Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-10-07 / 41. szám

,H E I S Z E M L E“ (41 ik szám.)

A gyermekgyilkos felmentése. Nagy Róza cselédleány mintegy két évvel ezelőtt ment férjhez Stieder Istvánhoz. A házasság szerencsétlen volt a férfi rendetlen, iszákos természete miatt, aki nemhogy minden keresményét elitta és feleségét a legnagyobb nyomornak tette ki, hanem folytou zaklatta azon pár krajczár bérért is, mit az asszony napi munkájával szerzett. A nő végre megunta a sok keserűséget és durvaságot, s azt az állandó nyomort, melyet férje oldala mellett kellett kiállani. Elhagyta az urát és bejött Szatmárra cselédnek. Nemsokára egy kis leánygyermeke született. Ez nagy baj volt reá, mert mint cseléd magával nem tarthatta, kivitte tehát szülőfalujába, Szin- faluba, ahol tartásba adta előbb 10, majd 12 koronáért. Összes keresménye volt ez az asszonynak, amit gyermekére kellett áldoznia, de azért adta szívesen. Ámde ahol elfogadták, nem akarták tovább tartani a gyermeket; más helyet sem tudott találni számára. Utána ment tehát, megindult vele Szatmár felé, hogy hazahozza. Útja egy tó mellett vezetett el, ekkor fogamzott meg lelkében az a szörnyű gondolat, melyet csakhamar a gyilkos tett végrehajtása követett. Kavicsokat szedett össze a tó partján, melyet egy kendőbe göngyölve a gyermek nyakára kötött, s aztán bedobta a vizbe. Sietségében ott feledte a tó partján a gyermek ruhákat, amelyek árulói lettek. A csendőrség pár hét múlva letartóztatta. Most tárgyalta ügyét az esküdtbiróság, mely a gyermekgyilkos anyát nem találta vétkesnek, minek következtében a bíróság fölmentette és azonnal szabadlábra helyezte. Az esküdteket erre a verdiktre minden bizonynyal a könyörület, s az asszonynak az a szánalmas helyzete indította, amelybe férjének bűne és gyermekének léte miatt jutott, ámde a legtöbb bűnténynél ezek a motívumok fenforognak. Rablógyilkosságra, lopásra, gyakran a legborzasztóbb bűnökre nem azért vetemedik egyik sem, mintha különös passiója telnék benne, hanem hajtja a nyomor, a küzdelem az élettel, ahol annyi a konkurrenczia, hogy magának és övéinek fentartásáról tisztességes utón gondoskodni nem képes. Ha tehát az esküdtbiróság erre az álláspontra fog helyezkedni, alig lesz bűntény, amit megtorolhasson. A gonoszság pedig burjánzani fog, mert akik már odajutottak, hogy csak a törvény szigorától való félelem tartotta őket vissza a bűncselekménytől, bizva az esküdtek könyörületes szivében, százszorta könnyebben fogják magokat elhatározni a bűntény elkövetésére.

Birtok bérbevétel. Rácz Elemér bérbeadta a nagy-peleskei 207 holdas birtokát Püspöky Géza volt lovasberényi fehérmegyei lakosnak évi 4000 korona bérért. Az ügyletet Pál János bonyolilotta le.

Óvoda ünnepély. Vasárnap tartotta meg az óvoda vizsgalatot Ritli Juliska óvónő, férjezett Egeli Pálnó Kálmándon, az iskola feldíszített és fellobogódzott udvarán. Örömmel láttuk, mily ügyesen adtak elő szebbnél- szebb játékokat, s mily szép hanglejtéssel verseltek és daloltak magyarul a 3—5 éves kis gyermekek. „E magyar ruha alatt magyar- szív dobog“ mondta büszkén egy-egy magyar ruhás kis leányka. Mi pedig — köztünk előkelő városi vendégek is — örömmel konstatáltuk, hogy a kis leány nemcsak verset mondott, de igazat is mondott, mert úgy ők, mint az egész község népe magyarnak vallja magát, magyarul él és beszél. Gratulálunk e kis sereg vezetőjének. Adja Isten, hogy magasztos munkáját — melyet már 15 éve

végez — ily hazafias buzgósággal még sokáig végezhesse. Mert csak ilyen vezetés mellett érjük el a népiskolában is azon egyedül biztos utat, melyen haladva végre is el kell érnünk a kitűzött nemzeti ideált, hogy hazánk minden községében a lakosság társalgási és anyanyelve legyen honi zeng- zetes nyelvünk — a magyar. Egy jelenvolt.

Tanítói gyűlés. F. hó 1-én tartotta az erdődi esperes-kerületi tanitói kör őszi rendes közgyűlését Einholcz József pleb. elnöklete alatt, ki elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nagy pápa, XIII. Leó haláláról, majd azon örvendetes tényről, hogy egyházunk X. Pius pápa ő szentségében uj látható főt nyert, azután felhivá a tanítóság figyelmét az ifjúsági egyletekre, s azok lótesitésére buzdítja, a gyűlést megnyitja. Felolvastatott Püspök ur Ő nagy- méltóságának a múlt gyűlés jegyzőkönyvére tett leirata, melyben a körnek munkálkodásáért elismerését nyilvánítja, jövő működésére pedig főpásztori áldását adja. Örömmel vétetett tudomásul e főpásztori leirat, annál is inkább, mert körünk habár munkásságra nézve nem áll a hátsók közölt, a központi gyűlésen nem emlittetett a munkálkodó es- peresi körök között. Ezután Böhm Endre erdődi tanitó olvasá fel „Iskolai év kezdetén“ ez. igen szellemesen megirl dolgozatát, melyért jegyzőkönyi elismerésben részesült. Hosszabb vita keletkezeit a pályamunka és a pályadij kiadása körül, végül abban történt megállapodás, hogy tekintettel arra, hogy ezen beérkezett pályamunka a legelső feltételnek, a beadhatás határidejének sem felelt meg, tűzessék ki ezen tétel újból pályázatra és csak a jövő közgyűlésen adassák ki a dij a legjobb munka szerzőjének. A jövő gyűlésen felolvasás tartására Bálintfi Mátyás erdődi tanitó jelentkezett. Több életrevaló indítvány letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Ebédre Kölesei Rudolf vendégszerető házához voltak hivatalosak a tanítók.

Barátjának gyilkosa. Kajtár Imre krassói legény igen jó barátságban élt Birta János nevű társával. Nem volt köztük soha semmiféle visszavonás, nagyon szerették egymást. Ez év junius havában is, mikor araló ünnepet ültek Krassón, egy asztal mellé telepedtek, s beszélgetésbe ereszkedve, fogyasztották azt az agybomlasztó italt, a pálinkát, mely már oly sok szerencsétlenségnek volt okozója. Amint többet és többet töltöttek a garatra, mind hangosabbá lett a korcsma, a két jó barát közt is valami nézeteltérés merült fel, s minthogy egyik sem akart tágítani a maga igazától, előbb veszekedés fejlődött ki közlök, s midőn ez sem birt kellő meggyőző erővel, az öklök argumentumához folyamodtak. A dulakodás hevében Kajtár egy karót ragadott, s úgy vágta fejbe czim- boráját, hogy az menten összeesett és csakhamar meghalt. Sőt Birta Antal, a meggyilkolt fivére, aki meg akarta akadályozni a vérengzést, szintén olyan ütést kapott tőle, hogy három hétig nyomta az ágyat. Most mondott ez ügyben Ítéletet az esküdtbiróság.

A vádlott teljes beismerésben volt, csak azzal védekezett, hogy tettét teljesen részeg állapotban követte el és hogy nem volt szándékában Birtát megölni. Minthogy az esküdtek verdiktje a vádlott bűnössége mellett szólt, a kir. törvényszék két évi íegyházra Ítélte őt, ki az Ítéletben megnyugodott.

A kiállítás kitüntettjei. A kertészeti kiállítás kapui bezárultak. Aki megtekintette, bizonyára örömmel szemlélte a pompás termékeket, melyek vármegyénk kertészettel foglalkozó közönségének csakugyan becsületére válnak. Meg lehet elégedve a rendező gazdasági egyesület is, mert úgy minőségre, mint mennyiségre olyan imposáns volt a kiállítás, mely a legvérmesebb várakozást is felülmúlta. A bíráló bizottság az érdemesebb kiállítókat kitüntetésekben részesítette, melyek közül a főbbeket a következőkben közöljük : A) A gyümölcskertészet körében : a) Állami arany éremmel: a Nagybányai Gazd. Egylet. Kende Zsigmond. b) Egyleti arany éremmel: Br. Vécsey László, Molcsányi Gábor, Lükő Sándor, c) Állami ezüst éremmel: Domahidy Viktor, d) Egyleti ezüst éremmel: Stoll Béla, Nagybánya, Jákó Sándor Szatmár, Berhardt Adolf Nagybánya, Miskolczi Sándor Nagybánya, Gerber Ödön Szinórváralja, Szász József Nagybánya, Gorove János, R.-Piskolt.

e) bronzérmet kaptak : Uray Károly Szatmár, Bónis István, Gerderits István, Almer Károly, Bálint István, Svaiczer Gábor, Korponay Kornél, Szász Lajos, Sváiczer Ilka, Robelly Lajos, Gábor Sándor, Fábián Károly, Bornemissza István, Luby Zsigmond, ifj. Homonay Pál, Porkoláb Aráján, a szatmári róm. kath. püspökség, Nagy Dániel, Sátor Dávid, Domahidy Sándor, Széli György, Beregszászi Sándor, Thurmann Olivernó. — B) A sző- lőszeti kiállításon : a) egyleti arany éremmel : Dr. Miskolczi Sándor, b) egyleti ezüst éremmel : Kricsfalussy János, Balázsi József, c) áll. bronzéremmel: Bernhart Adolf, d) egyleti bronzéremmel : Kovásznay Zsigmondné, Daróczy Ilonka, Dr. Lehóczky János. A róm. kath. püspökség, Stoll Béla. — C) A borászat körében: a) azüst éremmel: Balázsi József, b) bronzéremmel : Stoll Béla, c) egyleti ezüst éremmel: Dr. Fekete Sámuel, Dr. Miskolczy Sándor, d) egyleti bronzéremmel: Dr. Serly Gusztáv, Luby Zsigmond, Szent- iványi Gyula. D) A gyümölcskivonat, befőtt és aszalás terén : a) arany éremmel: Lakos Imréné. b) ezüzt éremmel : Gerber 'Emma, c) bronzéremmel: Korponay Kornél, Robelly Lajos, Lővinger József. Elismerő oklevelet kapott 10. E) Lankakertészet körében: a) brouzérmet : Asztalos József, Gorova János, b) elismerő oklevelet nyert : 7. F) A virágkertészetben : a) ezüst éremmel: Bertha Károly és Fábián Béla, b) egyleti ezüst éremmel : a szatmári püspökség, Schaureck Ja- roszláv, Unger Ullman Sándorné, Uray Károly, c) elismerő oklevéllel : LorenczPál. G) A méhészet körében: elismerő oklevéllel: Szabó Balázs, Brázai János, Juhász Pál. H) A kiállítás ipari körében : a) arany éremmel: Fábián Béla, Rónyi Árpád, Szabó Kálmán, b) ezüst éremmel : A nagybányai nőegylet, Denszens Alajos. A budapesti mezőgazdák szövetkezete. A többiek bronzérmet és díszoklevelet kaptak. A jury-bizottság Szeőke Barna elnöknek a kiállítás rendezése és vezetése körül tanúsított lelkes buzgalmáért oklevelet Ítélt.

Értesítés. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a szatmárhegyi szüret alkalmával f. évi október 15 és 16-án a rendes vonatokon kívül még a következő vonatok fognak közlekedni: Szatmárhegy piacz-felé. Indul Kossuth-kert 6 óra 4 p. regg. Érk Szatmár- hegyp. 7 ó. 32 r. Indul Kossuth-kert 10 ó. 55 p. délelőtt, Érk. Szatmárhegyp. 12 ó. 27 du. Indul Kossuth-kert 3 ó. 20 p. d. u. Érk. Szatmárhegyp. 4 ó. 51 d. u. Kossuth-kert felé. Ind. Szatmárhegypiacz. 9 ó. 14 p. d. e. Érk. Kossuth-kert 10 ó. 35 p. d. e. Ind. Szatmárhegypiacz. 12 ó. 37 p. d. u. Érk. Kossuth-kert 1 ó. 50 p. d. u. Ind. Szatmár-