Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-09-02 / 36. szám
4 ,11 E TI S Z E M L E‘‘ (36 ik Fel akarjuk keresni a közeli Kis- Ázsiában Tököli Imrének a „kuruc z király“- nak és Ouyon Richárdnak az 1848/49 iki szabadságharcz hős tábornokának sirját s elzarándokolni kívánunk Rodostóba, Rákóczi és bujdosó társai u olsó kálváriájához, a nagy Bercsényi és hü Eszterházy Antal, Sibrik Miklós stb. sírjaihoz. Megnézzük Konstantinápolynak a keleti tündérmesékre emlékeztető csodás műemlékeit s köszönetét mondunk a török szultánnak és Törökországnak nemzeti hőseink iránt tanúsított nagylelkűségükért. A kik ebben a Rákóczi dicső szellemének szentelendő nemzeti zarándoklatban részt óhajtanak venni : jelentkezzenek az előkészítő bizottság irodájában (Budapest, Kishíd u. 4), a honnan részletes tervrajzot kaphatnak. A RÁKÓCZI ZARÁNDOKLAT előkészítő-bizottsága: Dr. Thaly Kálmán, tb. elnök. Dessewffy Arisztid, a főrendiház titkára. Vámbéry Ármin, elnök. Br. Ny dry Jenő, a főrendiház háznagya Dr. Szádeczky Lajos, egyetemi tanár. Wosinsky Mór, apátplébános. Eg'y kis reminiscencia. Alig szállott el az a hazafias hangulat, mely Ő felsége a király születése évfordulóján, majd első szent királyunk ünnepén minden hazafias érző szivet mozgásba hoz, midőn durva felekezeti dühtől tajtékzó támadással kellett szemben találnunk magunkat. Ezt a „Szatmár“ czimü helybeli lap cselekedte meg. Lerójja ő is „István király“ iránt a kegyelet adóját, de úgy, hogy ügyetlen sophismájával arczulcsap minden törvény tiszteletet, alacsony gyanúsításával befeketíteni iparkodik nálánál végtelen sokkal feljebb álló testületeket. Rosszul esik neki, hogy a róra. kath. egyház szentéi közzé iktatta e’ső királyunkat, de az már irtóztatd vörös posztó, melytől végtelen dühbe gurul, hogy a magyar törvényhozás nemzeti ünneppé avatta e napot, hogy általános munkaszünettel parancsolja megszentelni a szent király emlékét. Bizgatja, csábítja prot. hitsorsosait, hogy ünnepet rontson, végeztessen mezei munkát, zakatoljanak a cséplőgépek, csakhogy elfojtsa a harangok templomba hivó szózatát, csakhogy kiirtson első királyunk iránt érzett minden hálát, kegyeletet, meri — véletlenül szent volt. És mindezt egész nyugodtan megtehetik, mert az illető lap pompás törvénymagyarázása szerint „bárki, maga vagy napszámosai által kölcsönös elhatározás folytán“ megszegheti a törvényes munkaszünetet. De ez neki még nem elég, felekezeti elvakultságában megtámadja az országos gazdaszövetséget, mert ez a törvény által előirt munkaszünet betartását sürgeti, kigyót- hékát kiált a nemzeti szövetségre, mert szept. elején az iskolákban kívánja megünnepeltetni Szent István napját. De már az csak természetes, hogy itt meg nem állhat: a jezsuiták hiányzanak; belekeveri hát őket is: ők a lelkei az egész mozgalomnak s e keveréket azután beadja olvasóinak. Ha Szatmár-hegyet a jég veri el, ha Kakszentmártonban szárazság pusztít, a csapásnak okai csak a jezsuiták lehetnek. A „Szatmár“ nem akarja tudni, hogy a nemzeti szövetség vezető köreiben nem egy a . •. testvér, hogy a szövetség csak szatmári fiókjának elnöke protestáns. Nem érezzük magunkat sem az elfogultak, sem a gyönge elméjiiek kioktatására hivatottnak, azt azonban megmondhatjuk, hogy ép azért