Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-07 / 24. szám

.HB TI S ezoljék és ő, a teremtés valódi királyaként korlátlan hatalommal uralkodjék az univer­zum felett. És vájjon helyes nyomokon jár-e az élő emberek zsenije ^ munka erőfeszítésé­ben ^ | Bizony ! ( Hiszen az univerzum sem egyéb mint a munka, élet és a világ úgy-e bár csak áz energiáé *? • ' i ; í Y>1 ■ {Ji'fijíií* :■'■■■< i í .£< • '! I >1 . 7, Bizony ? . . nt i v • <>* f4 r-í vaíJíi A . ... v Hiszen Isten akarata szerint a mi rendel- . .. -a v «Et-Tv.«--. tetesunk es hivatásunk a. munka, mely a di­cső.^ég.jjés boldogság atyja, munkával kell megfizetnünk az életet, a munkátían renyhe meglopja.,a társadalmat. ' Bizony,! liU ’ ’ ’.A Alert a munka az emberiség társadal­mi tőkéje, munka és mindig munka egymás­ra halmozva a végtelenségig. És ez a fontos dolog, mert a munká eredménye a haladás és ez az intenzív s terv­szerű haladás mindnyájunknak, az egész vi­lág boldogulásának elengedhetetlen fél tétele, mely, nélküL a porban és a sötétségben vesz- .‘.'11':). lelVZ-r- ; í . V , , legel v(e sorsunk jobbratordulasat hasztalan kívánjuk. ‘ í'-í ■ ■ ■ *$ s){-l. • '•*’* í\ " ' ,, Fel ,ke,U, tehát emelnünk fejünket, nap­kelet felé kell fordulnuk s lelkünk egész bensőgégóvel kell aldóznuk azokon az oltá­rokon, melyeket a folyton bijjelődő és dolgo zp. embepi, munkakedvIstenbe. vetett erős bittel és szeretettel évszázadokon át követ­kővé illesztve, emelt a mind merészebben szár­nyaló emberi szellemnek, hogy ez a szel­lem. tejjesen. pvegi,gmerve önmagát, lélek beli és, szjyjjeji, képességeit* #gé.8z, valóságában ötök. felségében niegismerje Istept s igy végre, .^lfiqz; az általános boldogulás végső forrásához elérjen... •ej* Jiflfééyiarn'meTlass * .aaé se Álunké és haladás ma a világ jelsza­vai,, s arra a zászlóra, mely alá művelődő né­pek és nemzetek céltudatos törekvéssel gyű lekeznek, a munka és haladás vannak felírva mssszeragyogó, nagy betűkkel. És ha Nagy Constantin sugárkereszt 4 E M L Eu <24 ik szám.) jen „Éjeiben győzni'fogsz“ jelmondat ragyo­gott a déli nap n.ev^tiep, az einberiség egye­temének közmeggyíízÁdéáb ma*, hogy a hit­tel párosult niúnka es'Éáládás1 keresztje az, melyben az embeiWgílgÍhlüáéá győzni fog. v. ' ;!-;rjS>.ISöi jiOftkanbíHaV ; f ^ ■>•/ -iíÍjI a* * uh mi ; De mi összefüggó|; van az elmondottak és a jelen ünnep között« ., J V 7 OÜjJilftiöJ JjíV,. , , Az összefüggés pagyon egyszerű ! Az ország és világszerte alapított múze­umok e két eszme gyüjfőmedencéi, ahol a m,uve$t*eft, ei|;iqint a jetunt különböző korszakokban^ .kifej^it^^iunka és haladás néma tanúbizonyságai,, az Anyaggal és a fe­lettük elöntlű ep.zjije kipyoniátával a múlt alkotásainak , ifiójta^ás.^fa intenek, a jelen pemzedók . Ipsékre , yégj'ió leikébe ihletet és lelkesedést l^vejnekvilág és nemzeti nagy haladás.,ji,agy mAbplyebpn még nagy­szerűbb, még,bájfl}\jj»josaJjj>n»ii vek teremtésé­re sarkalnak. r,„, ■ , ‘ . uiirj'eíii hj v a.'ír,^-.'