Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-13 / 3. szám
2 „H Tisza akarja, de a világnak legalább mutatni kell, hogy „ellenzék“ is van. És ez minálunk teljesen elegendő. Az ellenzék csak szemfényvesztésnek jó. Vakulj magyar. Amelyik azonban nemcsak mókázik, hanem oda is mer lépni a porondra és felvenni a küzdelmet a nemzet jogainak és javainak elárverezése ellen, — no, ilyen ellenzékre a „magyar“ kormánynak már nincsen szüksége. Mit mondanak akkor Bécsben, ha a magyar ember a sarkára mer ál- lani és követelőzni kezd. Nem is követelőzik, csak véres csaták után törvénybe iktatott jogait nem hagyja elkonflskálni. Badarság! . . Hiszen a magyar beleszokott már, hogy mindig az osztrákok igáját huzza. Miért most kinyitni a szemét? '. . Miért most felszabadítani abból a járomból, amelyről ő nem is tudja, hogy az tulajdonképen járom. Hiszen a magyar ember azt hiszi, hogy igy van -ez jól, és nem is lehet másként. Had’ maradjon hát a maga hitében ! . . . Adja a katonát és fizesse az adót, — punktum! ... Ne politizáljon, hanem voksoljon, mikor az osztrák-magyar kormánynak szüksége van rá. ügy a néppárt, mint az Ugron- féle függetlenségiek el lehetnek rá készülve, hogy egyetlen egy darab sem fog közüíök bejutni az uj választásokon a képviselőházba. Ez a gárda nem kell Tiszának, mert nem szokott parancsszóra kapitulálni, hanem kitart a nép érdeke mellett. Hogy bejussanak és pedig bejussanak minél nagyobb erővel, tegyen róla a felséges, de csaknem a szóteljes értelmében tönkretett, tehát most már csakugyan „istenadta nép.“ Városi közgyűlés. A tegnapelőtti törvényhatósági közgyűlésnek nem volt egyetlen egy tárgya sem, mely a bizottsági tagokban az érdeklődést fel tudta volna kelteni. Ez meg is látszotta közgyűlés arczulatan, mert a tisztelt városatyák közül nagyon kevesen jelentek meg. Még a kik megjelentek, azok közül is többen a gyűlés folyama alatt eltávoztak a zöld A játszmát, melyet nagy tapsvihar honorált, úgy ismételték meg, hogy a végső lépést mutatták újból be. A műsor második száma zene rész volt, meljet művészi oszt anggal és játékkal, Benkő Miksa és Füredi Sándor, urak adtak elő. Zajos tetszést aradiak. Utolsó progtaoimpotuul a különböző jellem vétsék előadását láttuk és hallottuk. Az előadó leányok gráciával és ügyes mozdulatokkal teljesítették feladatukat, mellettük egy asztalkán a reklamhozszükséges tárgyak voltak elhegyezve. A reklám verse- lésben ugyanazon urleányok vettek rész», a kik a sakkjátszmából szerepeltek. A verseket Dr Fodor Gyula irta szikrázó humorral és kitűnő ötletekkel. Műsor után tánczra perdült a fiatalság és jókedvvel járta, aprózta a tánczokat, reggelig, kivilágos kivimdtig. E T T 8 Z E M L EM (3-ik szám.) asztalok mellől. Mintha csak jelezni akarták volna : — Nincs választás, igy nincs is reánk szükség. Azokat az apró-cseprő ügyeket intézzék el azok, akik behmaradnak. Egyetlen ellenvetés, egyetlen tiltakozás sem hangzott el a tárgyalás folyamán s a szőnyegre került ügyeket a beterjesztett határozati javaslatok elfogadásával oly gyors tempóban intézték el, hogy már négy órakor az elnöklő polgármester a gyűlést be- rekesztette. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk Az eltávozott főispán helyett Pap Géza polgármester vezette a gyűlést, Meleg szavakkal üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, arra kérte őket, hogy a város ügyeit ezentúl is karolják fel s a tanács müköcfé- sét jóakarata támogatásukban továbbra is részesítsék. A felolvasott polgármesteri jelentés szerint a városi hatóság ügyforgalma a múlt évben 11762 darabot tett ki, tehát 2150 darabbal többet, mint az előző évi ügyforgalom volt. A tanácsban 674 kthágási ügy nyert elintézést. A különböző bizottságok ügyforgalma a 200-at meghaladta, a községi számvevőség 2446 darabot dolgozott fel. Amily nagy az elintézett ügydarabok száma, ép oly elismerés illeti a tisztikart azért a példás buzgóságért, melylyel az ösz- szes ügyeket hátrálék nélkül intézte el. Az ily tisztikar valóban méltó a polgárok hálájára és elismerésére. A szatmár—mátészalkai vasút közigazgatási bejárása Kádár Gusztáv műszaki tanácsos s a kiküldött bizottság által tegnap délelőtt volt megtartva a közgyűlés nagytermében. Különösnek tűnik fel, hogy e vasút megvalósitása iránt városunk kereskedői a legnagyobb közönyösséget tanúsították. Nem akadt közöttük egy