Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-09-23 / 39. szám
XII. évfolyam Szatmár, 1903. Szeptember 23 39-ik szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — *> — Ne gyedévre — — -- ' — 1 ,r 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. i {A Felelős szerkesztő THOBY ENDRE. A lap kiadója: A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáíij/- * sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. Ayó' Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" Nyilttér sora 40 fillér. A lap meg-Jeleiiilt minden szerdán. ■ ■ Orömüiinepünk. Legyen ez a lap a nagy kurucz- fejedelera emlékezetének szentelve. Szivünk lelkesedését, kegyeletünk háláját, keblünk tuláradó boldogságának örömkönnyeit hozzuk áldó- zatul arra az oltára, melyre e tiine- ményszerii nemzeti hős nevét irta be örök emlékül a történelem múzsája. Mintegy varázsütésre megdobban a magyar minden vérere, midőn képzelete e fenséges alak szemléletébe mélyed, midőn elvonulnak előtte halált megvető vitézségének, az önfeláldozásig kipróbált hazaszeretetének, a számkivetésben is magyar nemzete sorsáért aggódó lelkének fenséges képei. Kétszáz esztendő küzdelmei, szenvedései, kétszáz esztendő buja-öröme valóságos fogalommá avatták őt szemeink előtt, melyben a nemzeti Génius megtestesülve integet felénk a kurucz vértől áztatott mezők szentelt rónáiról. És boldogok vagyunk, hogy őt, II. Rákóczi Ferenczet a mienknek lehet mondanunk. Csak elvétve dicsekedhetnek oly magasra nvuló nemzeti hérossal a népek történetei, mint amilyen a magyar nemzetnek Rákóczi Ferencz. Innen van az, hogy nevének egyszerű említésére is bűvös lelkesedés szállja meg a honfiúi kebleket, minden érzés egybeforr a honszeretet tiizében, minden fájdalom elnémul az ő mélységes szenvedéseinek szemléletében. A hazafiui lelkesedésnek ritka példája volt az az ünnep, melyet városunk és vármegyénk a nagy Rákóczi emlékszobrának leleplezése alkalmával Ugocsa és Bereg vármegyékkel karöltve, s bevonva úgyszólván az egész ország nagyközönségét a múlt vasárnap Tisza-Ujlakon rendezett. Az az óriási emberáradat, mely kipirult arczczal, örömtől sugárzó szemekkel, a rajongásig felcsigázott lelkesedéssel hullámzott a nagy idők hőseinek vértől áztatott téréin, melynek egekig ható éljen kiáltásaitól visszahangzott a máskor néma határ, legfrappánsabb bizonyítéka annak a kegyeletnek, melylyel a magyar a haza védelmében vért ontott dicső férfiak emlékének ál- dozik. Ezael az ünneppel megmutatta városunk és vármegyénk közönsége, hogy méltó a nagy elődök unokáinak neveztetni. Nem lohasztotta a lelkesedést, nem csökkentette az ünnep fényét az a visszavonás, melyet egyesek sértett hiúsága támasztott, éket akarván ütni a közönség soraiba, nem létező és képzelt sérelmek gyártása folytán. Babérkoszorú illetti mindazokat, akik e nagy nap előkészítésében közreműködtek, akiknek tevékenysége azt eredményezte, hogy ez az ünnep nem csupán a miénk, hanem a szó legvalódibb értelmében országos ünnep volt. Babér illeti első sorban Nagysándor megyei főjegyzőt, kinek lelkében ez a szép terv meg- fugamzott, s a ki a kivételnek ieg- íevókenyebb, leglelkesebb mozgatója volt. Közelebbi tudósításunk a következő : Indulás Szatmávvól. Vasárnap már a hajnali órákban mozgalmas volt Szatmár város képe. Gyalogosok és kocsik jártak le és fel az utczákon, az idegen is tudhatta, hogy valami olyan készül, ami felkorbácsolta a város lakosságának érzelmeit. Fél hat körül tömegesen siettek a nagy ünnepre készülők a pályaház felé, hogy a 6 órakor érkező vonathoz csatlakozzanak. Élénk dobpergés rezegtette meg a levegőt, s sürü tömegben tanárainak vezetése alatt bontakozott ki zászló alatt a kir. kaih. főgymnázium ifjúsága, kik közül mintegy 140 en siettek hódolni Rákóczi emlő kének. Meg kell itt említenünk, miszerint az az életre való terv, hogy a főgimn. ifjúsága testületileg vegyen részt nemzeti ünnepünkön, Ratkovszki Pál igazgatótól indult ki, aki lelkesítette, buzdította az ifjúságot, ő maga szervezte körükben a mozgalmat, személyesen vezette őket a kuruczvértől áztatott mezőkre. A berobogó vonatot riadó éljenzés fogadta, mely a Budapest, Nagy-Károly felől érkező közönséggel száguldott be a pályaudvarra. Megérkezés Tisza- Újlakra. Tisza-Ujlakon ezrekre menő közönség várakozott az állomáson, mely lelkes óvácziókban részesítette a várva-várt kedves vendégeket. A rendes vonat után 20 perez múlva egy külön vonat indult, mert oly nagy volt a közönség száma, hogy erről gondoskodni elkerülhetetlenné vált. Felvonulás az emléktérve. A tisza-ujlaki állomástól megindult a festői menet, amelyen valóságos gyönyör volt végig tekinteni. Elől a bandérium haladt, mely százakra menő tagot képviselt. Valamennyi között leginkább megkapó volt az oláhok bandériuma, kik bocskorral, nemzeti viseletben olyan érzést ébresztettek a közönség között, mely örömmel és tisztelettel volt vegyes, a nemzetiségek együtt érzését honorálva. A lovas bandériumot hosszú kocsisor követte, melyen a küldöttségek tagjai helyezkedtek e), mig a diákság és tengernyi emberaradat zászlók alatt vonult az ünnepség színterére. A notabilitások pompás disz- magyarba voltak öltözködve. Mintegy 6—7 ezer ember lehetett jelen. Öröm volt szemlélni ezt'az "óriási sokaságot, mely eljött, hogy hitvallást tegyen hazafisá- gáról, hazafiságának meg nem mérhető mélységéről. Az ünnepség. Az ünnepség 11 órakor a Szózat lelkes éneklésével vette kezdetét. Gyönyörű, szivet lelket átható dallamától visszhangzott a határ, amint ezer meg ezer torok önfeledten, lelkesedésének mámorában áldozott a költővel a magyarok Istenének. A házigazda üdvözlete. Az utolsó akkordok elhangzása után néma csend következett, visszafojtott lélek- zettel várta mindenki a történendőket. Ugocsa vármegye főispánja, gróf Csáihj László emelte fel szavát, ki körvonalozva az ünnep jelentőségét, mint házigazda üdvözölte Ugocsa vármegye vendégeit, kik e nagy nap emlékezetét feledhetetlenné teszik a magyar nemzet történetében. Szatmár város szónoka. A rendkívül kellemes benyomást tett beszéd után teljes papi díszben Szatmár város közönségének lánglelkü szónoka, dr. Fechtel János lépett a közönség elé, ki ellenállhatatlan szónoki hévvel,az ő gyönyörű csengő hangján, s művészi routinnel előadott, úgy styljében mint tartalmában a következő remek beszédet mondotta : Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Üdvözlöm e földet, e térséget a kanyargó Tisza partján, üdvözlöm e sikot, melynek alvó porszemei a mai napon felhívja a mélyen t. úri közönség b. figyelmét, IEISZ GYULA IMT Ugyan ott van az egész kontinensen elismert nagynevű Martin Sonsz C. Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. "TM9 posztó és gyapjúszövet kereskedő. SZATMÁR, Deák-tér, Fehér-ház mellett.