttételét Nagykárolyból, de az ügy a minisztériumban máig is elintézetlenül hever . Gróf Károlyi István nagy befolyásával szemben nem mertek a kormányok a vármegye jogos határozatának érvényt szerezni.

Midőn a vármegye a fenti határozatot meghozta, akkor indult meg Nagykárolyban mozgalom abban az irányban, bogy Szatmár vármegye ketté osztassák, kerekítsenek ki Nagykároly s'zékhelylyel egy külün vármegyét, Szatmár is kapja meg a saját megyéjében a megyeszékhelyet. Ez az eszme nem lehetett kedves gróf Károlyi előtt, mert érdekében nem tett semmit, hanem miként a következmények beigazolták, a kormánynál kieszközölt agyonhallgatással czélszerübbnek vélte a statusquo fentartását..

Azóta hallgat Szatmár is, a megye is, a kormány is, gróf Károlyi is. S midőn minden csendes, Debreczenben ütik meg a dobot, hogy küszöbön áll Szatmár vármegye kettéosztása, a belügyminiszterhez monstre- küldöttség is járt fent gróf Károlyi vezetése alatt Nagykárolyból, a miniszter meg is ígérte, hogy Nagykároly részére külön vármegyét szervez, melyhez Érmihályfalva is csatlakozik. Hát ebből egy szó sem igaz. Ez

útnak indultunk, megeredt az eső, dörgött, csapott a vilám. Mint egy vert had czu- bukoltunk esőben, bokáig érő sárban. De azért a doákság folyton énekelt, mi a csüg- gedőkbe is uj bátorságot öntött. Vissza-visz- szatekintettem a Tátrára, az esti homályban is tisztán látszott a köd felett kiemelkedő koronája. Jól esik visszanéznem lelki szemeimmel a tudománynak egy kimagasló alakjára is, kit a magas hegyek közt volt alkalmunk tisztelni. Dr. Ponori Thewrewk Emii két ízben is felkeresett bennünket és barátságos érzületének többféleképen adott kifejezést.

Gyaloglásunk végén még Béla városa is visszahangzott a magyar daloktól.

Egy kedves nap végéhez értünk, mely deákjainkat egész életükön át kellemes emlékként fogja kisérni.

Lukácsi György.

„HETI SZEMLE“

az ügy most sem Károlyi Istvának, sem a Károlyiaknak nem jutott eszökbe. Nekik nem is érdekök a mozgolódás, ha Szatmár teljes apathiába merülve, meg van elégedve a változhatatlannal. Nekünk, Szatmár városának állana érdekében, hogy sürgesse meg a vármegye régi határozatának érdemleges elintézését. Nincs kétség benne, hogy a „nemzeti kormány, mely mindig a többségi elv érvényesülésének volt barátja és hirdetője, Szatmár vármegye többségének akaratát és pedig nagyon is jogos akaratát respektálni fogja.“ Szatmár vezető körein van tehát a sor, hogy ragadják meg ezt a kedvező alakulást, mert higyjék el nekünk, hogy a Károlyi grófok sohasem fognak nekünk sem külön vármegyét, sem megyeszékhelyet kieszközölni.

A Debreczeni Független Újság czikke, mely Szatmár vármegye kettéosztását, mint a közel jövőben bekövetkező szenzácziót adja hírül, következőleg szól:

Régi gyűlölködést, viszályt és bosszúságot akar megszüntetni a kormány azzal, hogy a szomszédos Szatmármegyét kettévágja.

Esztendők hosszú sora óta folyik már ez irányban a tárgyalás, a melynek valószínűleg most már rövid idő múlva vége is lesz.

Az érdekes tervről tudósitónk most azt jelenti, hogy gróf Károlyi István monstre küldöttséget vitt fel Budapestre Andrássy Gyula gróf belügyminiszterhez. A küldöttség persze nagykárolyiakból állt, akik a testvér Szatmár-Németi várostól minden áron el a- karnak szakadni.

Azt óhajtják,,hogy Szatmár-Németi a most meglevő vármegye egyik részének, Nagykároly pedig a másik részének legyen székhelye. Gróf Károlyi István ennek az ügynek évek óta harczosa. Most megérve látja a Szatmáriéi való szakadás ügyét s ezért igen rövid idő alatt keresztül óhajtja vinni Szatmármegyének ketté választását.

Hasonló irányban dolgoznak a szatmárnémetiek is, független önálló megye akarnak lenni külön főispánnal. Az uj megye, melynek székhelye Nagykároly lesz, Nyirmegye néven szerepelne az ország térképén.

A nagykárolyiak mozgalmához a Deb- reczenhez közel levő Érmihályfalva is csatlakozik, mert sehogy sincsennek megelégedve, hogy a inesze levő Biharmegyéhez tartozzanak. Kiszakadni óhajtanak Biharból s ez esetben külön járásbíróságot, kir. adóhivatalt kapna Érmihályfalva.

Mint nekünk jelentik, Andrássy belügyminiszter jogosnak találta a kérelmet és megígérte, hogy Szatmármegye ketté választását elősegíti. Nagyon bíznak egyébként a sikerben a károlyiak is, mert Károlyi István gróf minden befolyását érvényesíteni kívánja egy ügyben.

HÍREK.

Sziget díszpolgárai. Máramarossziget törvényhatósági bizottsága a múlt csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén Kovássy Zoltán képezdei igazgató indítványára gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert, Kossuth Ferencz és Polónyi Géza minisztereket, továbbá Bolgár Ferencz államtitkárt, ki Sziget városának szülötte, egyhangúlag díszpolgárainak választotta.

Föispáni béiktatás. Tegnap történt meg Bereg vármegye ujj főispánjának, P«- tny Andrásnak ünnepélyes beiktatása. A vármegye lelkes közönsége valóságos ünnepnappá avatta ezt a napot. A főispán meghívására a megye legelőkelőbb férfiakból álló küldöttség utazott Surányba. Beregszász határán a városi tanács és a képviselőtestület fogadta, Gáthy Zsigmond polgár- mester intézett hozzá lelkes üdvözlő beszédet. Majd megindult a menet Beregszász felé, beláthatatlan hosszú kocsisor kisérte a vármegye uj főnökét. Pontban 10 órakor érkeztek a megye székhelyére. A székház bejáratánál a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjai és a megyei tisztikar fogadták az érkező főispánt, kit az alispán üdvözölt. Fél 11 órakor nyitotta meg az alispán a beiktató közgyűlést, melyen a küldöttségileg meghívott főispán megjelenése után a főjegyző felolvasta a kinevezést tudató miniszteri leiratot. A hivatalos eskü elhangzása után a főispán elmondotta hatalmas programbeszédét, megjelölvén azokat az irányelveket, melyek a vármegye kormányzatában vezetni fogják. Kérte a tisztikart, a törvényhatósági bizottságot és a nagy közönséget, hogy terhes feladatának sikeres megoldásában támogassák. A főispán beszéde igen mély hatást tett. Közgyűlés után a tisztelgő küldöttségek fogadása következett. Délután 2 órakor ünnepi lakoma volt a vármegyeház nagytermében, melyet a vármegye közönsége rendezett a főispán tiszteletéi-e, meghívón az idegen törvényhatóságok képviselőit is. Számos felköszöntőben üdvözölték a megye rokonszenves uj főnökét, kinek működésétől igen sokat remóllenek. A város valóságos lobogódiszbé volt öltöztetve.

Elnöki bemutatkozás. Porubszky Jenő dr., ar debreczeni kir. tábla elnöke a vasárnap tartott plenumban mutatkozott be városunk törvényszéki bírói karának. Tiszteletére a bírák és ügyvédek fényes bankettet rendeztek.

Katonai szemle. Csanádi/ Frigyes honvédezredes pénteken délután a gyorsvonattal Nagykárolyba utazott s szemlét tartott a helyőrség felett. Az ezredes másnap tért vissza városunkba. Az ezredes a tapasztaltakkal meg volt elégedve. A végzett gyakorlatok után az 190B. és 1904. évi póttartalékosokat hazabocsátották.

Házfőnökök. Egyházmegyénk területén a Szent-Bazilrendi szerzet házfőnökei lettek a következők : Munkács-Csernekhegyen J ozevics Jenő, Huszt-Baranyán Lupis Szilveszter, Miszticzén Mikulás Cyrill, Kisberez- nán Du dics Incze, Bukóczhegyen Kraliczky Method, Bikszádon Vrábely Máté. A hires búcsúján! helyen, Mária Pócson, mely ugyan nem tartozik egyházmegyénkbe, de innen is, valamint az ország minden részéből ezrével keresik fel a zarándokok, Zvbriczky Tivadar lett ismét a házfőnök. A rend tiszteletbeli tagjainak (konfráterek) választotta: Papp Antal pápai protonotárius, püspöki irodaigazgatót Ungvárról, Sereghy Sándor ny. vasvári esperes-lelkészt, Melles Endre nagy- bereznai esperes-lelkészt, Hrahár Bazil ungvári képezdei hittanárt.

Nyugalomba vonuló tisztviselők. Gönyey István nagykárolyi, Böszörményi Endre csengeri főszolgabirák és Rába László árvaszéki ülnök benyújtották a vármegyénél ké- r elmüket nyugdíjazásuk iránt. Nagykárolyi főszolgabírónak Gulácsy Tibor szolgabirót, csengeri főszolgabírónak dr. iKepessy László árvaszéki ülnököt emlegetik.