■ • Ali n tha. égy t ői- egy ig hir t elen megtörnék a reájuk borujcb; .a f^lethijt uralkodó mélysé­ges csendet és ékes harsogó sza­vakkal kiáltanákíme vagyunk szemei­tek előtt, nézzetek mpg^ól,és lássátok, hogy akkor, amidő,n pz, yrji^ef).ész még alacso­nyabban repülj minf,ma, amidőn Egyiptom gúláiban és templomaiban, .Tigris és Eufrát partjain a sumir és sémi műveltségben, az athéni akropolis művészeti csodáiban, a Capi- tolium h »talmiban, a középkori műremekek bámulatos alkotásaiban is az újkori renais­sance ragyogásában nyilatkozott meg ősereje, mit:.teremteti'? *- *. ,, m • . Nézzétek meg jól s vigyétek el innen azt a büszke vágyat, hogy ma, amikor a ti szellemetek ihár királyi sásmadár, amely a napba néz, még magasz'tbsabb, még fensé­gesebb és págyszérühb'tóűVeket' alkossatok és igy niegllözelitáétéi,á^ölipá1ág;át-ítl<t)'61'fbWt égi ideált. Haladjatok és dolgozzatok, mert ez az Isten akarata és az isteni müvek fenségének te­tőpontja az, hogy a világegyetem haladjon foly­ton és szabadou a d olgok tökéletesebb rendje felé, az ember nek erkölcsi érzéke finomo­djék, tisztuljon és nemesedjék és hatalma az anyag felett megerősödjék. Nincs nép, nincs nemzet, nincs ember, aki a múzeumok intő némaságát és e néma­ságban rejlő ékes beszédet meg ne értené, aki szive húrjait megrezdülni ne éreznó, aki­nek szive hevesebben ue dobogna, amidőn a történelem tanuságait-tolrnácsoló múzeumi régiségeket érdeklődő figyelemmel megtekin­ti s azok a hozzájuk intézett kérdésekre mindenkinek készséggel válaszolnak. De a múzeumok és könyvtárak a mun­ka és haladás erőteljes hirdetése mellett még eszményi és fenséges nemzeti célok szolgá­latában is állanak. A múzeumok és könyvtárak a nemzeti élet folyósában hatalmas missióval bíró após tolok. A történelem gánusza fáklyájával ott világit e csarnokokban s a hazaszeretetei, az ősök dicsőségének halhatatlanságát, a nagy elődök nemzeti nagy munkájának figyelem­reméltó eredményeit hirdeti a késő utónem- zedóknek. A nemzet templomai és kápolnái e rógi:- sógtárak, ahonnan a nemzet-fentartó lélek lüktet felénk s erejének és melegségének Összes hatalmát löveli lelkűnkbe, hagy ezen erő öntudatában munkálkodjunk édes ma­gyar hazánk javára, védelmezzük utolsó csepp vérünkig az ősi drága szent örökséget, ol­talmazzuk mint férfiak, mint m igyarok, mint a nagy érdeklődők méltó és lelkes ivadékai hazánk jogait, törvényeit, az alkotmányos szabadságot, nemzeti függetlenógei, hogy a kaijainkban és szivünk lángoló honszerete- tóben rejlő erő soha megjne törjön, inkább acélozódjók és élő igazság maradjon mind­örökre a költőnek szava:- -Nem szül gyáva nyulat Nubia párduca * * * A múzeumok és könyvtárak imént vá­zolt jelentőségónekjtudatában a nemzeti mun­ka és haladás tűzhelyeiül, a hazaszeretet és nemzeti művelődés tanittímestereiül állitot­bimbóim közt felburjánzott a gyom. 4Z ut is uttalannó lett .... Honnét mindez? Nem vádolok, nehogy növeljem a bajt, a szégyent. Sötét fátyolt reá, mely elfödi a múltak bűnét, hogy fe­ledésbe menjen. így vettem át én a letiport kert keze lését. Az élet tettre hiv. Munkára 1 Tudod, ugye, nem azért vágytam az életbe, higy végre lerúghassam az iskola porát. Hevült a lelkem, ha pályámra gon­doltam, mert szeretem a munkát, a népet, a gyermeket. Ha imám, hogy ez nem üres frázis, a világ magát ezt venné annak. De le tudod, mennyire való, amit mondok. Is­ten látja a lelkemet! Dicsekvése, mentegetés-e, szánalom, vagy elismerés hajhászat-e; nem tudom, hová számítják, amit irpk, de leirom. Ta- lán~! van még igaz érzelem és okullás is az emberekben. Te pedig lelkem, ne aggódj ! Én szeretem, hogy igy van. Edződöm, erős bödöm, és tapasztalok. Oly alapot nyerek itt, melyre bizton épithetek'egy közös éle­tet s az emberi szenvedélyek harczában mi­sem fog legyőzni. Állom a vihart, a táma­dást, a megpróbáltatást; nem kábit el a si­ker, a szerencse, a hirnóv, ha leend. Most jó tüzpróbán vagyok. • Kertem külső állapotát ha leírnám, ak­kor sok mindenről nyernék képet, csak szép kertről nem, (értsd: iskola.) Ringatsd ma­gad azon lágy tudatban, hogy a kert fogal­mához nem tartozik ablak üveg nélkül, fal mész nélkül, nem a piszok, szeny és sivár­ság. Mert ugye, a kertben virágágyak s ezeken illatos virágok vannak, nem más. Tudod azt is, hogy tisztám csak a virág ápolás; és nekem is van •— uram gazdám. Tudod, ugye, hogy hol a kertész jó magot vet, ott nemes virág jő elő. Az evan­gélium mondja: mig aludt a megvető, az ellenség konkolyt szórt a jó vetésbe. Ne Tudd korán meg mi az ellenség és müve. Elégt ha én tudom ; teoltalmam alatt leszel majd úgyis. . Látod, ón dolgozom azért tovább. Ha a kályha füstöl — hogy közelebb szóljak — ez csak annyi, mintha szól szemeteli be a ker­tet : tehát kitakarítom. Ha gyermekeknek tan- eszközei'nincsenek : mintha a virágtól el van zárva az éltető vízcsepp. Az ég csatornáinak csapja nincs hatalmamban: úgy szerény fil­lérem más által lefoglalvák. Ha a gyermek nem tanul: mintha a virág nem Virágzik. Erőszak mit ér itten ?! És ha haragszom, ha ütök, akkor nekem fáj! mint. a kertésznek, ha türelmetlenkedve a virág vézna fejlődésén, összeüti azok him- piros fejecskéit. Mert ezért a méhecske szúrja meg — nem ok nélkül talán. Ha haladok, beszélek és teszek magam csendes utján ; — ügyet nem vetnek rám ; nincs harangvirágom, mely az emberek fü­lébe csillingelnó nevemet. Ha kérem a ké- rendőt, kívánom a kivánandót, követelem a követelendőt • - - - mintha vakand túrja fel a« egész kertet. Hit a kertész az oka ? ! Jó szavaim himporát elfuja egy ellenszó A radio-activ nVWPVVMrn keserüYiz, reggel fél pohárral használva, pß ET —I I » 4 fl T \ * 9 V ^elenleg’ a legjobb természetes gyomor-, bel- e's vertisztito, mint ivó kúra a <\phmirihanpp.fplp r Karlsbadl és Marienbadl gyógymód meglepően gyors és sikeres OvlUIIlUlldllrd Itt. ~ helyettesítője .1 . magyar úsvőngvíz amelyben RADIUM fr,Intetett fel. Gvógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Szatmáron : Wállón Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kínál G. Horváth. M.. Koos K.f Ullman Testv. urak üzletében. Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Ko máromba — Egész üveg So fill, fél üveg 3o fill. — Az egyedüli természetes keserttvlz, amely kis üvegben Is kapható. 73—26—

Next

/
Thumbnails
Contents