választották Szent István napját nemzeti ünneppé, mert e szent királynak párja, hatásaiban hozzá mérhető alak a magyar történelemben nincs; az a maroknyi nép, a magyar nép elveszett, eltűnt volna a világtörténelem színpadáról jobban mint az avar, a hun, ha e szent király keresztvíz alá nem hajtja e büszke törzs nyakát, ha nemzetét be nem vezeti a katholikus egyház kebelébe. Végül aztán szemben a jezsuitákkal hivalkodik a czikkiró a kálvinista haza- fisággal: igaza van, Dekünk is az az impresz- szionk, hogy legalább a kedves czikk kálvinista írója a hazafiság nagy dobjával s czintányérjával jött a világra. De egy szónak is száz a vége, ejnye hogy is vágta szemébe jó Simon Péter bátyánk a lutheránus hazafiság prototypoujá- nak, Zelenkának szemébe A ki Szent István király napja ellen kapálodzik, az nem a törvényhozás termébe, de a bolondok házába való.“ M. Gy. H I RE K. A pápa czimere Bécsben. A bécsi muncziatura épületén a minap helyezték el X. Pius pápa czimerét. Az uj czimer, melyet a városi tűzoltók illesztették a falra, egy tojásdad paizs, a paizs felett a tiara, Szent Péter arany és ezüst kulcsai vannak. Maga a paizs három mezőre oszlik. A legalsó mező zöld tengerhullámokat, a középső egy horgonyt, amelynek tetején egy ezüst csillag van és a legfelső ezüst alapon aMárkus-téri oroszlánokat tünteti fel. Pius pápa tehát még a czimerében is kifejezést adott annak, hogy mennyire ragaszkodik Velenczéhez. Csak nemrég volt nálunk kifogás a pápai zászlók ellen. Mi jeleztük reá, hogy tudatlanságon alapszik. Most tessék megszívlelni ennek a czimernek kifüggesztését. A pécsi püspök meghalt. Épen most veszszük a szomorú hírt, hogy Hetyey Sámuel pécsi püspök meghalt. Régibb idő óta bélbajban szenved, s gyógyulást Kárlsbádban keresett. Baja azonban napról-napra rosszabbodott, s az orvosok kénytelenek voltak rajta operácziót hajtani végre. A műtét nem sikerült, a jeles egyházfő nagy kinok között kiszenvedett. Kitüntetés. Őfelsége a király Brabécz Gyulának a szatmári 12.-tk honvéd gyalogezrednél létszám felett vezetett alezredesnek a szabadkai 6 ik ezredhez való áthelyezését elrendelte s ez alkalomból a honvéd Ludovika Akadémiában tanári és akadémikus zászlóaljparancsnoki minőségben szerzett érdemei elismeréséül neki a katonai érdemkeresztet adományozta. Brabécz nemrég városunkban volt állomáson. Egyházmegyei hir. Takács Károly, volt munkácsi segédlelkész józsefházi lel- készszé neveztetett ki. — Jaklovics György segédlelkész T.-Ujlakról Máramarosszigetre, Bakkay Kálmán Mező-Petriből Munkácsra helyeztetett át segédlelkészi minőségben. — Rokk István ujmisés Mező-Petribe, Szabó Lajos, ujmisés Felsővissóra küldetett segédlelkészül. Hymen. Bernjén Titusz avasfolsőfalusi gk. papjelölt hétfőn esküdött örök hűséget városunkban özv. Szilvássy Lászlónó leányának, Gizella kisasszonynak. —• Kun Ignácz oki. jegyző Vásárosnaményból a napokban esküdött örök hűséget Királyházán Hegyi Dezső ottani jegyző leányának, Ilonka kisasszonynak. Katonai kinevezés. A m. kir honvédelmi Miniszter Hauler Lászlót honvédtiszthelyettest, Hauler János nagymajtónyi földbirtokos és postamester fiát, a ki katonai kikópeztetését a nagyváradi honvédhadap- ród iskolában nyerte, a soproni 18. honvéd- gyalogezredhez nevezte ki. Körjegyzői helyettesítés. Csaba Adorján szatmári járási főszolgabíró A agy Imre avasujvárosi körjegyzőt 8Z elhalálozás folytán megüresedett aranyosmegyesi körjegyzői állásra helyettesitette. Gyászhir. Nagy részvéttel vettük a köv. gyászjelentést.