sem, aki csak egyetlen törzsrészvényt is jegyzett volna. A kereskedők e közönyösségét a polgármester még megpróbálja megtörni, annyival is inkább, meri e vasút létesítése legnagyobb mértékben éppen a kereskedőknek lesz leggyümölcsözőbb. A szatmár—bikszádi vasutat, szövetkezeti utón — a legnagyobb valószinüség szerint — sikerülni fqg kiépíteni. Nemcsak az országos hirü bikszádi fürdő megközelítése, az avasi béie/.i erdők kihasználása, hanem fontos gazdasági érdekek szólnak a mellett, hogy e vasút kiépítése n iha- rnarább meg öriónjék. A papmezei uj tag, a katonák rétje és a körtvélyesi földek haszonbérletére vonatkozó ajánlatok közül a Spiegel—-Klein féle ajánlatot fogadta el a közgyűlés, kik a ne vezett birtokokért évi 8500 kor. bért fizetnek s a szükséges épületek építési költségeinek 5 °/o-át a városnak megtérítik. A bíráló választmány fellebbezés folytán a legtöbb adót fizetők jegyzékét kiigazította s abba pótlólag Kolozsvári) Károlyt felvette. Tudomásul szolgált. Az igazoló választmány a IV. kerületben megválasztott dr. Dómján János bizottsági tag megválasztását igazolta, minthogy a törv. határidőn belül ellene fellebbezéssel nem éltek. A vásárvám és-helypénzszedósről alkotott szabályrendelet htódosításához a rninisz tér nem járult hozzá. Papolczy Károly szátmár-hegyi ev. ref. lelkész segély iránti kérelmét a közgyűlés elutasította. A birtokrendezési köflségekre a még szükséges összeget a törzsalsp terhére kiutalták. Az erdei termékek 1904. évre érvényes egységes árait a múlt évihez képest állapitatta meg a közgyűlés. A város területének kataszteri helyszi- nelósi költségeit a törzsvagyonból megszavazták. Hatvani Péter nyug. városi óvós nyugdijának kiegészítésére kegydij képen 100 koronát adományozott a közgyűlés. Erdőssy Elemér Dapidiját 3 koronára emelték fel. A szatmár—erdőd') h. é. vasúttal kötött szerződés pótlása tárgyában beterjesztett javaslatot elfogadták. Hevesvármegye átiratát az 1889. VI. t, ez. 50. §-ának törlése iránt küldött átiratát tudomásul vették. Dr. Jordán Sándor főrabbi azon kérelmét, hogy a községi kötelékbe vegyék fel, teljesítették. Báthy Sándor számtisztnefc további 8 heti szabadságot engedé'yezett a- közgyűlés, egyben megbízta a polgármestert, hogy az engedélyezett szabadságidő letelte után kérelmezőnek egészségi állapotát hatósági orvos apial vizsgáltassa meg, s ha hivatalos teendőinek végzésére még akkor sem le-» alkalmas, úgy ellene a nyugdíjaztatási eljiá rást indítsa meg. Ezzel véget ért. a közgyűlés. Képviselői beszámold. Jékey Zsigmond, a mátészalkai kerület országgyűlési képviselője e hó 5rén tartotta meg beszámoló beszédét Mátészalkán. A képviselőt rendkívüli óvácziókban részesítették^ Lovasbanderium és hosszú kocsisor vonult ki elé Mátészalka határához, hol Szálkái Sándor pártelnök a szeretet és ragaszkodás hangján üdvözölte az érkező képviselőt, ki az impozáns fogadtatást rövid, melegségtől á Ihatott beszédben köszönte meg. Aztán megindult a menet a város felé, mely valóságos lobogódiszben aszott. A vidékről is nagyszámmal beérkezett választók sürü tömegekben lepték el; az utczákat és riadó éljenzéssel fogadtak képviselőjüket. Erede ileg úgy volt tervezve, bogy a prpgramtnbeszéd a Hungária szá ló nagytermében fogja megtartatni, de ez a választóközönség tömeges felvonulása következtében lehetetlenné vált, mert oda a megjelent polgárságnak uzedrósze is alig fért volna be. Kivonult tehát a vásártérre, ott hallgatta meg a közönség a népszerű képviselő beszámolóját, mely főbb vonásaiban következőleg szólóit : Kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak eddigi ténykedésemről ; vájjon hűségesen sáfárkodtam e az önök bizalmával, s vájjon továbbra is kiérdemlem-e az öuök bizalmát és szeretatét. Önök, ha figyelemmel kisérték azon fontos országgyűlési cyklus eseményeit, értesülve vannak a történtekről, s ezért a részleges beszámolót fölöslegesnek tartom, csakis a főbb mozzanatokat óhajtom kiemelni. — Két javaslat nyujtaiott be, mely az adófizetők vállaira nehezedő súlyos terhet még jobban megnehezítené, pedig mi máris elértük a-on határt, melynél egy lépéssel is tovább a legborzasz'.óbb anyagi zavarhoz kergetné az ozszágot. — Az egyik a civillista, a másik az ugynevezett katonai javaslatok. Az utóbbinál túrt ki azon rendkívüli küzdefem, a mi még sajnos tt.a is megakasztja a rendes parlamenti eletet. A
