Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-29 / 14. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — —, — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. E.'yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOBY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze, küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány najtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árián vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán Nincs uj kormány. Ez idő szerint még nincs, de lehetséges, hogy mire e sorok nap­világot látnak, már tudni fogják, ki a király megbízott embere, mert a válság olyan stádiumban van, hogy ez minden órában várható. Természetesen a nemzet kíván­ságainak kielégítéséről még csak szó sem lehet. Áthidalhatatlan ellen­tét van a király és a szövetkezett ellenzék álláspontja közt. A hagyo­mányos udvari politikától Bécsben nem tágítanak és hallani sem akar­nak arról, hogy továbbra is ne az osztrákok intézzék Magyarország sorsát az ő gusztusok szerint. Épen ebből a válságból lett kézzel fogha- tólag nyilvánvalóvá, hogy nemze tünknek egy szemernyi önálósága sincs, hogy az alkotmány fikczió csupán, melynek másába az önkény- uralom van beburkolózva. Ebből a válságból lett világos, hogy nem a magyar az ur az ő portóján belül, hanem osztrák komandóra megy ott nemcsak a katonai vezényszó, ha­nem a kukoriczahántás, meg a szal- macsépelés is. A hadverő "Mátyás hajdan félelmes birodalma osztrák provinciává sülyedt, ahol még csak nyilvánítani sem lehet, hogy a ma­gyar népnek is volna akarata a sa­ját ügyeinek intézése körül. Meg lesz tehát a minisztérium, de nem a parlamenti többségből fog­ja venni a király, hanem olyan ala­kokat keresnek, akik alázatos vég­rehajtói legyenek az osztrák parancs­szónak. Olyan alakokat' keresnek, akik, ha 'nem találnak parlamenti többséget a bécsi követelések keresz­tülvitelére, kormányozzanak parla­ment nélkül, erőszakosan, rendele­tekkel, az úgyis csaK álcz számba menő alkotmány nyilvános lábbaltip- rásával is. Máról holnapra nem lehetett nyélbe ütni ezt a szomorú guberni- umot, azért volt szükség taktiká­zásra, azért volt szükség az alkot­mányos formákba öltöztetett tárgya­lásokra, hogy dokumentálhassák a nemezed követelések nem kivihető voltát, melyek épen az ő jóvolta miatt nem kívánatosak, sőt állami életére károsak, több, — nyilván veszedelmesek. Természetesen olyan hígvelejű magyar ember nem sok akad az or­szágban, aki ezeknek a nagyképü kijelentéseknek hitelt tudjon adni. Akik mondják, hogy hiszik, azok is csak meg akarják csalni magu­kat, no meg a közvéleményt. Hiszen nyilvánvaló, hogy mi sem kényel­mesebb, mint heverészni a hatalom árnyékában. Aki oda jutott, annak bizony nem kopik fel olyan köny- nyen az álla, mint sok szegény ör­dögnek, akik meg merik mondani, hogy nem helyes dolog ez urak, amit önök müveinek, akik Isten és az apostoli király kegyelméből fel lettek magasztalva arra a polczra, honnan a nép boldogságán kellene inunkálniok, nem saját zsebüket tölteni és telhetetlen hiúságukat legyezgetni. Arra tehát el lehetünk készülve, hogy a nemzeti kívánságok teljesí­téséből nem lesz semmi. Nem ka­punk se magyar katonai vezény­AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. fekszik örökálomba merülve. Kedves fia, Jó­zsi forró kezeivel melengeti s könyeit hullatja a megdermedt jó anyai kezekre. 0 vesztett benne legtöbbet. Úgy látszott, mintha anyja csak adig akarta vonszolni az élet terheit, mig őt jó kézre bizhatja. Most ezen gondtól is megszabadult József, ugyanis, miután is­koláit jelesen bevégezte, egy jóravaló mes- emberherhez került, ki őt fiaként szerette. Most már az anya nyugodtan mehetett pihenni, hogy többé föl ne keljen. — A 9zoba egyik szögletében fejét kezére tá­masztva ül Kövj, mély szomorúságba me­rülve. Már neje betegeskedóse alatt belátta, mennyit fog vele elveszíteni. Most nincs többé és be kellett vallania, hogy őmaga is oka korai halálának. Mily szorgosan viselte mindig gondját a szegény asszony ! Ez a tu­dat mélyen bántotta lelkiismeretót; de most már minden késő 1 És még valami bántotta őt. Felesége ugyanis kevéssel halála előtt magához hiván őt,igy szólt hozzá:— „Fülöp( én meghalok 1 Igaz ugyan, hogy sok fájdal­Nizzai eniiéiirnt. A Place de Massená-n mint büszke őr áll A nagyszerű Casino Municipal. Szép télikertjének nagy csarnokában, Hullámzó tömegnek bűvös zajában Asztalomnál ülve egykedvűen iszom Szalmaszálon szíva jeges italom. Merengve nézem az embertömeget, Szebnél-szebb ruhákat s bennök termetet, Vigságot s jó kedvet, bájos arczokat. Mikre pirt nem festék, ifjú koruk ad. Andalító zene; illatos a lég; Akad itt ismerős, társaság elég ; Nagyvilági hang, bók, szép szó vesz körül, Őszinte érzés ám belé nem vegyül ............. Ha zugság — egyedül 1 „Élvezettel hallom, ön mi szellemes! Mindenik szavára ember lesve-les !“ —, Bocsánat ! — asszonyom — téved ön csupán, Ami szép és szellem, öntől tanulám.’ .Hangja csupa szellem ; nyelve veszteget ; Csak az ön hazája szül ily lelkeket 1“ ,,Hizelgő dicséret; jóságok pazar, Figyelme —• asszonyom — szép szivet takar 1“ „Szív dolgában — uram — nem adom alább, Más nemzet önökhöz képest csak fabáb !“ . ... És igy megy ez tovább.............. Fásultan hallgatom egy kis ideig, Távoznom, köszönnöm oly könnyen esik Kint a tengerparton sétálok tovább ; Nem hallom a zenét, nagyvilág zaját. Gondolatim tárgya a nagy Ve'gtelen .............. . . . Férfi hang Szólít meg — kérőn, szelíden... Csonka, szegény koldus esdőn néz felém ; Meglátszik a nyomor kiaszott kezén. Udvarias bókhoz ajka nem szokott; Szenvedés, csalódás hagyott rajt’ nyomot. Szánakozó szívvel nyújtom pénzemet; S az első igaz szó olyan jól esett: „Isten fizesse meg!“ Antal Miklós. Ki mint vet, úgy arat. Két közlemény, II. Közli Zajtai. Öt év múlt el ez eset után. Kunt vi­rágoznak a fák s a tavaszi enyhe szellő csókolgatja a virágokat, minden élettől buzog. — Kövinél azonban a halál uralkodik.— A szegénye« ásryon losovánvodott. ősz fúrói nő

Next

/
Thumbnails
Contents