Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-24 / 9. szám
SZEMLE" Í9ik szám.) 3 .HETI Biró László (1866—72) a szent emlékű Hám János bizalmasa, szellemének örököse. Mélységes lelke, rakva a tudomány kincsei-: vei, élő víznek forrása, melyből termékeny hit s a szeretet áldásai áradnak. 6 évig ve ze'.te az egyházmegyét, tündökölve itthon atyai jóságával, az országgyűléseken emelkedett. szellemével, a vatikáni zsinaton nagy tudományával, alázatosságával. ^ Schlauch Lőrinc (1873—87) nyelve mellitus gladius. Szónoklatait sz. Tamás filozófiája hatja át; az ihlet szárnyain emelkedik a legntagasb sphaerákba, honnan vakító fénynyel világosítja meg a keresztény metaphysics Táboihegyét. A politikában, közügyekben erős hazafisága, eszményi correct világnézete, a művészetek terén ritka intelli gentiája, a társas érintkezésekben hóditó finomsága tette őt az ország büszkeségévé. S végül a század 8. püspöke 1887 óta a kimeríthetetlen jóságu Meszlényi Gyula, kinek Sión minden ösvényére kiterjedő áldásos gondjairól bőven beszámol könyvünk. A hitélet fejlesztésére fáradhatatlan főpásztori munkája mellett missiók rendezésével, Rózsafüzér-társulatok, Jézus szentséges szive, sz. József, havi szentek, szent Család, pád. sz. Antal tiszteletének terjesztésével hat. 2 uj plébánia, 24 templom, számos iskola áldja benne alapitóját; a szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör, a Pázmány-sajtó, a Heti Szemle, az egyházmegyei könyvtár, 20 féle többszáz példányban kinyomott s hívei közt ajándékul szives örömmel kiosztott értékes könyv hirdeti áldásokban felülmúlhatatlan jó szivét; jótékony alapítványai eddig is megközelitik a másfél millió koronát. S hogy mennyit ad egyházmegyéje szegényeinek, azt csak a mindentlátó Isten tudja, az örök élet könyve győzi nyilvántartani. Az emlék könyv ezen részét Lessenyey Ferencz, dr. mesterkanonok ur irta. Alapos történeti s irattári kutatások után, nagy adatbőséggel, szabatos stillal szerkesztett müvét még kedvesebbé teszik azok a remek, színezett képek, melyek a Schematismus ezen első részét illustrálják. Habozás nélkül elmondhatom, hogy ily pazar kiállítású, művészi becsű illustratióval hazánkban még könyv aligha jelent meg. A felsőmagyarországi „Divald Károly fia“ műintó zete (Eperjes) régóta jeles hírnek örvend a fénynyomás és cinkografia terén ; amit azonban itt produkált, az méltó egy ország elismerésére. A székesegyház gyönyörű képe vezeti be a könyvet, ezt követik az egyházmegye védőszentjei : sz. István király, sz. János evangélista áhítatra keltő ábrázolásai. Nyomban X. Pius pápa ideális alakja s 1. Ferencz József király fenséges képe, a hűség, a művészi dispositio, a színezés oly tökéletességével, mely valóban bámulatra ragad. Az egyházmegye alapításának történeténél VII. Pius pápa szellemes arca s a habsburgi I. Ferenc király jóságos képe áll elénk, majd az első püspököt installáló br. Vécsey főispán cordialis alakja. Aztán a nyolc püspök képe jön, köztük kiválóan szép a szent eml. Hám Jánosé és a mostani főpász- toré. A könyv vége felé találjuk még Leonhard tábori püspök arcmását, ki a zárdái katona leánykák intézetének alapításánál szerepel. E 17 kép előállítása 2260 koronába került, ami egyrészt püspök atyánk áldozat- készségét, másrészt a magyar műipar iránti becsülését jellemzi. * A püspökök fényes történetét a ma is fennálló ócska rezidencia (Szirmay utca 1.). melyben 1851 ig a püspökök laktak s a régi kanonoki lakás képe zárja be. Ez utóbbi két kis falusi házikó durván fedve, roskatag kéménynyel, előtte alacsony berena, az ud varon gémes kút s egy vaskos csűr, mely Pemp kanonok ur udvarán most is látható Ilyen szegényes hajlékban lakott 100 év előtt gróf Waldstein nagyprépost, innen lépett a püspöki trónra Kovács Flórián. Ezt követi a székesegyházi káptalan története, szintén Lessenyey kanonok ur szakavatott tollából. Leirja a káptalan megalapítását s al kaimat vesz magának tisztázni azt az utóbbi időkben élére állított kérdést: mely alapon gyakorolja Szutmár-Németi szab. kir. város a kegyúri jogot a szatmári plébániára nézve ? Elbeszéli, hogy Haas M. püspök idejében minő káptalani megállapodás jött létre a szatmári plébániai javadalomra nézve, minő hiba történt ez alkalommal, s resultatumké- pon kimondja végül: „a pápai bullából idézettek alapján tehát azon jogról, hogy a székesegyházi káptalan egyik tagja legyen szatmári plébános, nemcsak a káptalan, de még a püspök sem mondhat le. mig a két legfőbb törvényhozó, t. i. a pápa és az apostoli király megállapodása, intézkedése ezen ügyben nem módosult.“ E régóta vajúdó kérdés megvitatása Lessenyey kanonok ur világos, átlátszó érvelésében a mindeneket meggyőző igazság és szelídség hangján nyer öszhangot. Tárgyalja továbbá, mikép nyilvánította 1836 ban n törvényhozás a szatmári káptalani hiteles helynek (locus credibilis), mely alkalommal a „Rendek örömüket s becsülésöket fejezték ki a nemes káptalannak tiszta hazafiságból eredt azon nemzeti buzgólkodásaért, mely szerint : az egész hazában, minden hitelességgel biró káptalanok, conventek között első kivána lenni, mely a nemzeti nyelvhez való fiúi ragaszkodással pecsétjüket ő cs. kir. apostoli felségétől magyar körirással kinyerni siete.“ — A hiteles hely intézménye 1874 -ben megszűnt. Leirja a kanonokok díszjelvényét, (zöld szegélyzetü vörös szalagon függő csillagkereszt a Szeplőtelen fogantatás képével s e körirattal: Exaudi Nostras Immaculata Pre- ces.) s elsorolja a száz év leforgása alatt él- 42 kanonok életrajzi adatait. A káptalanból Kovács Flórián és Biró László emelkedett a szatmári püspöki székbe, Smoczer Ignác báczi vál. püspök cimet nyert s a már élt haltak közül Korom Mihály, Obermayer András, Rudolff Pál é* Irsik Ferenc örökítették meg dúsabb alapítványaikkal emlé- köket. A székesegyháznak jelenben hat valóságos és hat címzetes kanonokja van, tehát minden stallum be van töltve; az egyházmegye területén két címzetes prépostság van úgymint az okrai és szobránczi. Érdekes az a fejezet, melyben az 1804. évi egri Calendarium Dioecesanum alapján elsorolja a szatmári egyházmegye száz év előtti lelkipásztorait. 24,815 □ km. területen volt összesen 58 plébánia (ma van 95), 9 helyi kápláuság és 9 segédlelkész (ma van 32). Végül közli az esperesi kerületek kialakulásának történetét Fischer, Klobusiczky, Haas és Schlauch püspökök idejében. Száz óv előtt volt 6 esperesi kerület, ma van 12. * Következik az aranymisés papok elsorolása, öt megkoszorúzott név, közöttük korra legifjabb az egyházmegye kegyelmes fő- pásztora. Aztán a püspöki szentszék, a püspöki iroda, a prosynodalis vizsgáló bizottság, a középiskolai hittanárokat képesítő bizottság s a székesegyházi kar névsora, s mint az egyh zmegye központi intézményei: a püspöki s egyhm. könyvtár, az alapítványi pénztár s a Pázmány-sajtó ismertetése. Az egyházmegyei könyvtár alapját Egerből hozott foliok képezték, gyarapodott Klobusiczky és Hám J. püspök könyveivel, végre magas értéket nyert, midőn Schlauch püspök megvette a hires Török János-féle 1 ö tyvtórt s annak 8541 kötetét s 2358 füzetét az egyházmegyének ajándékozta. Schlauch Lőrinc püspök iránti kegyeletből nevezte el a mostani főpásztor e könyvtárt „Bibliotheca Laurenziana‘'-nak. 1892.-ben uj, díszes helyiség épült a szemináriummal összeköttetésben, hova a püspöki és káptalani könyvtár, összesen 23,199 könyv, Láng Antal dr. theol. tanár által rendezve, elhe- yeztetett. Az egyházmegyei alapítványi pénztár 38 ezer korona alappal s Hám János püspök fél milliót meghaladó hagyományával, Haas M. püspök idejében lett káptalani értekezleten szervezve s főleg a mostani főpásztor intézkedései folytán az összes ájta- tos alapítványokat s a plébániák pénzeit ke- zeli, gyümölcsözteti. E pénztár rendszeresítésénél elévülhetetlen érdemeket szerzett a mostani nagyprépost, Szabó Norbert apátkanonok. A Pázmány-sajtó főleg a Heti Szemle cimmel megindult politikai s társadalmi lap kedvéért részvényekre alapittatott s 1891 óta működik. 1903-ban a mostani főpásztor kényelmes otthont rendezett be számára. Szakavatott vezetője Ratkovszky Pál, főgymn. igazgató. Befejezi a mai püspöki rezidencia képe. (Folyt, köy.) Felelet. A munkácsi káplán urak e lap 5-ik számában szívesek voltak válaszolni egyik előbbi czikkemben tett következő kitételre: papunk akkor van, ha temetőbe kisérünk egy kimúlt hívünket. Látszólagosan meg- czáfolták e mondásomat. De csakis látszólag. Az általuk említett 29. sz, misét igaz, hogy elvégeztük, de éppen csak „elvégeztük.“ — Ez a nép véres verejtékkel keresi kenyerét. Dolgozik napról-napra, mint az igás jószág, hogy mindennapi falatja meglegyen. Isten nevében cselekszik. Tóldás, buzgó kat- holikus. Van temploma. 29 sz. misét szolgáltak abban szept. 1.-től máig. S ő azokon — tán 4 kivételével — nem vehetett részt. Miért? Mert a sz. mise mindig hétköznapra esett (kivéve 4.) Tehát hiába volt itt a pap misézni, a nép kevés kivétellel templomba nem mehetett. Hisz kint dolgozott a mezőn — kenyeréért. Két vasárnap volt még misénk, másodikon két temetés Is volt. Nem mondom, hogy papunk az oka, lehet hogy a körülmények, de mégis csak igy van. Nem akartam én mulasztással vádolni senkit, sőt valószínű, hogy a sok filia miatt másként alig leketséges, ón csak a helyzetet festettem.
