Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-10-07 / 41. szám

,H E I S Z E M L E“ (41 ik szám.) A gyermekgyilkos felmentése. Nagy Róza cselédleány mintegy két évvel ezelőtt ment férjhez Stieder Istvánhoz. A házasság szerencsétlen volt a férfi rendetlen, iszákos természete miatt, aki nemhogy minden ke­resményét elitta és feleségét a legnagyobb nyomornak tette ki, hanem folytou zaklatta azon pár krajczár bérért is, mit az asszony napi munkájával szerzett. A nő végre meg­unta a sok keserűséget és durvaságot, s azt az állandó nyomort, melyet férje oldala mel­lett kellett kiállani. Elhagyta az urát és be­jött Szatmárra cselédnek. Nemsokára egy kis leánygyermeke született. Ez nagy baj volt reá, mert mint cseléd magával nem tarthatta, kivitte tehát szülőfalujába, Szin- faluba, ahol tartásba adta előbb 10, majd 12 koronáért. Összes keresménye volt ez az asszonynak, amit gyermekére kellett ál­doznia, de azért adta szívesen. Ámde ahol elfogadták, nem akarták tovább tartani a gyermeket; más helyet sem tudott találni számára. Utána ment tehát, megindult vele Szatmár felé, hogy hazahozza. Útja egy tó mellett vezetett el, ekkor fogamzott meg lel­kében az a szörnyű gondolat, melyet csak­hamar a gyilkos tett végrehajtása követett. Kavicsokat szedett össze a tó partján, melyet egy kendőbe göngyölve a gyermek nyakára kötött, s aztán bedobta a vizbe. Sietségében ott feledte a tó partján a gyermek ruhákat, amelyek árulói lettek. A csendőrség pár hét múlva letartóztatta. Most tárgyalta ügyét az esküdtbiróság, mely a gyermekgyilkos anyát nem találta vétkesnek, minek következtében a bíróság fölmentette és azonnal szabadlábra helyezte. Az esküdteket erre a verdiktre minden bizonynyal a könyörület, s az asszony­nak az a szánalmas helyzete indította, amelybe férjének bűne és gyermekének léte miatt ju­tott, ámde a legtöbb bűnténynél ezek a mo­tívumok fenforognak. Rablógyilkosságra, lo­pásra, gyakran a legborzasztóbb bűnökre nem azért vetemedik egyik sem, mintha kü­lönös passiója telnék benne, hanem hajtja a nyomor, a küzdelem az élettel, ahol annyi a konkurrenczia, hogy magának és övéinek fentartásáról tisztességes utón gondoskodni nem képes. Ha tehát az esküdtbiróság erre az álláspontra fog helyezkedni, alig lesz bűntény, amit megtorolhasson. A gonoszság pedig burjánzani fog, mert akik már oda­jutottak, hogy csak a törvény szigorától való félelem tartotta őket vissza a bűncselekmény­től, bizva az esküdtek könyörületes szivében, százszorta könnyebben fogják magokat el­határozni a bűntény elkövetésére. Birtok bérbevétel. Rácz Elemér bér­beadta a nagy-peleskei 207 holdas birtokát Püspöky Géza volt lovasberényi fehérmegyei lakosnak évi 4000 korona bérért. Az ügy­letet Pál János bonyolilotta le. Óvoda ünnepély. Vasárnap tartotta meg az óvoda vizsgalatot Ritli Juliska óvónő, férjezett Egeli Pálnó Kálmándon, az iskola feldíszített és fellobogódzott udvarán. Öröm­mel láttuk, mily ügyesen adtak elő szebbnél- szebb játékokat, s mily szép hanglejtéssel verseltek és daloltak magyarul a 3—5 éves kis gyermekek. „E magyar ruha alatt magyar- szív dobog“ mondta büszkén egy-egy magyar ruhás kis leányka. Mi pedig — köztünk előkelő városi vendégek is — örömmel kons­tatáltuk, hogy a kis leány nemcsak verset mondott, de igazat is mondott, mert úgy ők, mint az egész község népe magyarnak vallja magát, magyarul él és beszél. Gratulálunk e kis sereg vezetőjének. Adja Isten, hogy magasztos munkáját — melyet már 15 éve végez — ily hazafias buzgósággal még so­káig végezhesse. Mert csak ilyen vezetés mellett érjük el a népiskolában is azon egyedül biztos utat, melyen haladva végre is el kell érnünk a kitűzött nemzeti ideált, hogy hazánk minden községében a lakosság társalgási és anyanyelve legyen honi zeng- zetes nyelvünk — a magyar. Egy jelenvolt. Tanítói gyűlés. F. hó 1-én tartotta az erdődi esperes-kerületi tanitói kör őszi rendes közgyűlését Einholcz József pleb. elnöklete alatt, ki elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nagy pápa, XIII. Leó haláláról, majd azon örvendetes tény­ről, hogy egyházunk X. Pius pápa ő szent­ségében uj látható főt nyert, azután felhivá a tanítóság figyelmét az ifjúsági egyletekre, s azok lótesitésére buzdítja, a gyűlést meg­nyitja. Felolvastatott Püspök ur Ő nagy- méltóságának a múlt gyűlés jegyzőkönyvére tett leirata, melyben a körnek munkálkodá­sáért elismerését nyilvánítja, jövő működé­sére pedig főpásztori áldását adja. Örömmel vétetett tudomásul e főpásztori leirat, annál is inkább, mert körünk habár munkásságra nézve nem áll a hátsók közölt, a központi gyűlésen nem emlittetett a munkálkodó es- peresi körök között. Ezután Böhm Endre erdődi tanitó olvasá fel „Iskolai év kezde­tén“ ez. igen szellemesen megirl dolgozatát, melyért jegyzőkönyi elismerésben részesült. Hosszabb vita keletkezeit a pályamunka és a pályadij kiadása körül, végül abban tör­tént megállapodás, hogy tekintettel arra, hogy ezen beérkezett pályamunka a legelső feltételnek, a beadhatás határidejének sem felelt meg, tűzessék ki ezen tétel újból pályá­zatra és csak a jövő közgyűlésen adassák ki a dij a legjobb munka szerzőjének. A jövő gyűlésen felolvasás tartására Bálintfi Mátyás erdődi tanitó jelentkezett. Több életre­való indítvány letárgyalása után a közgyű­lés véget ért. Ebédre Kölesei Rudolf ven­dégszerető házához voltak hivatalosak a ta­nítók. Barátjának gyilkosa. Kajtár Imre krassói legény igen jó barátságban élt Birta János nevű társával. Nem volt köztük soha semmiféle visszavonás, nagyon szerették egy­mást. Ez év junius havában is, mikor araló ünnepet ültek Krassón, egy asztal mellé te­lepedtek, s beszélgetésbe ereszkedve, fogyasz­tották azt az agybomlasztó italt, a pálinkát, mely már oly sok szerencsétlenségnek volt okozója. Amint többet és többet töltöttek a garatra, mind hangosabbá lett a korcsma, a két jó barát közt is valami nézeteltérés merült fel, s minthogy egyik sem akart tá­gítani a maga igazától, előbb veszekedés fejlődött ki közlök, s midőn ez sem birt kellő meggyőző erővel, az öklök argumentumához folyamodtak. A dulakodás hevében Kajtár egy karót ragadott, s úgy vágta fejbe czim- boráját, hogy az menten összeesett és csak­hamar meghalt. Sőt Birta Antal, a meggyil­kolt fivére, aki meg akarta akadályozni a vérengzést, szintén olyan ütést kapott tőle, hogy három hétig nyomta az ágyat. Most mondott ez ügyben Ítéletet az esküdtbiróság. A vádlott teljes beismerésben volt, csak az­zal védekezett, hogy tettét teljesen részeg állapotban követte el és hogy nem volt szán­dékában Birtát megölni. Minthogy az es­küdtek verdiktje a vádlott bűnössége mellett szólt, a kir. törvényszék két évi íegyházra Ítélte őt, ki az Ítéletben megnyugodott. A kiállítás kitüntettjei. A kertészeti kiállítás kapui bezárultak. Aki megtekintette, bizonyára örömmel szemlélte a pompás ter­mékeket, melyek vármegyénk kertészettel foglalkozó közönségének csakugyan becsü­letére válnak. Meg lehet elégedve a rendező gazdasági egyesület is, mert úgy minőségre, mint mennyiségre olyan imposáns volt a kiállítás, mely a legvérmesebb várakozást is felülmúlta. A bíráló bizottság az érdemesebb kiállítókat kitüntetésekben részesítette, me­lyek közül a főbbeket a következőkben kö­zöljük : A) A gyümölcskertészet körében : a) Állami arany éremmel: a Nagybányai Gazd. Egylet. Kende Zsigmond. b) Egyleti arany éremmel: Br. Vécsey László, Molcsányi Gá­bor, Lükő Sándor, c) Állami ezüst éremmel: Domahidy Viktor, d) Egyleti ezüst éremmel: Stoll Béla, Nagybánya, Jákó Sándor Szatmár, Berhardt Adolf Nagybánya, Miskolczi Sándor Nagybánya, Gerber Ödön Szinórváralja, Szász József Nagybánya, Gorove János, R.-Piskolt. e) bronzérmet kaptak : Uray Károly Szatmár, Bónis István, Gerderits István, Almer Károly, Bálint István, Svaiczer Gábor, Korponay Kornél, Szász Lajos, Sváiczer Ilka, Robelly Lajos, Gábor Sándor, Fábián Károly, Borne­missza István, Luby Zsigmond, ifj. Homonay Pál, Porkoláb Aráján, a szatmári róm. kath. püspökség, Nagy Dániel, Sátor Dávid, Do­mahidy Sándor, Széli György, Beregszászi Sándor, Thurmann Olivernó. — B) A sző- lőszeti kiállításon : a) egyleti arany éremmel : Dr. Miskolczi Sándor, b) egyleti ezüst érem­mel : Kricsfalussy János, Balázsi József, c) áll. bronzéremmel: Bernhart Adolf, d) egy­leti bronzéremmel : Kovásznay Zsigmondné, Daróczy Ilonka, Dr. Lehóczky János. A róm. kath. püspökség, Stoll Béla. — C) A borászat körében: a) azüst éremmel: Balázsi József, b) bronzéremmel : Stoll Béla, c) egy­leti ezüst éremmel: Dr. Fekete Sámuel, Dr. Miskolczy Sándor, d) egyleti bronzéremmel: Dr. Serly Gusztáv, Luby Zsigmond, Szent- iványi Gyula. D) A gyümölcskivonat, befőtt és aszalás terén : a) arany éremmel: Lakos Imréné. b) ezüzt éremmel : Gerber 'Emma, c) bronzéremmel: Korponay Kornél, Robelly Lajos, Lővinger József. Elismerő oklevelet kapott 10. E) Lankakertészet körében: a) brouzérmet : Asztalos József, Gorova János, b) elismerő oklevelet nyert : 7. F) A virág­kertészetben : a) ezüst éremmel: Bertha Ká­roly és Fábián Béla, b) egyleti ezüst érem­mel : a szatmári püspökség, Schaureck Ja- roszláv, Unger Ullman Sándorné, Uray Ká­roly, c) elismerő oklevéllel : LorenczPál. G) A méhészet körében: elismerő oklevéllel: Szabó Balázs, Brázai János, Juhász Pál. H) A kiállítás ipari körében : a) arany éremmel: Fábián Béla, Rónyi Árpád, Szabó Kálmán, b) ezüst éremmel : A nagybányai nőegylet, Denszens Alajos. A budapesti mezőgazdák szövetkezete. A többiek bronzérmet és dísz­oklevelet kaptak. A jury-bizottság Szeőke Barna elnöknek a kiállítás rendezése és ve­zetése körül tanúsított lelkes buzgalmáért oklevelet Ítélt. Értesítés. Értesítjük a t. utazó közön­séget, hogy a szatmárhegyi szüret alkalmá­val f. évi október 15 és 16-án a rendes vo­natokon kívül még a következő vonatok fog­nak közlekedni: Szatmárhegy piacz-felé. Indul Kossuth-kert 6 óra 4 p. regg. Érk Szatmár- hegyp. 7 ó. 32 r. Indul Kossuth-kert 10 ó. 55 p. délelőtt, Érk. Szatmárhegyp. 12 ó. 27 du. Indul Kossuth-kert 3 ó. 20 p. d. u. Érk. Szatmárhegyp. 4 ó. 51 d. u. Kossuth-kert felé. Ind. Szatmárhegypiacz. 9 ó. 14 p. d. e. Érk. Kossuth-kert 10 ó. 35 p. d. e. Ind. Szatmárhegypiacz. 12 ó. 37 p. d. u. Érk. Kossuth-kert 1 ó. 50 p. d. u. Ind. Szatmár-

Next

/
Thumbnails
Contents