Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-10-14 / 42. szám
Szatmár, 1SQ3. Október 14. 42-ik szám. XII. évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: • Egy évre — — — — — — G korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Eayes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ 1— ------- 11 — - ' ü V. . - A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össköfL' éí te küldemények, pénzek, hirdetések atb. a „Pázmány-' ' sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A la]> megjelenik minden szerdán. Föl a nagygyűlésre! Valóságos üdítő oázis lesz reánk, magyar katholikusokra a folyó hó 19.—22-én Budapesten megtartandó IV. országos katholikus nagygyűlés. Az összekuszált politikai életnek és keresztény eszméktől és irányelvektől mindinkább idegenkedő sivár társadalmi viszonyoknak zavaros hullámai között valóságos me- nedékszirtet képez á katholikus öntudatnak czéljaira nézve magasztos, eredményeiben áldásos megnyilatkozása. Immár negyedízben lépnek Magyarország katholikus vezérférfiai hazánknak keresztény jellegét szivükön hordozó katholikus lakói elé, már negyedízben lobogtatják azt a zászlót, melyre Magyarországnak a keresztény igazságok és óletelvek számára való visszahóditása, a keresztény újjászületés tartalomteljes jelszava van a béke és szeretet pennájával felírva ! Soha alkalomszerűbben, gondvi- selésszeriibben nem jelenhetett volna megSzentséges Atyánknak, az egész keresztény világ látható fejének, beköszöntő szózata, hogy úgy mondjuk, program mbeszéde, mint ezúttal. Sok évi élettapasztalata, mélyre ható bölcsesége, az emberiség anyagi és lelki jólétéért heviilő szerető szive sugalmazta neki ezt a magasröptű, apostoli lélekről tanúskodó körlevelet, melyben az egész világ keresztény hívei számára Krisztusi és korszerű irányeszmóket és útmutatásokat ad. Nem is kell a magyarországi katholikus nagygyűlés vezető fér- fiainak egyebet tenniük, mint az apostoli szózat igéit alapos elmélkedés áltál jól megérteniük és különleges magyar viszonyainkhoz alkalmazva konkrét alakba önteniük. „Mindentmegújítani Krisztusban, hogy minden és mindenben Krisztus legyen!“ Ez képezi Szentséges Atyánknak mottóját, melyet mint követendő és megvalósítandó életföladatot tűzött maga elé arra az időre, inig Isten végtelen bölcs intézkedése folytán a pápai tiarát viselni fogja. Ennek a magasztos és halasztást s habozást nem tűrő munkának sikeres megvalósítására az egyház püspökeit, papjait és összes híveit, egy szóval az egész küzdő, vitézkedő anya- szentegyházat, segítő munkatársakul hívja föl. Vissza akarja helyezni a Szentséges Atya az evangélium szent törvényeit és tanácsait régi méltóságukba. Azt óhajta, hogy az egyház által tanított igazságok minél alaposabban bizonyittassanak ; hogy előadassanak az érvek a házasság szentségéről, a gyermekek neveléséről és oktatásáról, a vagyon tulajdonjogáról és használatáról, valamint a közügyeket intéző férfiak kötelességeiről. Az állam különféle osztályai között keresztény intézményekkel és erkölcsökkel kívánja az egyensúlyt helyreállítani. Óhajtja, hogy a papi pályára készülő ifjúság ily szellemben nevelkedjék. Ajánlja, hogy a katholikus társulatok úgy a városokban, mint a falvakon szaporodjanak és a keresztény életmódra jó példaadást mutassanak. Sürgeti a keresztény irgalmasság cselekedeteinek természetfölötti indító okokból fakadó, önzetlen gyakorlását. A gazdagoktól azt követeli, hogy igazságosak és jótékonyak legyenek a szegény és alacsony sorsuak iránt; ezektől pedig azt, hogy megadással és béketüréssel viseljék bajaikat, engedelmességet tanúsítsanak a törvény iránt és tiszteletet a fejedelmek iránt. Szétárasztotta tehát az „ignis ar- dens“, a „lobogó tűz“ szent Péter fj TÁBCZA. gj Csak mese ez . . . Kozalek Győzőnek hittak és adóhiVa- talnok volt. Azért mondom, hogy adóhivatalnok volt, mert minden más szeretett volna lenni, esek épen ez nem. Apja üzleti ember lévén, valahonnan Németországból került a magyar földre abban az időben, mikor még csak Győző a tizedik életévét taposta. Annak különben, hogy ők idekerültek, oka valószinüleg az a nagy üzleti bukás volt, mely az öreg Kozalek minden vagyonát, — csekély tízezer forintot — teljesen fölemésztette. Ide kerülvén Magyarországba, hosszú fáradozás után valami kis üzletre sikerült szert tennie, melyből hárman, ő, az asszony, meg a fiú, ha nem is úri módon, de elég tisztességesen megélhettek. Győző ur hosszú fáradozás, kinos küzdelem és vesződós árán nagy nehezen elvégezte a tanulni valókat és átvergődött az osztálypkon csak azért, hogy azután az élettel álljon szembe és szidja ezt a ezudar világot, mely annyi keserűséget okoz neki. Mert 'Győző ur bármennyire óhajtotta is, nem tudott megbarátkozni a sorssal, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy már éppen háromszor akarta eldobni magától az életet. Először a felesége halála miatt, abbeli elkeseredésében hogy nem tud mit csinálni a hátra maradt három gyerekkel, a kik közül a legidősebb, a Laczi, igaz ugyan, hogy okos fiú, de még csak kilencz éves ; másodszor akkor, midőn összeveszett az apósával azon a kétszáz forinton, a mit kölcsön kért tőle egy váltó kifizetésére, de a mit semmikép sem volt hajlandó visszatéríteni; harmadszor meg abból az alkalomból, hogy ... na igen, az most jön . . . * Hogy elütötte az óra a fél hatot, Kozalek Győző magyar királyi adóhivatali tisztviselő ur letette kezéből a tollat, levetette irodai kabátját, egyszóval levetett minden irodai piszkot. Mikor ezzel készen volt, kivette poharából a virító sárga szegfűt, melyet alig egy negyedórával hozott a kertész-inas, fel tűzte kabátja gomblyukába, azután kezébe vette ezüstfejü fekete sótapálezáját, kétszer- háromszor ivet vágott vele a levegőben s miután tetőtől-talpig jól végig nézte magát a tükörben s teljes megelégedését kifejezte maga iránt, fütyörószve oda hagyta a hivatalt anélkül, hogy csak egy szót is szólott volna barátaihoz. Mikor kifelé ment, a hivatalnokok végig néztek rajta, azután egymásra bámultak furcsa képet vágva. Nem tudták sehogysem megmagyarázni Kozalek Győző ur lelki állapotának ilyetén való megváltozását, de azt a hidegséget sem, melyet az említett úri ember irántok tanúsított. Eddig mindig szívélyes volt és előzékeny Kozalek és sohasem hagyta oda hat óránál előbb a hivalalt, vagy éppen hat óra után öt perczczel s akkor is, ha elment, olyan mélyen meg tudta magát hajtani a föllebbvalók előtt, hogy azt csoda volt megnézni. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVEZ az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
