Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-04 / 41. szám

2

HETI S Z E M L E„ (41 ik szám.)

támogatásával jött létre 1900-ban a de la Salle szent János ifjúsági egylet, melynek ezélja a sváb községekben divatos ugyneve zett sorbajárás — mi az erkölcstelenség forrása — megszüntetni a vallásosságot és a magyarosodást előmozdítani. Brázay a gyakorlati munkásság mellett irodalmi működést is fejtett ki.

Vallásos buzgóságát pedig legjobban jellemzi nz, hogy aranymiséje előtt — mint egykor az első mise előtt — több napon át szent gyakorlatot tartott Budapesten a jezsuita atyáknál.

Híveinek szeretetét és ragaszkodását is megnyerte atyai szeretetével és jóságával, mit ők azzal mutattak ki, hogy gyönyörű aranykehelylyel lepték meg jubileumi ünnepén. A kehely ritka szép kivitelben készült, góth stylü remekmű. Talapzatán a négy evangélista s e felírás látható: „A mezőpetri-i hivek főt. Brázay János aranymiséjére tisz leletük és szeretetük jeléül 1905. szept. 30.“

A hitközség kegyurának elismerése is szépen nyilvánult a mennyiben Gróf Károlyi Istvánná egy gyönyörű aranyhimzósü miseruhával tüntette ki, melyet maga Károlyi istván gróf adott át a mélt. grófné azon üzenetével, hogy fogadja szívesen s aranymiséjén ebben mutassa be a szent áldozatot.

Magának az ünnepélynek megható jeleneteit alig lehet kellőképen leírni. Miután a papság számszerint húszán a sekrestyében felölte az egyházi ruhákat, ünnepi menetben vonult a plébániára. Ott a manudoctor Palczer Ernő nyug. házfőnök rövid de szívhez szóló szavakkal szólitá fel az ünnepeltet, hogy jöjjön s mutassa be aranyáldozatát. Mit ő készséggel fogadott s — a menet megindult. Elől a templomi zenekar, azután fehér ruhás leánykák, virágot Iszórva, majd egy pap, ki a község jubileummi ajándékát a kelyhet vitte. Kosztra Ignác kanonok és dr. Szent- györyyi Jordán Károly apát muceiumban. A két aranymisés kandidátus Soltész Imre és Cziereizer Alajos plébánosok mint disz diakónusok. Továbbá MoldovánEndre,Hrabovszky István, Matlavszkovszky Miklós plébánosok. Dr. Schweighoffer József károlyi házfőnök. A volt káplánok: Einholz Józef, Haller István, Svegler Alajos, dr. Csókás Vidor, dr. Bakkay Kálmán és Rökk István. Azonkívül Kur- sinszky Zsigmond, Schwegler Ferencz, Székely Gyula, Antal Miklós segédlelkészek. Rés István hitoktató Kolozsvárról. Az ünnepelt menyezet alatt ment a manuductor s a szónok dr. Irinyi Tamás theologai tanár közt. Sokan sírta« a meghatottságtól amint a menet előttük elvonult s maga a jubiláns sem tudta visszatartani könnyeit.

A szépen ékesített oltáron két nagy aranycsokor jelezte az ünnepet.

A jubiláns egyenes magatartása erőteljes hangja mindenkit meglepett.

Evangélium után dr. Irinyi Tamás lépett a szószékre s gyönyörűen ecsetelte a nap jelentőségét s a hálát., mely a szivekből égbe száll. A mise végén áhítattal s tisztelettel fogadták az ősz pap áldását s ünnepi menetben kísérték haza. Ekkor fájdalmas, de nem kevésbé megható jelenet következett: a jó testvér bement szeretett nővérének szobájába, hogy őt is részesítse áldásában, ki súlyos betegen fekszik s élet-halál közt lebeg.

Ezután külön jelentek meg, hogy jó- kivánaiaikat kifejezzék : a kerületi papság, a volt káplánok, a községi, elöljáróság elén Sáághy Gusztáv körjegyzővel, a tanítók és iskolásgyermekek csokorral s a vidékről több előkelőség.

A fényes ebéden mintegy 50 vendég vett részt. Szebbnél szebb felköszöntők hangzottak el. Először a jubiláns éltette a pápát és királyt. A többiek pedig mind őt köszöntették fel u. m. Palczer Ernő nyug. házfőnök, Nagy László alispán, Kosztra ez. kanonok, Bátori S. István gyógyszerész, Kende Z-ig- mond cs. és k. kamarás, dr. Irinyi Tamás, dr. Szentgyörgyi Jordán Károly,Moldován Endre, Schwegler Alajos, dr. Bakkay Kálmán s végül dr. Csókás Vidor.

A környék előkelőségei közül az említetteken kivül jelen volt Boér Endre föld- birtokos, dr. Irinyi István ügyvéd s mások. A templomban ott láttuk őnagysága özv. Hajjagosnét, Boér Endrénét stb.

A szép ünnepélyről a legkellemesebb emlékekkel távozott mindenki. Végül nem maradhat említés nélkül, hogy az ünnep előkészítése és rendezésében legtöbb fáradság s igy legnagyobb elismerés Bokk István segédlelkésznek jutott ki.

Újdonság a tanügy terén.

(Dr. Csókás Vidor-féle mértani szekrény.)

A mértan tanulását igen megkönyiti, ha a tanuló azon testeket, melyek könyvében csak leirva és lerajzolva vannak, a valóságban maga előtt látja.

Ezért mutatják meg az iskolában a mértani testeket s azok metszéseit. De a tanuló az iskolában csak egyszer látja s a gyengébb tehetségű egyszeri látás után nem tudja jól megjegyezni. E szekrénynek az a ezélja, hogy a tanulónak ótthon meglegyen a mit neki az iskolában mutatnak. Még a jó tehetségűnek is hasznára lesz s nagyobb kedvvel fogja tanulni a mértani. Mintegy leolvashatja a testekről a szabályokat, mert amit a holt betű mond s mit a rajz sem tud eléggé kifejezni — mivel nem domborodik ki — az itt kézelfoghatólag a valóságban, áll a tanuló előtt.

Igaz ugyan, hogy magának a tanulónak is el kell készítenie kartonpapirból e testeket, de azokkal nem lehet a metszéseket úgy feltüntetni — mivel belől üresek — mint ezen tömör testekkel. Továbbá sohasen látja egyszerre valamennyit maga előtt, mivel ha egy elkészült, be is adja a tanárnak. Mig igy egyszere valamenyit maga előtt látva, jól megjegyezheti hasonlóságukat s különbségüket. A gyengébb tehetségű pedig könnyebben meg tudja csinálni kartonpapirból, ha már egyszer készen rendelkezésére áll.

Leginkább akkor veszi hasznát a tanuló mikor először tanul a testekről, mikor először tanulja a stereometriát. (Gimnáziumokban és reáliskolákban a II. osztályban.) De később is használhatja s jmaga elé állíthatja midőn már bizonyítások levezetésével tanulja. Az alsóbb osztályúnak hasznos játékszerül is szolgálhat, mert különféle csoportosításokat alkothat belőlük. Szabadkézi rajzhoz s az árnyéktanhoz szintén nagyon alkalmas, mert lerajzolhatja s az árnyék hosszúságát tanulmányozhatja rajtuk. Ez ugyan csak mellékes czél, a fő, hogy a stereometriát könnyítse meg; a mértannak második s pedig nehezebb részét.

A geometria mint tudjuk két részre oszlik : 1) a planimetriára és 2) stereometriára.

