Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-13 / 3. szám

XIII. évfolyam. 3-ik szám. Szatmár, 1904. Január 13. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 Negyedévre — — — — — 1 „ 50, Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Eeyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget ős kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ ozimóre küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A. lai> meg"jelenil< minden szerdán Készülődések. Lázas tevékenység folyik oda­fent, minden jel arra mutat, hogy Tisza István döntő csatára készül. A „meg nem bizható“ elemek jórészt már ki vannak selejtezve a főispáni székekből, mert olyan egyénekre van szükség, akik kézcsókok közt viszik majd a mandátumokat a kor­mányelnök lábaihoz, akiknek lesz rezsjök és bátorságuk megcsinálni á tiszta választásokat vesztegetéssel és erőszakkal. Mert képviselőválasz­tások előtt állunk, ez már több mint bizonyos. Törhetetlen a kormányra most már az a csakugyan egyné­hány „csirkefogó,“ akik a magyar nemzet ezeréves alkotmányában gyö­kerező jogokat nem Csáky-szaliná- jának tekintik, hanem testükkel és legjobb tehetségükkel állanak annak védelmére. Ezeket az istentelen nebulókat ki kell irtani. Mért nem hajtják meg kemény nyakukat a harácsoló oszt­rák politika előtt, mikor Tisza István jó példát ad nekik. Mikor meghaj­totta a szabadelvű párt, amely pedig csak néhány hónappal ezelőtt ugyan­csak keményen verte a mellét és kezdett utasításokat adni a kerüle­tek képviselőinek. Mikor meghaj­totta Kossuth Ferencz és egész gár­dája, pedig 8 hónapon keresztül ők vezették az obstrukcziót és buktatták a kormányokat. Mikor meghajtotta a protestántizmus, amely pedig min­dig hévmérője volt a nemzet szive lüktetésének ! . . . Mit akar hát az az egy néhány pápista csirkefogó, hogy útjába áll Tisza Istvánnak és nem engedi kormányozni dicsőült atyja boldog jegyében. Pedig micsoda világ volt ak­kor! . . , Boldog, boldogtalan lete­lepülhetett a terebélyes fa hősében, mellnek ő képezte az árnyékot adó koronáját és rakásával hullottak alá a zsiros konczok, melyek szinte kí­nálták magokat a lakmározásra. Cserébe csak annyit kivánt a jó öreg, hogy legyen az illetőnek minél na­gyobb szája a korteskedóshez és tudja ügyesen szállítani a lepálin- kázott voksokat. Ez pedig nem sok!.. A nép! . . Az istenadta nép! . . . Túrja a földet, ha nem bírja, men­jen Amerikába, van kaftános min­dig a szomszédban aki szívesen el­jön a helyére. Sőt ennek még több hasznát vesszük, mint annak a nyo­morult népnek. Pénze van, — meg- nemesitjük; domíniumot szerez, — bárót csinálunk belőle vagy ma­gyar főrendet, szóval mindig telik a pártkassza. Ok a mi hatalmunk fundamentuma és védőbástyái. Mit hozakodnak tehát elő mindig azzal a nyomorult néppel, neki az a sorja, hogy hallgasson és huzza az igát. Ugye, hogyjó világ volt az?.. Es mégsem akarja engedni egyné­hány eszeveszett magyar, hogy a papának az édes fia megismételje. Pedig milyen pompásan tudná csi­nálni ! . . . Hiszen épen tőle, a nagy­mestertől tanulta. ^ uiAv víJViWt Cl £s?IZj 5jUSH KCiU" gókat“ el kell pusztítani a föld szí­néről. Ki kell őket dobni az ország házából, ki oda a nép közzé, mely­nek bajaiért jajveszékelnek. Mit csinálnak itt ilyen haszontalan dol­gok miatt