- Tetszett a jó Istennek az ártatlanok seregét egy angyalkával gyarapítani. Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten akaratán megnyugodva jelentik, hogy életük vigasza és reménye, Laczika folyó évi augusztus 15 én életének 10. hónapjában rövid szenvedés után ártatlan lelkét viszaadva Teremtőjének, a menybe költözött. Áldott porai folyó évi augusztus 26 án délután 2 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartása szerint Nevetlenfaluban be- szentetni és Mátyfalván a családi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Legyen ő az angyalok legboldogabbika és adjon a jó Isten fájdalmas szivünknek enyhülést. Nevetlen- falu, 1903. évi augusztus 25-ón. Tiszaujhelyi Köncs Ferencz, nagymányai Koller Berta szülők. Bertuska, testvére. Özv. tiszaujhelyi Köncs Sándorné, buji Báthori Erzsébet, nagymányai Koller Ödön és neje, tótbakai Bakay Emma, nagyszülők.'Tiszaujhelyi Köncs László, tótbakai Bakay Juliska, keresztszülők. Kitüntetések szövetkezeti működésért. Az országos központi hitelszövetkezet a szövetkezetek terén kifejtett agilis tevékenységükért az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek könyvelői közt a következő jutalomdijakat osztotta ki : Kádas Sándor mára- marosszigeti, Winkler István krasznabélteki könyvelők egyenkint 100 — 100 koronát,Károly Ferencz ombodi, Brán Gyula tóháti könyvelők egyenkint 50 koronát, azonkívül díszoklevél kitüntetésben részesültek : dr. Bohus János plébános Kraszna-Béltek, Kovácsy Miklós nagybirtokos Tasnád Szántó és Viski Aladár ev. ref. esperes Zovány. Uj közigazgatási gyakornok. Vármegyénk főispánja, gróf Hugonnai Béla köz- igazgatási gyakornoknak nevezte ki gróf Teleky Jenőt és szolgálattételre a nagysom- kuti főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. Áthelyezett óvónők. A vall. és közokt. miniszter özv. Vinczer Dánielné breznóbányai és Nagy Vilma nagykapo«i állami óvónőket a Szatmári óvodához helyezte át. Fedák Sári Szatmáron. A nőegylet javára f. hó közepe táján a színházban műkedvelők egy operettet fognak előadni, melyben Fedák Sári is részt fog venni ének és tánczczal. Az előkészületek már megindultak s remélhető, hogy közönségünknek ritka műélvezetben lesz része. Az előadás napja még nincs meghatározva, de legközelebb már a műsorral együtt közölni fogjuk. Keresztszentelés. Szombaton délelőtt szentelte fel Orosz Alajos kir. kath. főgymn. tanár azt a szép keresztet, melyet a szatmári Csillaghegyen özv. Ruprecht Antalné vallásossága és férje emléke iránt érzett kegyelete állíttatott fel az elhunyt akaratához képest. A szép ünnepélyre igen sokan jelentek meg úgy városunkból mint a hegyi lakosok közül, s kedves emlékezetű lesz e nap mindazoknak, kik e szép jelvény felállításának tiszta szívből örvendenek. Gyászhir. Beer Salamon, előkelő helybeli izr. polgár tegnapelőtt reggel párheti betegeskedós után életének 67. évében városunkban elhunyt. Az öreg „Smülót,“ mert igy nevezte mindenki, ismerték a legszélesebb szám.) ______
