Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-28 / 45. szám

HÉT] SZEME E“ 45 it szám) 2 Egyházmegyénk uj püspöke Zomborban született 1838. julius 19.-én Ugyanott vé­gezte elemi iskolai tanulmányait, s tanuló- társai közölt már ekkor kitűnt elmésségéve] és szorgalmával. A gimnázium négy alsóbb ztályál Kalocsán, a felsőbb osztályokat ácsén végezte kitűnő eredménynyel. Mtnde- ütt ő volt a legelső tanuló. Ilyen készült- éggel mint papnövendéket egyházmegyei őhatósága a bécsi Pázmáneumba küldötte, ihol megszerezte azokat a széleskörű isme­reteket, melyekkel kartársai közül messze kimagaslott. Alaposságának legfényesebb bizonyítéka azon körülmény, melyre tanuló- társai most is emlékeznek, hogy a harmadik évi vizsgálatnál a később püspökké lett hi­res Müller professor ki sem kérdezte, hanem ezen elismerő szavakkal bocsátotta el: Az úrról meg vagyok győződve, hogy mindezen ismereteknek teljes birtokában van. Tudományokkal, magas műveltséggel, lelki nemességgel s erényekkel vértezve végre kilépett a papnevelő intézetből az életbe, 1862. julius 27. én szenteltetett áldozó­pappá. Amerre járt, ahol csak megfordult, nyájasságával, megnyerő modorával, fényes szellemi és lelki tulajdonaival mindenütt le­kötelezte maga iránt az embereket, s a tár­sadalmi életnek központjává, irányitó szelle­mévé lett. Hajlamai a tanárt pályára vonzották ugyan, de az isteni Gondviselés úgy akarta, hogy a lelkészkedés terén szerezzen magá­nak tapasztalatokot és érdemeket. Négy évig működött mint segódlelkész Kulán és Mili- ticzen. A hivek lelki életének ápolása, a hit­élet fokozása mellett főgondját képezte ekkor is az önművelés, lankadni nem tudó erély- lyel tanult és foglalkozott, mig végre kitar­tása meg is hozta a kívánt eredményt, mert kápláni évei alatt letette a három egyetemes szigorlatot s elnyerte a tudori diplomát. Ez a szép siker magára vonta érseke figyelmét, aki udvarába hívta, hol mint szent­széki jegyző és levéltáros általános megelé­gedésre négy évig foglalatoskodott, egyúttal a hitoktatást is végezte az Iskolanénék inté­l«evél a szerkesztőhöz. A bikszádi fürdőről és kegyhelyről. I. Szeptember 20.-án és 21.-én a nagybá­nyai plébános ur szives meghívására, mint az ő vendége, részt vettem a bikszádi búcsún. Elhagyva Szinérváralja szőlőterhelte dombvidékeit, bejutottunk az Avasba. Gyor­san repített a bérkocsi, mert, avval biztattuk dicsekvő kocsisunkat, hogy különben nem valami bizalomkeltő lovai gyorsabban visz­nek bennünket, mint akár a szatmári bérko­csisokéi. Mialatt haragoszöld és sötótkét szí­nekben váltakozó erdőkben gyönyörködtünk, mind közelebb jutottunk a körben fekvő dombvidék legszebb pontjához, az Avas ko­ronájához, a bikszádi dombhoz, a melynek tetején a bikszádi templom és zárda, álján pedig a bikszádi fördő terül el. Elhagyva Vámfalul, elhaladtunk gróf Vay Gábor má riavölgvi fürdője mellett, ezután utunk a té­zetében. Érdemei nem maradhattak jutalom nélkül, legalább ennek kell tekintenünk azt a szép kitüntetést, mely 1870-ben érte, mi­dőn érseki titkárnak neveztetett ki. Az egy­házmegye kormányzatából három évig vette ki részét, ekkor teljesült szivének régi óhaj­tása, midőn a tanítóképző intézetben elnyerte a tanári állást. Ettől az időtől fogva gyorsan haladt a ranglétrán, 1875-ben szentszéki ta­nácsos, 1878-ban zsinati vizsgáló, 1880-ban papai tb. kamarás lett, végre 1881 ben a kalocsai egvházmegye kanoopkja, mely al­kalommal egyházmegyei főtanfelügyelőnek és zsinati előadónak is kineveztetett. Ezután is egyre-másra érte a magas kitüntetések egész sorozata, 1883-ban apáttá, 1888-ban választott bosoni püspökké tették nagy ér­demei, melyek a legfelsőbb királyi elisme­résben jutottak kifejezésre. A nagynevű Baynald Lajos biboros-érsek halála után 1891-ben káptalani helynöknek választatott, mig 1892 ben a szentszéki tanács elnöke lelt. Császica György kalocsai érsek halála után másodszor érte az a kitüntetés, hogy kápta­lani helynöknek lett megválasztva s ezt a magas, de egyúttal terhes méltóságot egész mosianig viselte. Aki pályafutásának egyes mozzanatait figyelemmel kiséri, azonnal tisztában lehet, hogy dr. Mayer Béla úgy a lelkószkedés, mint a tanítás és a megyei administráczió minden ágában jártas és a legszélesebbkörü tapasz­talatokkal rendelkezik. Paptársai bámulatos­nak