akkora zenebonát, had' vesződjék a nép a maga bajaival, mi pedig húzzuk a nótáját. Szóval készül az irtóháboru, talán a jövő hónapban már meg is harczolja Tisza István. A néppárt és az Ugron-párt el lehetnek reá ké­szülve, hogy pozdorjára töri. Az ő kezében van most már a hatalom és a pénz, melyet csak az ellen a néhány csirkefogó ellen kell tűzbe vinni, akik nem hódolnak a nagy előd még talán nagyobbra növendő utódja előtt. A paktuinos párt nem veszedel­mes. Azok jöhetnek győzelmi ba­bérokkal koszoruzottan. Hisz’ ők akkor rakják le a fegy vert, amikor tArcza, §jjí Nézem, nézem ., . Nézem, nézem, egynéhányon Hogy úsznak a boldogságban. Úsztam én is egyszer régen, A boldogság tengerében. A tengeren vihar támadt, Elnyelt minden üdvöt, vágyat. S e miatt a vihar végett Boldogságom semmivé leit. IQ. Király Géza. Nőegylet tánczestélye. Folyó hó 9-én volt a Pannónia összes termeiben a nőegylet tánczestélye, mely egy­szerűségével, kedélyességével, uralkodó jó­kedvével és nagy látogaiottságával bizo­nyára a farsang egyik legkiválóbb és leg­emlékezetesebb szenzátiója marad. A közön­ség sűrű csoportokban leple el az erkélyeket és földszinti páholyokat, a tánczterem is megtelt hölgyekkel, urakkal annyira, hogy a rendező és sokat fáradozó bizottság meg lehet elégedve a sikerrel, melyet fényesnek mondhatunk. Az anyagi bevétel is jelenté­keny, mert mint halljuk, megüti a 800 ko­ronái, a mi a jelen viszonyok között figye­lemre méltó összeg. Az eredmény létrehozá­sában az első és főórdem Jékei Károlyné alelnöknőt illeti meg, aki fáradságot, időt nem kiméivé, pénzt áldozva, buzdítva, lelke­sítve járt kelt mindenütt s csinálta a hsn- gulatot. Vele együtt vették ki részüket a sikerből Pirkler Józsefné, Bakcsy Domokosné, Fejes Istvánná, Neuvirth Nándorné úrnők, a kik nagy odaadással buzgólkodtak a nemes czél szolgálatában. Az estély fő-fő vonzóereje az élő sakk­játék volt, melyet Ferencz Ágoston városi tanácsos, az egylet főjegyzője rendezett, nagy kitartással és ritka érdeklődéssel. Az élő sakkjáték remekül ment, a közönség gyö­nyörködve szemlélte az élő és mozgó sak- figurákat, kiket Unger Ullman Sándornó és Krassó Miksáné úrnők vezettek két oldalt felállított emelvényről. — A néma kép leg­szebb jelenete volt a sakknak, vagyis a ki ________— U nil aiy lit Ho chné, Farkas Ida urhölgy előtt, aki szőke parókájával és elegáns fekete toalettjében igazán remek jelenség volt. A többi sakk­figurák, fehérek és feketék, egyaránt gyö­nyörű látványt nyújtottak. Részt vettek a játszmában a következő hölgyek és urak. A fehér oldalon Unger Istvánná úrnő (vezér), Seitl Rezső (király), Korányi Margit, Nagy Ada (bástyák), Nagy Leona, Kanizsay Etelka (futók), Schwemer Adolf, Sáfáry Jó­zsef (huszárok), Stasser Elza, Wagner Ma­riska, Kótay Mariska, Berey Károly, Melles Berta, Oláh Irma, PirkLr Zoltán, Csizér Dezső (pionok.) A sötét oldalon Hochné Farkas Ida (vezér), Nagy Vincze (király), Uray Olga, Leitner Margit (bástyák), Nyárády Margit,, Zákmány Margit (futók), Demkő Sándor, Kőrösmezey Béla (huszárok), Nemes Mariska, Oláh Margit, Berta Piroska, Oláh Miklós,. Nagy Géza, Nagy Kálmán, Beke Béla Eötvös József (pionok.) A ragyogó jelmozek s a kifolyástalamuf végzett mozdulatok elragadó látványt nyúj­tottak.

Next

/
Thumbnails
Contents