Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-13 / 3. szám
3 „H E __t i szemle“ ( Bik szám.) je lenlegi taktikát nem helyeslem, de a har- czot Fontos érdekei mifttt, mig eredményeket nem vívunk ki, a függetlenségi párt abba nem hagyja s e harczot én is folytatom, s a küzdelmet meghívjuk, mihelyt az alkalmas pillanat elérkezik. Miüőn a polgárok százezrei nyomorban sinylenek, nem emelhetjük föl a civilistát, hogy Becsben idegen udvartartás pazarolja el keserve., filléreinket. A katonai javaslatok pedig ennél is sokkal nagyobb terheket foglalnak magokban; nemcsak pénz, hanem véráldozatot is kívánnak, egy oly intézmény, mely teljesen nem is a miéuk, s a mely nem is a mi nyelvünket beszéli. Folyt a haicz elkeseredetten, folyik s mindvégig folyni fog, mig czélunkat el nem érjük, de a küzdelem közepette a harcz- modor miau különbségek támadtak s a függetlenségi párt kél részre szakadt. Okos, meggondolt s komoly férfiú nem folytathat olv renekivüli küzdelmet, mely kiszámíthatatlan anyagi kárt ckoz az urszágnak. A hosszas küzdelem eredményekép ígéretet nyeltünk a választói j®g kiterjesztésére, a magyarnyelv tanítására a katonai s a nemzetiségi iskolákban, az adóreformot, czélzó törvényjavaslat mielőbbi benyújtására; a miniszterelnök erre kötelezettséget vállalt s a ház határozatot hozott, s a ház továbbá kimondotta, hogy a magyar nyelv kizárólag a nemzet joga. Legközelebb fontos munka vár reánk. Égetően szükségesnek tartom az adó reformját, a progresszív adó behozatalát, s a gazdasági élet felvirágoztatását czélzó intézményeket. Adja Isten, hogy a jelen állapotok mielőbb kedvező megoldást nyerjenek, mert az ország jóléte forog koez- kau. A hazat pedig koczkára teuui nem szabad. Gyüjtsünk erőt, s ha elérkezik az alkalmas pillanat, elszántan fogjuk megvívni a harczot. A tetőt csak akkor áliiihatjuk föl, ha a ház alapzatát és falait megépítettük ; részt veszek minden oly munkában, mely erőgyűjtésre irányul, de lidérczféuy után nem haladok. Világit előttem a .haza- szeretet lángjaidé feltűnési viszketegsegből, népszerűség hajhaszasból nem megyek oly utón, melyből előreláthatólag sikert nem erhetek. Itt állak előttük, föltártam nézeteimet, ösmerik magatartásomat; Ítéljenek, hogy méltó vagy,ok-e továbbra is bizalmokra és szerelőtökre. A beszédet lelkesen megéljenezték. Utana Kincses Isivan egy határozati javaslatot terjesztett élű, metyben azt indítványozta, hogy szavazzanak bizalmat a képviselőnek. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. DóJbeu a Hungáriában és a Sarkadi- vendéglőbeu fenyes ebed volt, melyen számos poharköszöüiő hangzott el. Ezt leközöltük, mert hiszen igy esett az meg. Jói ismerve a képviselő urat, haza- fiságához kétségünk nem fér. Debát a magyar ember csak magyar marad mindig. Hamar fel lehet kötni a kolompot a nyakára, mert mindjárt elhiszi, hogy mindenki olyan karakter, mint ő. Meg tudná-e índokomi, miért rakta le a fegyvert épen akkor, mikor már csaknem kivívta a győzelmet? ..Mikor fogja ezt megint fölvenni és ismét lerakni ?. . Erre nem adott feleletet. Alkalmas időben ?.. Itt volt a legalkalmasabb! ... Ha ezt elszalasztottá, győzelmet nem fog kivívni soha. Hiszen most a vár bástyafokán állott. Azon a ponton, ahonnan az ellenfélnek már csak egy kézlegyintése se kellett. Instruálja meg a jövőben a párt vezérét, hogy legyen magyar ember, ha már egyszer Kossuthnak hívják, mert nagyon jól tudjak, hogy maga a képviselő ur sem ,ugy gondolja azt jónak, ahogy Szálkán elmondta. ■ ; ;cßh V Beregi kép. Az ínségesnek ismert beregi földnek szomorú zuga Alsó-Sehönborn. Kisded falu ez, melyre komoran tekint a munkácsi vár, ősi dicsőségünk eme sas fészke. Népe jámbor és munkás. Árvái is az istenadta és szegényebb a templom egerénél, Nem terem a földje, mert nem fog az eke vasa s azért az arató sarló is csak szalmát vág. A megvénült föld emlője özszeaszott már, s a mai sáfárok'hasztalan préselik belőle az életet. Niócs erő benne. És szótlanul' haldoklik. n Pusztul vele minden. Hitélet, iskola, család, gazdálkodás, jólét, megelégedés, minden. És nincs senki, aki segélyt hozna, ínségbe jutott a föld, élhetetlenségben elvesz a nép. Hej, ti városi nagy urak, nem vádol a lelkiismeret benneteket, hogy agyon felejtitek ezt a jóravaló népet ? 1 Nem ismeritek népeteket, mely önmagától immár képtelen haladni; melyet erővel kell a jobblót útjára vezetni. Nem is csoda; hisz elfásult keblében mindén törekvő erő, belerögzött az a gondolat, hogy másként nem is lehet. És nincs, a ki felrázza ezt az alvó lelkeket. Nincs főbíró, nincs jegyző, orvos nincs senki. Mintha az Óperencziás tengeren túl volnánk, elkerül bernünket még a madár is. r Itt lakom én is, mint tanitó. Szeretett pályámnak legvadabb‘tövisei között élek. íme egy kép, mely belevilágít a beregi viszonyok siralomházába. Alsó-Schön- born lakossága tiszta katholikus. Anyanyelve sváb, foglalkozása a földmivelés. A magyar szó igen ritka. — A jó mód csak hirből ismeretes. Ezen faluban lakik három zsidó. (Nem is sok, Munkács mellett.) Egyik boltos, másik suszter, harmadik korcsmáros. Ez a ! Állj elő hát vén Benjámin, tedd szivedre kezedet, a világ elé szólitlak, ha ugyan van lelked s kitől félned kell, Istened. Apáid hajdan keresztre feszítették az emberiséget megváltó Krisztust. Méltó utóduk vagy, mert te halálba hurezolod Krisztus nyáját, az embereket. Szőjed a hálót, fogd az embereket. kinozd, gyilkold, de tudd meg, hogy Krisztus ól, mint mindennek Ura s O ieszen igaz bíród. Schvartz Benjamin neve a hős korcs- márosnak. Semmi italt nem tart, csak gabona pálinkát. De még ha az volna! Méreg, mely gyújt és epeszt, méreg, mely színével .csábit, izével csiklandozik, fizetve rossz, hitelbe rabló s aki megissza, testét lelkét megöli. Ám Schvartz Benjáminnak ez nem elóg. 6 véletlenül mészáros is. Van vágóhídja, mely a munkácsi sakterkópző-intézet elő iskolája. Úgy értem, hogy a munkácsi kezdő sakíer jár ki a leölni valót kivégezni. Hogy hol móri ki Benjamin a húst? A javát beküldi a városba, itthol pedig.... No ő ueki tyúkjai is vannak. Szegény csibéknek a ház eresze alatt, az utcza felé derék lakást készített. A fa alkotmány felső részét édes nyugvóhelyül elrekesztette számukra. S ők ott, a tyúkok, persze egészen természetesen vannak. Nem törődve azzal, hogy alul. ,,, Ej no, hogy alul van a—mészárszék. * Szeptember óta egyszer volt kint a járásorvos. Megfoidult Schvarrznál is. Ám ő sem tagadja meg őseit. A Fried és a Schvartz értik egymást. Azért van ma is együtt a mészárszék és a — tyúkól. Jegyzőt akkor látunk, ha adót jön szedni. Akkor is csak a segédjét küldi. Papunk akkor van, ha temetőbe kisérünk egy kimúlt hivünket. így történt meg, hogy karácsony szent ünnepein — bár templomunk van — misét itthon nem hallgathattunk, Szolgabirónak jelentettem már a községi bajokat. De hiába. Iskolánk hihetetlen nyomorban vergődik. Tudja az igazgató, tudja a tanfelügyelő. A legvétkesebb nemtörődömséggel állok szemben. Én, falumnak egyedüli tanítója. Idejöttemkor kibontottam nemes törekvéseim zászlaját. Éreztem e faluban feladatom splyát. De hajh, megbocsásson a világ, s ne nevezzen gyávának vagy kislelkünek. A kényszer hatalma vissza vonatta velem kitűzött zászlómat. Igen, és ma tehetetlenül, segély nélkül élek itt. Mint egy Robinson küzdőm végig napjaimat. Ha az éhség megjelen, főző kanalat veszek kezembe ; ha hideg a szobám, akkor fűrészt és baltát. Ha ruhám elszakad, felcsapok varró mesternek, ba tisztálkodni kell, akkor vagyok szobaseprő, és mosónő. Szegény népem 1 Nincs egy meniőkóz számodra. Haldokló kórágyon összeaszol, nincs ki gyógyirt hozzon sajgó sebedre. Pedig te, jámbor nép, oly szépen tudsz imádkozni, és*oly erős a hited. Ilyen maradsz e mindig ? . . „ ...Monddsza ki bántott? Ah, minek kérdem I szemeimbe tűnnek Gyilkosid 11... Lelke rajta, a ki bűnös. „Van biro a felhők felett, áll a villámos ég.“ Andorás. H I R E K. A kassai vértanuk és az orleansi szűz. Rómából jelenti tudósítónk, hogy a három kassai vértanú boldoggá avatási ügye eldőlt. Tudvalevőleg Körösi Márk esztergomi kanonokot, P. Pongrácz István és P. Grodecz (latinosán Grodetius) Menyhért jézustársasági atyákat, Bethlen Gábor hajdúi Kassán 1619. szeptember 7-én válogatott kínzások; után kivégezték. Először fölakasztották őket és súlyokat kötöttek lábaikra; majd égő fáklyákkal perzselték. Végül Körösit és Grodeczet lefejezték, Pongráezot pedig fejére mórt két buzogányütéssel elkábitották. Ezután mind hármukat a csatornába dobták. Később ideiglenesen a csatorna közelében ásták el tetemeiket. 1620 ban gróf Forgách Simonná szül. Pálffy Katalin Bethlentől kieszközölte a vértanuk tetemeinek kiadatását. Először Alsó- Sebesen, később Nagy-Szombatban helyeztette el őket. A szenttéavatási por Szcitovszky János primás szorgalmazására már 1859-ben megindult, de csak most fejeztetett be. Folyó hó 6 án olvasta föl a Ritus Congregatio jegyzője a Szentatya jelenlétében a Vatikán con- sistoriumi termében a Ritus Congregatio határozatát, amely szerint a boldoggá avatásűáfc semmi sem áll uijában. Az ünnepélyes boldoggá avatás valószínűleg deczember 8 án
