Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-16 / 20. szám
XV. évfolyam. bzatmár, 1906. május 16. 20. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETESI ARAK: Egv i'vrr — — — — — —• y korona — fillér Félévre - — — — — — 3 N h j-y ,'dé.v ív - — — — 1 50 „ Falussy árpád űr. főispán. Ünnepnap voit. Lélekemelő, el- feledhetetlen ünnepe volt e hó 10-én Szatmár város.inak,_ midőn uj főispánját, dr. Falussy Árpádot iktatta be méltóságába. Őszinte volt az öröm, melyben osztozott az egész város közönsége. Nem is lehetett másként, mert ez a beiktatás más hasonló aktusoknál sokkal mélyebb jelentőségű volt. Bizonyítéka a király és nemzet között létrejött, s a jövőben kétségkívül erősbüiő együttérzésnek, bizonyítéka annak, hogy a koronás fő megértvén nemzete óhaját, azokat a férfiakat választotta vezéreiül, akik bizalmának letéteményesei, akiknek kezébe maga a nemzet kivánta adni sorsának intézését. Ez a nagyhorderejű körülmény különböztette meg a mostanit a főispánok beiktatásának a múltban történt sorozatától. Szatmár örömét kétszeresen fokozta, hogy az ő fiát választotta ki a királyi kegy ennek a vármegyének és városnak élére. Ót tehát nemcsak a most létrejött kapcsolat, hanem sokkal erősebb kötelékek fűzik ehhez a vármegyéhez, melyre úgy kell tekintenie, mint gyermeknek az édes anyjára. Ki kételkednék benne, hogy úgy is lesz!. .. Az idegenből jött főispánok, bármennyire is tudjanak alkalmazkodni az adott körülményekhez, soha sem képesek annyira együttérezni a vidék és lakosságának szivével, mint azon egyén, kinek ott ringott bölcsője a vármegye határai közt, ki ott élte át gyermek és ifjúkorát, aki ott élvezte az élet első ártatlan örömeit, ki az ott szerzett tapasztalatokkal vetette meg jövőjének alapját, kinek kedves ismerősei hegy, völgy és rónaság, melyekhez boldog emlékek fűzik, s egykori jóbarátait látja viszont azon férfiakban, kiknek köréből évekkel ezelőtt távozott. Azért nézhet Szatmár vármegye és Szatmár városa a legszebb reményekkel a jobb jövő elé, mert az uj főispán, ki az ő véréből való, bizonyára a legnemesebb hévvel fogja felkarolni érdekeit, nem mulaszt el egy pillanatnyi alkalmat sem, mely e vármegye lakosságának jobblétére csak legcsekélyebb befolyással is lehet. Ezt méltán elvárhatja tőle e föld, mely szülőanyja és ennek a földnek polgárai, akik testvérei. A legmelegebben üdvözöljük tehát dr. Falussy Árpádot a két törFelelös szerkesztő H A T H O K V JE IN D 1{ E. A Lcij.) kiadója: \ „PÁZMÁNY SAJTÓ" vény hatóság főispáni székében, kívánva, hogy Isten áldása vezérelje törekvéseit, s egykor e nép boldogságának örömvirágaiból fönt koszorú övezze halántékait. A beiktatás részleteiről a következőket jelenthetjük: A főispán a délutáni gyorsvonattal érkezett meg városunkba. Az állomáson Pap Géza polgármester vezetése alatt ott volt a városi tisztikar és a törvényhatósági bizottságnak igen sok tagja. Nagy közönség gyűlt össze a pályaudvaron, s a berubogó vonatot szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. Amint kiszállott a főispáni pár, Scholar Mariska kisasszony egy gyönyörű világbokrétái adott át a főispán nejének, Púp Géza polgármester pedig üdvözlő szavakat intézett a főispánhoz kérve a város érdekeinek ápolására, s biztosítván a tisztikar és a törvényhatósági bizottság önfeláldozó támogatásáról. A főispán meleg hangon mondott köszönetét a szives fogadtatásért, a polgármestert és a város közönségét éltette. Ezután elhelyezkedve a szebbnél-szebb fogatokon, megindult a hosszú kocsisor a Pannóniába, hol a főispán számára külön lakás van fen- tartva. Ezt a szép látványt, megzavarta az épen akkor keletkezett vihar, mert a zuhogó zápor elől mindenki kénytelen volt menekülni az utózákról, boltokban és kapumélyedésekben húzódott meg a közönség, mely kivonult a főispáni pár üdvözlésére. Kevéssel 4 óra után vette kezdetét a beiktató közgyűlés. A nagy termet egészen betöltötték a bizottsági tagok, és az érdeklődő előkelő közönség. Úgy a földszinten mint a karzaton díszes hölgyközönség is foglalt helyet. Sokakat láttunk a megyei intelligenezia sorából, a helybeliek pedig igen nagy számmal voltak képviselve. A teremben megeredt élénk társalgást a polgármes- tér csengője szakította félbe, mire általános csend lett, s a polgármester jelentette, hogy a közgyűlés egyedüli tárgya dr. Falussy Árpád beiktatása, kit 0 felsége Szatmár vármegye és Szatmár szab. kir. város főispánjának kinevezett. A lelkesült éljenzéssel fogadott enuncziáczió után felkérte Heheleln Károly praelatus-kanonokot, dr. Haraszthy Béla, Jankovics János, Léva'y József és dr. Tanódi Márton bizottsági tagokat, hogy a főispánt küldöttségileg hívják meg a közgyűlésbe. A küldöttség tagjainak eltávozása, után jelent meg a főispán neje, kit a jelen volt közönség lelkes óváeziókban részesített. A főispán megjelenése után . felolvastatott a kinevezésről szóló leirat, mire a polgármester felkérte a főispánt, hogy a hivatalos esküt tegye le. Az esküformát Kőrösmezei Antal főjegyző olvasta fel. Ez ünnepélyes aktust az A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a ..Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. ,-z.i Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. V lap meg'jelenili mindén szerdaii. egész közönség állva hallgatta végig. A főispánnak már első megjelenése igen kellemes benyomást tett, amit később hatványozottan fokoztak alábbi beszédében olvasható kijelentései. Az eskü letétele után riadó éljenzés hangzott fel, melynek csillapultával dr. Farkas Antal ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag a köv. szép üdvözlő beszédet mendotta: Méltóságos főispán ur ! Igen tisztelt közgyűlés és ünneplő közönség ! Szatmái'-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottsága részéről nekem jutott azon megtisztelő feladat, hogy a főispán urat in- staliácziója alkalmával az egész törvényhatósági bizottság tagjainak nevében üdvözöljem. Rövid idő alatt, mily csodás és szerencsés fordulat történt! Még nem rég hazafiul elborult lélekkel a fölött tanakodtunk és a fölött hoztunk egyhangú határozatokat, hogy az alkotmányunk létalapját megtámadó imparlamentá- ris kormány által nyakunkra küldendő főispán ellenében minő intézkedéseket tegyünk s mikép akadályozzuk meg a főispán! eskü letételét: s ime most az ország alkotmányos többségére támaszkodó, a nemzet hivatott vezéreiből alakult kormány javaslatára az alkotmányos magyar király által kinevezett főispán jön ide közzénk, s mi, az egész törvényhatóság ünnepélyes kedvben, egyhangú lelkesedéssel gyűltünk itt össze, hogy az installációjában résztvegyünk s annak díszét emeljük. (Elénk éljenzés.) Üdvözletem azért első sorban az alkotmányos főispánnak, az alkotmányunk törvényei szerint kinevezett, az ország alkotmányos többségére támaszkodó kormány bizalmát élvező és itt nálunk az államhatalmat alkotmányosan képviselő és megszemélyesítő főispán urnák szól. (Zajos éljenzés.) Hála a magyarok Istenének, hála öreg királyunk bölcsességének és alkotmányszere- tetének, hogy a megpróbáltatásnak keserű percei, napjai, hónapjai elmúltak, ezredéves alkotmányunk ismét a régi fényében ragyog; a törvényhatóságoknak ellenálló erején, alkotmány- és törvénytiszteletén megdőlt az erőszaknak hatalma. A mi ujonan kinevezett főispánunk szintén részt vett ezen hazafias küzdelemben s midőn mint a győzelmes fővezérek egy kiküldött képviselője érkezik hozáznk, hogyne kiáltanánk neki Hozsánnát ! Ez üdvözletem szól a 48-as és függetlenségi főispánnak. (Hosszas éljenzés.) A 48-as és függetlenségi eszmék olyan kvint-eszenei- áját képezik mindazon vágyaknak és törekvéseknek, amelyek minden magyar ember szi- vét-lelkét eltöltik, hogy valóban csak örvendetes eseménynek lehet tekinteni, hogyha ennek a pártnak vezetői ma nagy tisztességre emelkednek. 8 ha sokan, többek közt magam is abban a nézetben vagyunk, hogy e párt ideális eszményei a jelen létező viszonyai közt gyakorlatilag meg nem valósíthatók, — mégis magában abban a körülményben, hogy