Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-11-04 / 45. szám
I XII. évfolyam. %t ■ i. . C-, ^ / Szatmár, A903. November sW 45-ik; szám HETI POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A ELŐFIZETÉSI ARAK: — — — — — — 6 korona — fillér ______ H „ _ — — — — — 1 » 50 „ és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Egy évre - Félévre — - Negyedévre Tanítóknak Felelős szerkesztő BÁTHORY END IC E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Páxmány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. ez.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A Iti]> megjelenik minden szerdán. Megegyeztek. Létrejött a béke a szabadelvű pártban. A Bánffysták, ószabadelviiek, a nemzeti párt és egyéb zag-yvaléka a liberális bokrétának marad ismét eg’y kalap tetején, mely immár a Tisza István gróf halantékait köríti. Az egység meg van mentve ámbár nagy áron. Az az egy eseti érte áldozatul, akiben minden reménye összpontosult a nemzetnek ezekben a nehéz órákban. Apponyi Albert gróf maradt a porondon, az a nagy Achilles, kinek bősz haragjától rettegett az egész tábor. íme a vihar- edzett hős, a kipróbált politikus, kinek szennyfolt hosszú, 40 éves pályája után nem cseppent karakterére, ma ott áll mint halálra Ítélt, megfosztva nimbuszaitól, megfosztva azoktól a babéroktól, melyek őt, az élőt már-már a halhatatlanok sorába emelték. Akik bíztak benne, azt mondják, csalódtak, akik féltek tőle, ma jobban reszketnek, mint valaha. A sér- lett Achilles visszavonulása végzetes csapást hozott a görög táborra. Úgy látják, mintha a történelem meg akarná ismételni magát. A végpusztulás jelei tűnnek fel előttük ebben a jegyben a szabadelvű pártra. Apponyi nagy politikus volt mindig és az is marad. Kisoeníherek az ő eszejárását megmérni nem tudták. A tény az, hogy elveit nem adta fel és ennek daczára bent maradt a szabadelvű pártban. A ház elnökségéről azonban lemondott. Emlékezzünk csak reá vissza, hiszen nem is olyan régen történt. Kigyót-békát kiáltott rá úgy a kormánypárti mint az ellenzéki sajtó hogy annak idején ott maradt az elnöki széken. Csak később látták be, mikor már a tények igazolták, hogy bölcsebben soha nem cselekedett, mert akkor az ő erős kezére és karakterére ott volt a szükség. Meg is hajtották előtte a zászlót, akik támadták ak';or, s kénytelenek voltak Lelátni, hogy Apponyi a maga k é r!el b e let! e r> v a&xág ál kin ima t-fte fel a jövendőt, belesebb volt a belesebbnél, az apróságok nagy lármájára pedig nem adott semmit. Ma! . . Ma letette azt az elnöki méltóságot, melyet akkor minden bántalom, sőt durva támadások daczára megtartotta kezei között. Most ezért szidják. Sőt ami még nagyobb baj, nem is lépett ki a szabadelvű pártból. Ez már nyílt árulás. Achilles krakéler, kaczérkodik Bécscsel. Oldalbarugta a nemzeti aspiráczió- kat. Hátat fordított tisztességes múltjának és lett belőle egy közönséges talpnyaló, aki az udvar kegyei után rendez vadászatot. Mi most is bízunk rendületlenül Apponyi karakterében, bízunk abban a rendkívüli bölcsességben, melynek ez ország határai között ma sincsen párja. Bízunk abban a meg nem közelíthető politikai előrelátásban, melyet a történendők rendszerint igazoltak, holott nálánál kisebb embereknek még csak homályos sejtelmük sem volt rólok. Összegezve elhatározásának motívumait, úgy látszik, az a felfogása, hogy neki nem az elnöki szé .ben, hanem ott van helye a képviselői padokban. Sejteni véli, hogy azzal az erős kézzel, melyiyel most tapintottak a nemzet nyakára, nem lesz elegendő megvívni a harezot az elnöknek erősen megkötött keze. Teljes szabadságot kívánt biztosítani magának és felszabadulni a pártatlanság nyűgeitől. A másik kardinális baj, hogy bent maradt a szabadelvű pártban, noha álláspontja az uj miniszterelHalottak napján. Pihenjetek ti fáradt vándorok, A sir ölén, e csendes nyughelyen. Zavartalan legyen mély álmotok, S nyugalmatok e hosszú éjelen. A sirba néni kisérnek titeket, Emésztő bú, gyiilölség és harag. Mindaz, ami emészti a szivet, Az élők közt, mi közöttünk marad. jMig porladót; a sírban testetek, Salakjától tisztulva mint arany, — Vájjon mogtisztult-é már lelketek ? Már boldog-é, vagy még boldogtalan ? Megnyilt-e már előttetek az ég, A boldogság örök szép otthona ? Szenvednetek tovább vajh kell-e még ? Bünhődésnek sujt-e még ostora? Bizonytalan míg igy töprenkedünk, S lelkünk folyvást aggódástól szorong, Sirhantotokra ira letérdelünk, S érettetek buzgón imádkozunk . . . Beregi Sándor. Egy szegény lányka története. II holtak napja van. Kigyulnak a mécsek ezrei a sírok fölött. Megélénkül a temető minden helye. A harangok /ligása és a messze sö’étsógbe világró temetői láng fi gyelmessó teszi a talán megfelejtkezőket is, hogy ma vau a kivilágítás estélye. Tódul a bámósz seivg, elmegy kaczagni a hullató könnyeket ; elmegy gyönyörködni a fájdalom felet' s gúnyos megjegyzéssel illetni a ke Sőrédéit és megtört szivíi embereket, mert hisz’ neki nincs halottja, ha volt is rég elfeledte már. Vannak azonban, kik nem törődve ezen megjegyzésekkel, felkeresik az öl el korhadó kereszifákat, a lesüppedő sir- hantokat, s a mindenki által elfeledt régi kedves halottakat. — Gyertyát gyújtanak e sírokon, imádkoznak egy keveset a megholt lelki nyugalmáért és igazi megkönnyebbüléssel mennek tova. Nem látjátok, mily elhagyatott az olyan sir, melyen egy láng se ég? — Nem érzi>ek 5 át azon elhagyalottságoi, melyben e sir ott a temető sötét, félreeső, megvetett helyén sínylődik ? Nem hallod-e azon árvák panaszai', kik feléd sóhajtanak ? Nem érzed e szivedben az ellenállhatatlan vágyat, mely oda vonz, letérdepelni késztet, a szegény sírok felett és elrebegni : „Adj Uram örök nyugodalmat nekik.“ * Ott, a sűrű bozó'os között, hol már alig vélnek sírokat, bojtorjánnal vegyest örökzölddel s borostyánnal összeölelkező cseresznyefa alatt, aluszsza örök álmait a kis elhagyatott, kinek sírjára nem gondol senki, — kinek élete c-upa szenvedés volt, halála megváltás, — s kin-k kis sírja szomorkodik elhagyaloltságán. Elmondom életé', hallgassák meg s menjenek el sírjához, tegyék rá a megemlékezés gyér koszorúját s imádkozzanak sírja fölött egy pár szót. * FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ az egyedül elismert kellemes izü ■ZZ természetes hashajtószer. ZZZ TÍECZA.