1) A plantmetria a sik geometriája oly vonal és lapidomokról szól, melyek egy s ugyanazon sikon feküsznek. Előadja a pont, vonal, háromszög, négyszög, ötszög stb. keletkezését, meghatározását, tulajdonságát, kölcsönös helyzetét stb. Ezeknek tanulmányozásához elég egy Írón s tiszta papír, hogy lerajzoljuk, mert sikon feküsznek nem domborodnak ki; idomok, nem testek. Ellenben :

2) A stereomeiria a tér geometriája ez nem ugyanazon sikon, hanem különböző síkokban fekvő idomokat tárgyal. A testekről: — kocka, hasáb, henger, gúla, kúp, gömb — szól. Előadja azok keletkezését, meghatározását, alfajait, metszéseit, felületének és köbtartalmának meghatározását. Ennek tanulmányozásához nem elég az irón s tiszta papír, mert a rajz nem képes oly kézzelfoghatólag, könnyen érthetőleg szemünk elé állítani a testeket. E szekrénybe foglalt mértani testeket kezünkbe ' vehetjük összerakhatjuk s szétszedhetjük. Mintegy keresztül szelhetjük s azonnal látjuk, hogy minő metszési idomokat nyerünk.

Testnek nevezzük a minden oldalról határolt tért. Görögül stereon a est neve s innen a stereometria elnevezés, mely a téridomok alakját, nagyságát alkotó részeinek tulajdonságát tárgyalja. A testeket két csoportba osztjuk : szögletes és gömbölyű testek. Szögletes akkor, ha sikok határolják. Gömbölyű, ha görbe lapok vagy részben sikok, részben görbe lapok határolják.

Oldalalapoknak nevezzük a szögletes test határlapjait. Élnek az oldallapok metsző egyeneseit.

Csúcsnak az élek metsző pontjait. Alapnak hívjuk azt a síkot melyen a test áll. Fedőlapnak az alappal egyenközü síkot. Vannak alapélek és oldalélek. A gömbölyű testnél a síkot választjuk alapnak a görbe lap pedig alkotja a palástot. Felszín a határlapok területének ösz- szege. Köbtartalom megmondja, hogy hányszor foglalja magában valamely test az egységül elfogadott testmértéket.

A szögletes testeket felosztjuk szabályos és szabálytalan testekre.

Szabályos testek azok melyeknél az oldallapok szabályos és összevágó sokszögek s az összes testszögek is szabályosak és összevágok. A szabálytalan testeknél megkülönböztetünk hasábos és gulás testeket.

A hasábos testeknél az oldalékek egyen- lőközüek.

A gulás testeknél az oldalélek egy pontban (csúcspontban) találkoznak.

A hasáb (prisma) oly szögletes test, melynek két összevágó és egyenlőközü alapja s annyi oldallapja van, a hány oldalú az alapsokszögek egyike.

A gúla (pyramis) oly szögletes test, melynek alapját sokszög, oldallapjait pedig annyi háromszög képezi, a hány oldalú az alapszög.

A hasábhoz legközelebb áll a gömbölyű testek közt a henger, melynek alapjait két ösz- szevágó és egyenlőközü görbevonalu sik idom (kör, ellipszis), palástját pedig hengeres lap alkotja.

A kúphoz legközelebb áll a gúla, ennek alapját szintén görbevonalu síkidom (kör ellipszis) képezi, palástját pedig kúpos lap.

A szabályos testeknek megfelel a gömb, melyet egyetlen lap a gömblap határol s felszíne a középpontból mindenütt egyenlő távolságra van.

Valahányszor a mértant’tanulja valaki, tegye maga elé az illető testet, melyről tanul. Egyszer olvassa el, hogy mit mond a könyv, azután nézze meg a testet úgy van-e csakugyan s mintegy olvassa le onnan újból a szabályt Nem is kell a könyvre gondolni csak a szemet jól kinyitni s a képzelő tehetséget működtetni. Az a fő a mértannál, hogy mindent elképzeljünk vagy a valóságban lássunk. A mértanhoz nem emlékezőtehetség, hanem képzelő, itélőte- hetség kell. A nyelvek tanulásánál az emlékezőtehetség játsza a főszerepet.

Minden testről a következőket kell megjegyezni : Hogyan keletkezik ? Hány válfaja van ? Minő idomokat nyerünk, ha kereszt és át-