Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-19 / 16. szám
XV (yí/n ; á ,fv'^ '/ «-«e^ // tr^tP/ Ajesi^t- ínry Szatmár, 1906. április 19. a POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: E^y évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Eiryes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő HÁTHOKY ENDRE, A lap kiadója: A „PÁZMÁNY BAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések iutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán Képviselőválasztások. Megindultak az egész országban a képviselőválasztások és a legnagyobb valószínűség szerint minden nagyobb emóczió nélkül fognak lefolyni. A régi ellenzéki kerületek csaknem kivétel nélkül a volt képviselőket küldik a parlamentbe annyival inkább, mert a központi vezetőség mellettük foglalt állást. Küzdelem csakis azokban a kerületekben várható, ahol a szabadelvű párt állít jelölteket, mert velők szemben a kormányra jutott ellenzék mindenütt felveszi a harezot. Ali a központi vezetőség utasításait elvi szempontból nem tartjuk helyeselhetőnek, mert ha a kerületek ezeket az utasításokat tartoznak követni, akkor olyanformán néz ki a dolog, hogy a képviselők nem választatnak, hanem kinevezés utján jutnak a mandátumhoz. A jelölés joga feltétlenül a kerületeket illeti, mert fordulhatnak elő oly esetek, hogy a polgárság volt képviselőjével nincs megelégedve s bizalma más egyénben összpontosul. Ahol azonban ilyen körülmények Regina coeli . . . — Húsvéti ének az Isten-anyáról.*) — Örvendj oh ég királynéja, Alleluja — Alleluja! Alert aki magzatod vala, Alleluja — Alleluja! Föltámadt, a hogy megmondta, Alleluja — Alleluja! Légy mindnyájnak szószólója! Alleluja, Alleluja! Arakszyn. A Károlyi-Huszárezred. Féltik a nagyhatalmi állást, a hadsereg egységét, a hatalom szilárdságát, az állam és trón biztonságát. Mondják, hogy magyar vezényszó és vezérlet mellett két hadseregre bomlik a mostani közös haderő. Rebesgetik, hogy akkor megdől a 67, s lesz helyette 48, personal unió .... Szegény osztrák! Sőt Luegerék már félnek, hogy a magyar fog vezetni a Monarchiában. Szegény tatár ! *) Templomi használatra. A fordító. nincsenek, ahol a volt képviselő megállja helyét, ott semmi ok nincs reá, hogy mellőztessék és a választókerület pusztán személyes érdekből izgalmaknak legyen kitéve. Az is kétségtelen dolog, hogy a januári választás a volt képviselőknek rengeteg áldozatukba került, a méltányosság elve tehát azt követeli, hogyha ők az elvért átdozatof hoztak a múltban, most a polgárság hozzon áldozatot az ő személyükért s egyhangú választással honorálja azt a rettenetes küzdelmet, melyet a zászló becsületéért folytattak. Kivételt csak azon kerületek képezhetnek, ahol népszerűségüket, a választók rokonszenvét eljátszották, vagy nem bizonyultak méltóknak e szép hivatás betöltésére. A jelen esetben nagyobb erőfeszítést, vagy személyes érdekekből elkedvetlenedned okozni már csak azért sem érdemes, mert ez a parlament, amely most kerül választás alá, csak ideiglenes jellegű lesz, amint az általános választói jogot megszavazzák, ennek alapján a felség uj választásokat fog elrendelni. A jövő évben nem lehetnek Hát ’iszen „nyögte Mátyás bus hadát Bécsnek büszke vára“ hajdanában. Akkor független volt a magyar, nemzeti a király. A kuruez Fő Méltóságos Generális báró Károlyi Sándor is „megadta Károlyi — rontásnak (Nagykárolynak a labanezok által való elpusztítása) az árát, hogy Magyarországtól fogva Béesig — és vissza, — minden városok, faluk porrá lettenek“ és e portyázás alkalmával gazdag zsákmánynyal tért vissza 9 nap múlva, megfélemlítvén az oszt- rák-labanczokat. Szegény osztrák-tatár ! Nem foglalni ment a magyar Bécsbe, hanem fenyiteni, inteni és büntetni.-----------— Hol volt Ausztia még, mikor Árpád, sz. István volt a magyarok feje ?! Ho l voltak a Habsburgok, mikor az Árpádok hős országa már virágzott ? ! Ali volt Ausztria Nagy Lajosunk nagy Magyarországa idején ?! Hol volt Ausztria, mikor a csöppnyi magyarság a müveit Európa megvédője- ként küzdött oly soká a pogány törökkel ? ! Ne féltsétek Árpád ivadékának kezében a vezéri pálezát. Nagy múlttal, sok tapasztalattal, higgadt vérrel, okos bölcseség- gel van felvértezve — még ma is. ugyan képviselőválasztások, mert az idén az idő rövidsége miatt a polgárság összeírását az általános választói jog alapján foganatosítani már nem lehet, de 1908-ban okvetlenül meglesz a második választás, mely állandó parlamentet lesz hivatva alkotni az egész cyIdusra. Szerintünk most már csak azért sem érdemes ezúttal pártharezokat provokálni és ugyanazon párthoz tartozó egyéneket elválasztani egymástól, mert azon a második választáson ugyancsak fel fog kelleni venni a kesztyűt, s ha most egyenetlenségeket teremtünk, nagyon félő, hogy a széthúzás majd akkor igen keményen megboszulja magát. A jelekből Ítélve, a mi vármegyénkben semmiféle dissonáncziá- tól nem kell tartani. Itt a régi képviselők úgyszólván kardcsapás nélkül fognak bevonulni a parlamentbe. Alindössze a krassói és az aranyos- megyesi kerületek fognak gazdát cserélni, hol a múltkor szabadelvű képviselők választattak. Ezeket a kerületeket is elhódítja most az egyesült ellenzék. Városunkban a helyzet még nem alakult ki teljesen, Ne bántsd a magyart, ha békét akarsz tőle! Szegény bécsiek, hogy félnek a magyartól (régóta néz és — tiir az oroszlán.) Alert csak a félelemtől támadhat ily rémes vízió: megbomlik a hadsereg, nem leszünk nagyhatalom, a magyar elszakad tőlünk, sőt tán ellenünk .... végünk lesz. Nem engedünk — mind halálig. Addig élünk, mig az a büszke magyar,, ázsiai barbár nép, le van szegezve.-------------Cs ak a bűnös lelkiismeret fél! Vén Ausztria! van bűnöd- elég. Szegény hazánk, sokat szenvedtél te már tőle, hej, de sokat! Ám ne félj, te gőgös Ausztria! A magyar nem ismer rab-szolgaságot, csak népek szabadságát. Csak ne légy elbizakodott. Honod tűzhelyén, — körülted, — tán érzed, hamu alatt parázs szunnyad. Hányszor mentett meg már a jó magyar szomszéd! * 1734.-ben gróf Károlyi Sándor és fia Ferencz VI. Károly császárnak trónját, ha- hatalmát megoltalmazandók a francziák ellen, (lévén ő, mint III. Károly, magyar király) megalapították saját költségükön a Károlyi