mondják egybázjogi ismereteit és párat­lan találékonyságát a legbonyolultabb kér désekben. Nyugodt, tiszta, világos gondol- kozásu fő, ki a tudomány legkülönbözőbb szakaiban bir tájékozottsággal, de egész éle­tén át legnagyobb előszeretettel ápolta a böl­cseletet, ez képezte a legkedvenczebb foglal­kozását, természetesen jártassága a tudomány­nak ebben az irányában bőséges kamata lett a reá nézve kellemes, egyúttal hasznos fog­lalkozásnak. Mint szónok ritkítja párját. Beszédei elragadóak akár a tartalom, akár a formai csői országúnál találkozva egy nagyobb kanya­rulatot tett, a honnan már nagyon közel a bikszádi fürdő. Bizonyos megilletődós fogott el, mikor befordultunk a fürdő kapuján, mert nem le hetünk közömbösek a hely iránt, ahol any- nyian nyerik vissza egészségüket, akik e gyógyforrásnak vizében megfürödnek, és isz- szák a fürdőben igazán kellemes sóstzü bik­szádi vizet. A fürdőn magán és berendezé­sén csakúgy van sok dicsérni való, mint minden más ilyen intézményen, mert ne­künk mai embereknek, viszonyítva a régi korokhoz, magas követeléseink vannak, amelyeket a bikszádi fürdőigazgatóság is igyekszik kilégiteni. Bár végsősorban a bik­szádi viz révén mindenütt hires fürdő csak egy csalódással és kiábrándulással tett sok másokkal együtt gazdagabbá, hiszem, hogy a bikszádi fürdőt erős akarattd és egy kis befektetéssel annyira lehetne emelni, hogy a tökéletességet tekintsük. Megjelenése inpo- záns, művészi tekintetben is excelláló előadása feltétlenül biztosítja számára a sikert,-rabjává teszi a hallgató közönség figyelmét. 'Műveltek és a nép egyaránt rajonganak beszédeiért. Ha hire járt, hogy Mayer Béla lép a szó­székre, a közönség szorongásig megtöltötte a székesegyházat, ő pedig rendszerint oly ra­gyogó ókesszólással beszólt, hogy napok múlva is emlegették úgy a műveltek társal­gási termeiben, mint a szegények egyszerű haj­lékában. Különösen szeretett ó-év estéjén beszólni, mikor a tárgy természeténél fogva hatása is ellenállhatatlanná vált, mert oly mesteri kézzel tudta kiaknázni ez alkalom- szerűség leple alatt rejtőző kincsbányát, hogy búvárkodása a legnemesebb gyöngyöket hozta felszínre. De nemcsak a templomban, hanem ha alkalma nyílt, másutt is egész készséggel lépett a közönség elé, hol felnyitván széles­körű ismereteinek tárházát, mig egyrészt kel­lemes pillanatokat, szerzett hallgatóságának, másrészt hasznos és életrevaló közléseivel hézagpótló működést fejtett ki. El lehet róla mondani, hogy gyönyörködtetve tanított. A kalocsai kath. körben tartott előadásai nevét országos hírűvé tették, itteni fényes szerep­lése nyitotta meg előtte az ajtót a kath. nagy­gyűlésekre, melyeknek egyik vezérszónoka lett. Eiső alkalommal 1900. aug. 16.-án jelent mega kath. nagygyűlések distingvált közön­sége előtt, hol mint az országos nevelésügyi szakbizottság elnöke feltűnő elmeéllel tartott az első nyilvános ülésen a kath. nevelésről egy olyan hatalmas szónoklatot, mely köz- elismerés szerint remeke volt az ékesszólás művészetének. 1902. márczius 14.-én a Buda pesti kath. Körben tartott szabadelőadást „A nőkérdésről keresztény szempontból.“ Mondani sem kell, hogy többi beszédeihez hasonló sikerrel, 1904. október 21.-én ismét a katb. nagygyűlésen beszélt a szó hatalmá­nak ellenállhatatlan erejével. Rendkívül szereti a tanítókat, a neve­lés ügyének még manapság is eléggé el­legfokozottabb igényeknek is megfelelne. A füidőtelep kicsiny, kevés kényelemmel, ke­vés kiránduló- és sótahelylyel. Ha az ember elgondolja, hogy mivé is lehetne a bikszádi fürdő!! De talán a magyar nem született arra, hogy a természettől annyira megáldott magyar földünknek kincseit kiaknázza! Megnéztük, milyen gépezetekkel töltik a bikszádi vizet üvegekbe és zárják el lég­mentesen. Érdekes látvány. A kutfelügyelő magyarázza, hogy az üvegeket csehországi gyárakból szállítják. Úgy 1 Hát a magyar miért is fejlessze iparát, hadd népteleuedjék az ország! Hogy tovább ne menjünk, Felső­bánya bocsátja ki magából a bányászat ha­nyatlása miatt a népnek egész rajait, de senki sincs, aki uj kereseti forrás nyitásával gondoskodjék a nép megélhetéséről. Csodál­koznunk kell, hogy a bikszádi vizes üvegekre ragasztott vignettákat mégis Budapesten és nem a külföldön nyomatják. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents