Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-10 / 33. szám

„HETI S Z E M L E“ (33 ik szám.) Áldást az Urban az olvasónak! Bartha Kálmán gazdasági tanácsosnak 5 heti, Ferenci Ágoston tanácsjegyzönek • heti, Bodnár Lajos Írnoknak egy havi sza­badságot engedélyeztek. A közgyűlés ezzel véget ért. Alapkőletétel. A múlt vasárnap tették le ünnepélyes­séggel a munkácsi újonnan épülő róm. kath. templom alapkövét, mely a püspök ur Onagy- méltóságának, a gróf Schőnborn kegyúri csa­ládnak tetemes hozzájárulásával és a hí­vek áldozatkészségéoől nemsokára büszke­sége lesz Munkács városának. Az ünnepélyes aktuson jelenvolt úgyszólván az egész város keresz'ény közönsége, óriási néptömeg hul­lámzott az utczán, midőn a körmenet meg­indult az épülő templom felé. Az egyház­megye képviseletében Pemp Antal prépost­kanonok és Szabó István apát, püspöki iroda­igazgató jelentek meg. Óit volt a kegyun gróf Schőnborn Bu ceheim Károly, Beöthy Pál, a vármegye főispánja, a városi hatóság és a város előkelő közönsége. Az ünnepély az ideiglenes templomban vette kezdetét, hol Pemp Antal prépost-ka­nonok szentmisét mondott. Mise után meg­indult a körmenet, melyet inpozánssá tett a hívek beláthatatlan sokasága. Amint meg­érkeztek az épülő templom elé, Forgách Já­nos prépost-plébános gyújtó hatású szén beszédet mondott, megemlékezvén a püspök ur Ő nagyméltóságának, a kegyumak és mindazokntk érdemeiről, a kik lehetővé tet­ték, hogy Munkács városában ily monumen tális templom emelkedjék. A szokásos szer tartást Pemp Antal prépost kanonok elvé­gezvén felolvastatott a püspök ur Ő nagy- méltósága által kiadott és a jelenvolt előke­lőségek által már eleve aláirt okmány, melynek szövege a következő : MESZLENI MESZLÉNYI GYULA, ISTEN IRGALMÁBÓL ÉS AZ APOSTOLI SZENT­SZÉK KEGYELMÉBŐL SZATMÁRI PÜSPÖK, A PÁPA Ő SZENTSÉGE TITKOS KAMARÁSA. — Hát én . . . hogy is csak ? Ne ha­ragudjék. — Ah . . . vizet . . . fuldoklik a beteg, a szivéhez kapva. Bevettem a harmadik adag morphíumot, elszunyadtam és . . . ism ét Istenem, mikor lesz már vége ennek a kín­zásnak ! — Hát én . . . Bocsásson meg . . . — Nezze csak, szállítson le engem a következő állomáson. Nem bírok tovább tűrni ... Én meghalok . . . — Ez gyalázat, ez alával óság ! háboro­dik fel a közönség. Hordja el magát innen ! Ön számolni fog az ilyen kötekedésért. Ki vele •' Podtyakin egyet int a kezével, egy na­gyot sóhajt és kimegy a kocsiból. Bemegy a szolgálati kocsiba, fáradtan leül és panasz­kodik. No a közönség! Tessék a kedvére tenni! Tessék szolgálni, fáradni! Az ember nem akarva is köp egyet az egész dologra és js k egy jót. Nem csinál az ember semmit, haragusznak, el kezd valamit csinálni, me­gint haragusznak. Igyunk egyet! Podtyakin bevezetésül megiszik egy fél üveg pálinkát és többé már nem gondol a munkára, a kötelességre és a becsületre. Adjuk emlékezetül mindenkinek, kit illet, hogy amit évek hosszú során át tervez­tünk, ez évben, mely a szatmári egyházmegye fennállásának századik, a Mi áldozárságunk- nak pedig ötvenedik évfordulója, megvalósult és Munkács városában a régi, de a hivek szá­mának jneg nem fejelő templom helyett uj plébániai templomot kezdtünk építeni Is­ten nagyobb dicsőségére és a régi temp­lom védszemje, sz. Márton püspök hit­valló tiszteletére. Hogy ezen nagy és sok költségbe kerülő munka létesíthető lehessen, atyai elismerésünket fejezzük ki főtdő For- gach Janos, főesperes, ez. prépost, a jelen­legi munkácsi buzgó plébános irányában, ki velünk egyesülve mindent elkövetett, hogy az uj templom költségeire szükséges nagy összeg egybegyüljón s igy szent czélunkat elérjük. Nagy hálával említjük fel a mun­kácsi templom patrónusát, buchheitui gróf Schőnborn Károly ő Föméltóságát, ki tete­mes összeget ajánlott fel a templom építésére melyhez Részünkről is szívesen járultunk. Köszönetünket fejezzük ki nagyságos Ne- dtczey János, országos képviselő urnák és a grófi uradalmak jószágtanácsosának nem­különben mindazon T. Cz. világi kath. uraknak, kik Munkács városában a buzgó plébános úrral egyesülten a nagy terv kivi­telét előmozdítani! törekedtek. Örömünkre szolgál, hogy a régi templom szentélye, e nevezetes műemlék, nem romboltatott le, hanem az uj templomba beillesztve tnegmen- tetett. A főépítész Czigler Győző urnák pe­dig, hogy az általa gondosan készített szép tervek és rajzok szerint a nagy munkál Isten segítségével befejezhesse, úgyszintén a mun­kásokra püspök-atyai áldásomat adom. Engedje a jó Isten, hogy ezen uj temp­lom az Ur Jézus Sz. Szivének aldása és a Boldogságos, Szeplőtelenül Foganlalott Szűz Mária és sz. Márton püspök oltalma és párt­fogása mellett'Krisztusban szeretett híveinek, a munkácsi és a fiók-egyházbeli hivek rég táplált óhajához képest, lelkűk hasznára mi­előbb szerencsés befejezést nyerjen I Kelt Szatmár-Németiben, Urunk szüle­tésének ezerkilenczszáznegyedik, az egyház­megye fennállásának századik, püspöksé­günk tizenhetedik évében, Urunk Üdvö­zítőnk menybemenetelének üunepén, május hó tizenhetedik napján. Ez az okmány az egyházmegye jubi­leumi emlékkönyvével és b. e. Ilám János püspök éleirajzával helyeztetett el az alapkőbe. Délben Forgách János prépost-plébános­nál diszebéd volt, melyben jelenvolt a kerü­leti papság nagyrésze és a város részéről az egyháztanács képviselői. Fürdői levél. Pöstyén 1904. aug. 5. Tisztelt Szerkesztő Ur! Szálló igévé lett az emberek ajkán, hogy a ki nem tud imádkozni, az menjen a ten­gerre, s ott megtanul imádkozni. — Megen­gedem. — Ámde valamint a háborgó ten­geren is a félénk tanítványok csak a rette­netes félelem közelsége folytán fordultak Jézushoz segítségért és kértek tőle szaba­dulást, úgy a mostani tengeri utazók is, legfeljebb csak a képzeletet fölülmúló aggo­dalom és kétségbeesés pillanatában nyitják I meg ajkukat az Istennel való beszélgetésre. — Nem úgy van itt Pöstyénben. — Sok fürdő helyen megfordultam egészséges ko­romban, ugjde egy helyen sem találtam oly sok alkalmat az Istennel való beszélgetésre, mint itt. — E helyen nem a félelem, nem az aggodalom nyitja meg ajkunkat a buzgó imára, hanem a gyermeki bizalom, remény és a vett jókért való hála. — A százados fák között, a jó Ízlésnek megfelelő módon cultivált parkban, három hely áll a gyógyu­lást kereső vendégeknek rendelkezésökre, hogy a nap bármely órájában elrebeghessék leikök forró óhaját a természet mindenható Ura előtt. — Elsőnek kell említenem az 1897. épült uj kápolnái, mely góth slylben van föl­építve, s az építészetnek egy remek müve minden izében. — S vájjon kinek á bőkezű­ségéből jött létre ? Úgy hiszem, hogy a fürdő orvos urak Dr. Fodor Kálmánnak s angyal lelkületű nejének, méltórágos Berehto'd Jó- zefin grófnőnek szerénységét nem sértem meg, ha itt nyíltan kijelentem, hogy ez az ő nemesen érző leiköknek a műve. — Évről- évre gyűjtéseket., tombola estélyeket rendez­tek, míg a fent jelzett évben már 14.000 ko­ronával rendelkeztek s a régi és nagyon ki­csiny kápolna helyett a mostanit a jelenlegi helyen fölépíthették. — A sok ezer fürdő vendég hálás elismerése legyen ezért földi jutalmok.*) A másik hely, hol az Ég királynéját dicsőitheti a földi halandó, azon Lourdi-szo- bor, melyet körülbelül két évtizeddel ezelőtt egy lengyel főur halából a visszanyert egész­ségért, örök emlékül emeltetett a park má­sik helyén. Kora reggeltől, késő éjjelig foly­ton találhatni előtte ájiatoskodóka', kik áj- tatosságuk fokozására állandóan gyertyákat helyeznek el a szobor előtt levő 12 gyertya­tartóban. Valóságos szeretet oltár, mert a szeretet soha sem engedi kialudni a lángo­kat, hanem újakkal pótolja a mér kialvó láugokat. A harmadik hely, hol az életterhe alatt görnyedező vagy egészségében roskadozó lény enyhét és vigaszt keres és talál : egy kő­kereszt, melyet 1790. évben állíttatott hála jeléül egy meggyógyult fürdővendég. — Ez előtt is térdeplő van felállítva és gyertyák égnek előtte, hogy az' élet vándora elre- begve előtte szive háláját, egyúttal megta­nulja viselni az élet terhét attól, ki azt monda önmagáról: a ki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét és köves­sen engem. Viseld “tehát kér. lélek béke- türően az élet keresztjét, t. i. a'fájdalmat, be­tegséget, nélkülözést, megaláztatast és nyo­morúságot, mert csak igy és ez utón muta­tod meg, hogy Istent szereted. A parknak egyik ékességét képezi a díszes Erzsébet-szobor, mely a régi kápolna helyén mindjárt a parkbejáratnál van fölál­lítva. — [Erzsébet-szobor 1 ,•— E szavaknál azt kérdezheti minden magyar ember, ha váljon van-e üdülő hely, fürdő a magyar bi­rodalom határai közt, sőt még azonkívül is, hol e szobor föltalálható nem volna? Alig hiszem ; mert minden magyar ember tiszte­lettel és hálával gondol vissza ooldogult Er­zsébet magyar királynéra, ki nehéz idők közepette az ország védangyala volt. A kit a magyar ember egyszer megszeretett, meg *) E helyen róttam lea hála'igazi adóját idejöve­telem utáni napon szeretett főpásztoromért Meszlényi Gyula ur Ő Excellontiájáért, valamint julius 27-én midőn arany áldozatát mutatta a legfölségesebb Ur­nák, kérve az érette felajánlott szent misémben, hogy a jó Isten engedje meg, hogy a Canonban nagyon sok éven keresztül említhessem nagy nevét. _ _______________________________ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents