Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-18 / 43. szám

43-ik szám. XIV. évfolyam. Szatmáp, 1905. október 18 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona E.-yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő B ÁT II O H V ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmá sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. 5z.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A. ltil> megjelenik minden szerdán . A házelnapolás jogi következménye. A király azon jogát, hogy a képviselőház üléseit elnapolhatja, hit­vány játék szerré alacsonyitotta le a Fehérváry kormány. Együtt tartják az országgyűlést, de tanácskozni, munkálkodni nem engedi. Bénaságra kárhoztatták a nemzet e legfelsőbb és legfontosabb szervét. Az alkotmányos ellenőrzés mi­iünk a képviselőházra van építve. De az elnapolás folytán működése szünetel s igy az államvagyon és jövedelem felhasználása ellenőrzés nélkül történik. Már maga ez a tény a teherviselő nemzet súlyos kiját­szása. S ezt növeli még az a körül­mény. hogy a kormány olyan be­vételeket és olyan célokra használ fel, amelyek a nemzet megajánlását nem nyerték el. De a képviselőház hatáskörébe tartozik még a törvények magyará­zata és azok igazságos érvényesítése is. Nyilvánul ez főleg a törvényha­tóságok autonómiájánál, ahol a mi­niszteri önkény ellen egyedül a képviselőháznál szerezhető orvoslás. Ennek elnapolása esetén azonban betüszerint a törvényhatóság telje­sen ki van szolgáltatva a miniszter akaratának. A megyék alkotmá­nyos védekezését a miniszter meg­semmisíti s ez ellen panaszszal hasztalan Írnak föl képviselőházhoz, az tehetetlenségre lett kárhoztatva, így tehát az országban a törvény betüszerinti magyarázata alapján az intéző hatalom a törvény kijátszá­sával, a képviselőház megkerülósé- val a miniszteri akarat leit. Könnyű belátni, hogy ez a ma­magyar jog leikületévei Összhangba nem hozható. Jogfejlődésünk ilyen torz helyzetet nem tűr el. A ház­elnapolás folytán a képviselőház által gyakorolt feliilbirálati jog nem enyészik el, hanem átszáll a köz­vetlen utána következő nemzeti ön- kormányzati testületre : a törvény- hatóságokra ! A kormány minden­nemű rendeletéivel szemben a tör­vényhatóságok önhatalmúlag intéz­kedhetnek, mert az,orvoslat jogi útja a képviselőház közbelépése illuzo- riussá lett téve A megyékről és vá­rosokról szóló, törvény hatálya a képviselőház felfüggesztése folytán önként megszakadt, mert e rend­szerben a képviselőhíz a perdöntő helyet foglalja el s ennek erősza­kos kikapcsolása folytán összeom­lanak a hozzáillesztett többi hatósá­gok is. Tehát megszűnik a minisz­ter rendelkezési joga és meg a tör­vényhatóságok engedelmesség kö­telessége A ház elnapolásának jogi következménye az, hogy a törvény­hatóságokról szóló törvény ideigle­nesen hatályát veszti és a megyék, városok a kormánynyal szemben teljesen önálló és szabad hatáskört nyernek ! Megyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a múlt csütörtökön tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Renkivüli nagy volt az érdek­lődés, mert az általános politikai helyzet fel­rázta a szenvedélyeket és határozatot kellett hozni az alispán felfüggesztése tárgyában is. Mi erre vonatkozólag a műit alkalommal már kifejtettük véleményünket, ahhoz sem hozzá adni, sem belőle elvenni valónk nincs. A tény- álladék világosan mutatta, hogy az aítspán ^örvényesen járt el, igy felfüggesztésére sem­minemű igazságos alap nem volt, igy csak méltányolni tudjuk azon határozatot, mely yel mo.-t a közgyűlés a második felfüggesztésre vonatkozó indítványt elvetette. Ha Nagy László törvénytelenül cselekedett volna, mi iennenk az elsők, akik köveiéi nők eltávolí­tását, de nemhogy törvény ellenére cseleke­dett volna, hanem egyenesen annak értel­mében járt el. Kimondottuk azt is, hogy mi sem ká­rosabb az ellenzékre nézve, mint olyan ha­tározatokat provokálni, melyek a nyilvános­ság előtt nam állják meg a helyüket. Az ilye­nek csak rontanak a dolgon, mert megingatják az igazságszeretetben és a törvények tisztele­tében helyezett hitet. Még most is él Árpádnak nemzete ! A vértengerből megtisztulva szállt ki, Fénytől övezve ragyog homloka! S emeljen rád öldöklő fegyvert bárki. Hazám, te nem pusztulhatsz el soha ! Most is sötét fellegeknek csoportja Borítja el felettünk az eget. A lég nyomasztó . . Torkunk szinte fojtja . . . Nyugat felől vihar, vész fenyeget .... Lehet, kídönti alkotmányunk Iáját, Történelmünkben lesz egy uj Arad S a honfinak, ki „nem leli hazáját A honban", még reménye sem marad : . . . De még ha sírban lenne is reménye, Nem nőne azon az idő moha! Felépülne majd egy varázsütésre E romon a szabadság temploma ! — Ez örök templom, melynek csarnokában Milljó ajak visszhangozza a dalt, Mely szertehangzik az egész hazában Könyörögve: „Isten, áldd meg a magyart!" Hiss Kiülve. Október 6. A debreczeni főiskolai Magyar Irodalmi Társulat pályá­zatán első dijat nyert óda. — Mért ujult meg a hősregék világa, Ha ethult a sok égvivó titán ? ! Mért nézte az egész világ csodálva, Mint leng zászlónk fennen ezer csatán ; Ha büszke lobogónk lehullt a porba — A selyme tépve, ayele eltörött — S hitvány, ellentől rútul eltiporva Hevert a leigázott föld fölött ? ! A menybolt százezernyi csillagánál Miért lett fényesebb hazánk neve, Ha fényét az aradi Goigothánál A sors gyászos lepellel fedte be?! S mért szállt diadallal zászlóink mellett A szabadság, r.emtője szerteszét, Ha aztán az aradi sírnál kellett Zokognia s bilincs fedé kezét ? ! Oh ! Nem fedi most is szemünk pilláját A köny, ha pillantásunk múltba száll S rágondolunk, mint törte le virágát Nemes élteknek nemtelen halál ? ! Nem kell-e felöltünk a gyász ruháját S egész éltünkben fátyolr hordanunk ! ? Tizenhárom félisten vérhullását Ha felidézzük, sírva sirhatunk ! Ne zugjon-e panaszunk fel az égig ? Találhatja-e lelkünk vigaszát? Szégyenfan látva nemzetünk reményit Ne törjük-e el a remény gályát?! Nem ! Oh ne öltsünk gyászruhát magunkra, Ne zúgjon fel az égre panaszunk / Ne tekintsünk vigasztalan a múltba S jövőnket várva bizton bizhatunk ! Mert vértanúinknak kiontott vére Az anyaföldre nem hiába hullt, Ott, hol vér cseppent a hon rab föld éré. Szabadság szép virága kivirult 1 Köny nélkül, büszkén nézzünk a világba ! Gyászkönyet sírjon etlenink szeme, Mert hasztalan áll Arad Gogotháia, AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents