Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-04 / 41. szám

XIV. évfolyam. Szatmár, 1905. október 4 41-ik s HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 . 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Esryes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY E N D R E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttór sora 40 fillér. V lap megjelenik minden s/.erdím. \y-w \«­Katholikus nagygyűlés. A szükség hozta létre ezeket a mozgalmakat, melyeknek hatása most már félreismerhetetlen Ma­gyarország katholikus közönségére. Sokáig aludt a magyar társadalom­nak ez a része, nehezen ébredett, nehezen volt öntudatra bírható, ha­bár látta, hogy mellette lázas tevé­kenység folyik.Egyik-másik feleke­zet úgy a társadalomban, mint a saj­tóban magához ragadta a vezető szerepet, ő mégsem eszmélt fel. Jöt­tek aztán a nehezebb idők, a meg­próbáltatások korszaka, melyet az erők aránytalan fejlődése egyrészről, másrészről a teljes semmittevés szükségképen maga után vont. A magyar katholikus egyház hajóját szélvész hányta-vetette, sőt néme­lyek már azt hitték, hogy közel van az elmerüléshez. Azon a ponton ál­lottunk, hogy napról-napra sűrűbben nyirbálták meg a katholikusok jo­gait, igyekeztek minden katholikus akcziót már csirájában elfojtani, a katholikus intézményeket és moz­galmakat népszerűtlenné, sőt el­lenszenvessé tenni. És valljuk meg őszintén, hogy törekvéseiket jórészben siker koro­názta annyira, hogy magába a kat­holikus társadalomba is bevitték az ellenszenvet egyházunk törekvéseivel szemben. Hányszor tapasztaltuk, hogy katholikus emberek nemcsak félre vonultak minden kath. mozga­lomtól, de a társadalomban mint­egy szégyelték megmondani, hogy ők katholikusok. Sőt hányszor ta­pasztaltuk, hogy maguk a katholikus emberek támadólag léptek tel egyhá­zuk ellen s azok soraiba szegődtek, kik törekvéseink nyílt ellenségeinek vallották magukat. Végre egyesek kezdették észre­venni, hogy veszély fenyegeti a ma­gyar katholikus egyházat. Az esz- mélkedes nyomán elhangzott a csa­takiáltás, hogy tömörülni kell, s közös erővel kell védekezni a közös veszély ellen. Papok és világiak, fő­nemesek, irók, tudósok, iparosok és munkások, szóval a társadalom min­den rétegéből kezdettek sorakozni a kibontott zászló alá, lassacskán ugyan, de napról-napra erősödött a katholikus öntudat. Városokban és falvakban kaszinók, körök s különböző katholikus egyesületek keletkeztek, melyek hivatva voltak előmozdítani az összetartozandóság érzetét. Ezeket a mozgalmakat mintegy megkoronázta azon üdvös eszme, hogy évenkint katholikus nagygyűléseket kell tartani, ahol megbeszéljük bajainkat s közös erő­vel gondoskodjunk azon védelmi eszközökről, melyek alegkülönbözőbb oldalokról ért támadásokkal szem­ben biztos és czélravezető fegyver lesz a katholikus társadalom ke­zében. Attól ugyan nagyon távol állunk, hogy az egész katholikus társadat lom érdeklődését fel lehetett volna kelteni a nagygyűlések iránt, de tagad­hatatlan, hogy némi eredmény még­is észlelhető. Minden évben össze­gyűl az ország fővárosában nehány ezer ember, akik aztán magukkal viszik az eszméket, óbresztgetik az érdeklődést a legtávolabbi vidéke­ken, előmozdítják a kath. intézmé­nyek támogatását. Fel tehát a szivekkel sminden­ki, aki csak teheti siessen fel Bu­dapestre, hol október 15-én a kath. nagygyűlés megnyílik. A Katholikus Körök Országos Szövet­sége most adta ki a VI. katholikus nagy­gyűlésre szóló meghívóját. A meghívó igy szól. A Magyarországi Katholikus Egyesü­letek Országos Szövetsége, mint a nagygyű­lések rendezője, értesíti a katholikus közön­séget, hogy a VI. katholikus nagygyűlés f. évi október 15—18 ig napjaiban fog Buda­pesten megtartatni. A nagygyűlés színhelye a városligeti Iparcsarnok, hol az összes ta­nácskozások egy fedél alatt folyhatnak le. Ugyanott étkezni is lehet. A nagygyűlés két­féle jegyet bocsájt ki úgymint ; 1. Belépőjegyet, mely tulajdonosát fel­jogosítja arra, hogy a nagyüiós minden nyil­vános és szakosztályi ülésén résztvehessen. Ára 1 korona. 2. Tagsági jegyet, mely a nyilvános üléseken a jegy számának megfelelő ülő hely állandó használatra, a szaküléseken ta nócskozásra és a záró ülés előtt tartandó zárt ülésen való részvételre jogosít fel. Ára 5 korona. A jegyek a Katholikus Szövetségnél (Vili., Szenkirályi utcta 28) előre megvál- tandók. Az előzetes programúi ez: 15-én vasárnap: Délután 4 órakor szentséges körmenet a belvárosi plébánia- templomból. Szentbeszéd. Este az egyetemi katholikus ifjak értekezlete a Szent-István- Társulat palotájában, lakomája aMensaaoa- demia-ban. — Ugyancsak a Keresztény Szo­ciális Egyletek ülése a Belvárosi Katholikus Körben. — A Budai Katholikus Kör hang­versenye. 16- án hétfőn : Reggel 9 órakor szent­mise, utána 10 órakor Eucharisztikus disz- ülés a Belvárosi Katholikus Körben. Délu­tán 2 órakor Eucharisztikus értekezlet ugyan­ott. A katholikus egyetemi ifjak értekezle­tének foiyta ása a Szent-István Társulatban. Délután 5 órakor első nyilvános ülés az Iparcsarnokban. Este ugyanott nagy művész- estély és üdvözlések, 17- én kedden : 9 órakor 12-ig, délután 2 órától 4-ig szakülések az Iparcsarnok mel- lékcsarnokaiban. I. Közművelődési szakosz­tály a Pázmány egylettel. II. Hitbuzgalmi és karitativ szakosztály a hitoktatók és jóté­konysági egyletekkel. III. Szociális szakosz­tály a keresztény szövetkezetekkel, szociális egyletekkel. Délután 5 órakor a második nyilvános ülés. 18 án szerdán : 9 órakor zárt ülés (me­lyen az ötkoronás tagsági jegygyei birók vehetnek részt.) 10 órakor harmadik nyilvá­nos ülés. Délben áldomás. Katholikus testvérek ! A legszentebb harcra, a legsürgősebb munkára hívunk ti­teket. A legszentebb harcra, hol nem szé- .Syßljük hitünket megvailani és bebizonyít­juk a társadalomnak, hogy ezer baját semmi­vel sem gyógyíthatja, csak a szent kereszt, tanával, mely igazságot, békét és szeretetet hirdet. A legsürgősebb munkára hívtunk, mert arról van szó, hogy Egyházunk és hazánk közös ellenségei ellen sorakozzunk. -- Aki­ben él még Istene és hazája iránt való sze­retet, nem maradhat el a katholikusok nagy­gyűléséről. Nincs ennél senkinek sürgősebb munkája, mely kimenthetné, nincs köteles­ség, mely most ennél előbbre való volna. Akit Egyháza, hazája, hite, boldogulása hiv, an­nak mennie kell. A nagyűlés ereje abban van, ha nagy, abban ha katholikus, vagyis valóban általános minden katholikusra. Aki ily közös kötelesség alul vonja ki magát, arra illik az Üdvözítő szava: „Aki nincs ve­lem, ellenemre van.“ Brázay János aranymiséje. Lélekemelő ritka ünnepély folyt le szept. 80.-án Mezőpetri községben, mely örökké emlékezetes lesz nemcsak Mezőpetriben, ha­nem az egész nagykárolyi esperesi kerület­ben. Brázay János, a jubiláns, szép munkás múltra tekinthet vissza. Az ő lelkipász- tcrkodása alatt a templom 1868-ban 2000 korona költséggel megujittatik, midőn 1875 május 25.-én egészen porrá égett ismét csak ő fáradott, bogy országos gyűjtés utján újból felépittessék. Nép. szent János tiszteletére kápolnát emelte, a szent Egyed kápolna pedig uj oltárképet nyert. Az ő anyagi és erkölcsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents