Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-26 / 44. szám
XIII. évfolyam Szatmár, 1904. Október 26. 4f-ik szám POLITIKAI BS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARÁK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 » 50, Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Euyes szám ára 20 fillér. B Á Felelős szerkesztő THOKY ENDKE. A lap kiadója: A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pásmány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árián vétetnek fel. A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ Nyilttór sora 40 fillér. A lap megjelenik mimten szerdán. Katholikus nagygyűlés. Ünnepet ült e héten a keresztény Magyarország. Ünnepet, melynek magasztos lefolyása egy jobb jövőnek zálogául tekinthető, mely ismét hatalmas lépést jelent a keresztény elvek győzedelme felé. Azon isteni, a föld szinét átalakító és niegujitó erő, mely a katholicziz- musban van, nyilatkozott meg egész fönségében, s megmutatta, hogy a jelenkor bonyodalmas, zilált társadalmi viszonyaiból merre van a kivezető út ; szemünk elé állította, hogy az anyagiasság és önzés sivár korában merre keresendő az a lelkeket edző, sziveket felemelő erő, mely az embert nemes czélokért küzdeni, alkotni és áldozni tanítja. Aki részt vett ezen ünnepen, bizonyára lelkesedve szívta magába azokat az eszméket, melyeket a nagygyűlésen hallott, aki pedig távolról volt tanúja lefolyásának, az hacsak egy kis érzéke van is még a kereszténység ügye iránt, mindenesetre örömmel vette tudomásul, hogy a keresztény eszmék terjednek és folytatják működésüket a társadalom újjáalakítása érdekében. Mik ezek a nagygyűlések ? Lehet mondani, hogy ezek a hitvallásnak iskolái. Volt idő, nem is olyan régen, mikor a katholikus meggyőződést a leghatalmasabb fegyverrel: a gúny nyal üldözték, sokan épen emiatt szégyelták hitüket megval- lani és épen azért képtelenek voltak annak erejét értékesíteni. Az ellenzék folyton azt hangoztatta, hogy a kereszténység lejárta magát, legfelljebb a templomok falai között őrzendő ereklye gyanánt, annak a gyakorlati életben már rendeltetése nincs. Nincs rendeltetése, ugylátszik, ha nincsenek hitvallói, kik minden ellenzéssel és akadály lyal szembeszáll va, apostoli bátorsággal merik annak tanait az életben megvalósítani. A bátor megváltás használ legtöbbet az igazságnak ; azt mindig csak hitvallók képesek diadalra juttatni. így van ez a kereszténységgel is, mikor pedig ösz- szegy ülve látjuk, hogy velünk együtt éreznek és gondolkodnak számosán, akkor bátrabbak leszünk, mert öszszetartunk, erőseknek érezzük magunkat, mert egyek vagyunk. Mik továbbá ezen nagygyűlések ? Találóan nevezte a nagy Windtharst, a németországi kathoíiczizmus egyik szervezőjét, a nagyüléseket fegyvergyakorlatoknak. A katho- likusok ittbeszélik meg, hogy milyen egyöntetű eljárást kövessenek társadalmi munkájokban, hogyan szervezkedjenek a nép erkölcsi és anyagi jólétének emelésére és hogyan védekezzenek a vallástalanság és erkölcstelenség támadásai ellen. Itt érintkezik az egész katholikus tártársadalom, a nép vezetői, a különböző vidékeken lakó, de egy őzéiért lelkesülő katholikus polgárok, hol kölcsönösen, elmondják egymásnak tapasztalataikat, véleményüket kölcsönösen kicserélik. És vájjon mi a czélja a katlio- likusok szervezkedésének? Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy ennek czélja mások megtámadása volna. Találó szavakkal fejtette ki ezt gróf Zichy János. Világosan kimondta, hogy a katkolikus nagygyűlésektAkgza. A szemüveg*. A szemüveg olyan üveg, amely sem nem pápa, sem nem szem, hanem egy közönséges pápaszem. Egyiknek két ablaka van, s ez a valódi pápaszem, a másik is szemre való üveg, de nem szemüveg, mert csak egy ablaka — s ez: a monokli. Erről nem szólok, mert ez egyoldalú. A két ablaku ismét kétféle. Egyik olyan, Eogy használásakor a fület is igénybe veszi, mert erre támaszkodik, a másik csak az orron pihen, s annak felső czimpáját nyergeli meg. Hogy azonban ki hord füles, — vagy tisztán az^orra szorítkozó pápaszemet (amit magyarul cvikkernek hívnak), erről nem lehet arra következtetni, hogy egyik embernek az orra, vagy a füle van kifejlődve. Úgy a cvikkert, mint a füles szemüveget orra használják, hogy — aki az orrán nem lát túl, — az is megnézhesse azt, akire gondol. Továbbá, hogy a rövidlátók újságot és pénzt tudjanak olvasni és az utcán ki tudják keresni, hol van felebarátjuknak a tyúkszeme. Almában azonban mindenki szemüveg nélkül álmodik. A szemüveg nagyon kényes portéka. Igaz, etetni nem kell, — s ebben hasonlít a biciklihez — de vannak emberek, akiken annyira uralkodik, hogy magát szinte nélkülözhetetlenné teszi viselői előtt. Nem a bicikli, hanem a pápaszem. Ismertem egy vidéki úriembert, ak.i, midőn eltört a szemüvegje, nem tudott egy levelet megírni, amelyben egy másik szemi veget akart rendelni. Hozzáfogó t hát keresni vagyis inkább hát tapogatózni a szobában (fényes nappal), hogy hátha megleli a felesége üvegjét. Végre meg is lelte és — felvette. Ment már akkor a levél. Csak mikor megírta — vette észre, hogy csak egy üres ráma volt a szemén, mert a felesége szemüvegjének egyik keretében sem volt üveg. Egy asszonyság meg annyira rövidlátó volt, hogy wiikor véletlenül kiesett pápasze- mónek egyik üvegje, csak este vette észre. — Ekkor aztán igy szólt férjéhez: — Látod, fiam, mily rossz a szemem! egész nap nem láttam, hogy kiesett az egyik üvegem. Most hát indulj, keresd meg! De egykettőre, mert pápaszem nélkül nem látom, hová ütök. . . . Szemüveget szabad mindenkinek hordani. — Mégis ennek is van határa. A legmagasabb állás, ahol még lehet viselni, a királyi méltóság, mert például felséges királyunk is felveszi cvikkerót olvasás közben. Azonban a pápa sohasem hord ilyet, ezért nevezik a szemüveget pápaszemnek. A pápaszem az állatok közt is hódit, mert például némelyik kígyó is pápaszemben jár. Ez a pápaszemes v. szemüveges kígyó. Viselete mégis annyiban eltérő az emberektől, hogy a szemüveges kigyó pápaszemében nincsen üveg s nem is szükségből hordja, hanem hogy az embereket majmolja. Különben az emberek között sem mindegyik rövidlátó hord szemüveget, s viszont aki szemüveget visel, az nem mind rövidlátó. Ez utóbbiak között vannak ugyanis, akik azért viselnek ilyent, mert tekintélyt akarnak maguknak kölcsönözni, de mivel nem kölcsönözhetnek olyasmit, amivel önmaguk sem rendelkeznek (a cvikkernek pedig önmagában véve még nincs tekintélye,) igy aztán az ily emberek ritkán lesznek tekintélyesek. j^~ az egyedül elismert kellemes izü természetes hashajtószer. N
