Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-07-01 / 27. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre _____ i , 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Rákóczy-utcza 25. sz.) Hirdetések jutányos árián vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Hű-hó semmiért. A Kossuth Ferencz vezetése alatt álló függetlenségi párt megcsinálta a nagy parádét, mint hajdan a Bánffy- féle választások idején. Felkötötte a kolompot az ország nyakára, tele­harangozta a világot a nemzeti törek­vések csiklandós jelszavával. Velők ment, velők érzett, értök lelkesedett minden magyar szív, arra még csak gondolni sem mertünk, hogy humbug az egész. Felcsőditették a fővárosba az ország deputáczióit, fényes szó­noklatokat, még fényesebb banket­teket rendeztek, a nagy urak paro- láztak a kis emberrel, a nemzeti követelések csábos jegyében össze­forrott minden érzelem. Most vége az illúziónak, tiszta a látkép. Tiszta, de szomorú, mely­nek peremén a nemzeti aspirá- cziók vannak megfeszítve. Ott látszik a fekete ravatal, melynek szemfedője nemzeti jogaink összehóhérolt fosz­lányait takarja. Mellette feküsznek fejlődésünk vérmes reményei, a ki­látásba helyezett nemzeti vívmányok, a tisztességes kormányrendszernek letűnt csillaga. Tehát humbug volt, humbug az egész. Kossuth Ferencz lerakta a fegyvert Héderváry bán lábai elé, lerakta, mint hajdan Görgey,- min­den feltétel nélkül. Ki van szolgál­tatva az ország a hatalom önkényé­nek. Kapitulácziója; fejében nem adtak neki egy fabatkát sem, annyit se, amennyit egy gyenge madárfiók a szájába tegyen. Mégis lerakta. A katonai követelések fenn van­nak tartva teljes merevségükben. Tárgyalásuk csak el lett odázva addig, mig erőre kap Héderváry bán. Nem bán, ma már miniszterelnök. Magyar zászlóról, magyar vezény­szóról, magyar tisztekről, a mik mellett olyan hevesen pattogtak a Kossuth-párt képviselői, még csak szó sem esett. Majd elbánik ezekkel az uj házigazda. . Humbug volt, humbug az egész. Dehogy az! ... Ki ne ismerné fel a régi kebelbarátok ölelkezését ? . . Héderváry bán nem az uj aera em­bere, nem Széli és Apponyi lelke­sítik őt, hanem a régmúlt generális nonplusultra hatainiimak mindent el­nyelő rendszerre, Bánffy vaskezének a nemzet testébe nyomott megkékült foltjai. Ennek az iránynak az uj képviselője előtt rakta le a Kossuth- párt a fegyvert. Szélinek és Appo- nyinak nem engedett, Héderváry előtt rögtön szelíd lett, mint a bárány. Beigazolást nyert az a régóta rebes­getett gyanú, hogy a Kossuth-párt titkos szövetségese a régi bakóvilág poroszlóinak. Tessék csak visszaemlékezni a régi Tisza-és Bánffy-féle ellenzékirtó választások taktikájára . .. Mit lát­tunk akkor? . . Azt, hogy a Kossuth- párt minden kerületben erősíteni törekedett a kormány poziczióját. Ha valahol az Ugron-csoport, vagy a néppárt számíthatott győzelemre a kormánynyal szemben, ő mind­járt felállította a maga jelöltjét, csak azért, hogy az ellenzéket meg- oszsza, holott neki legkisebb remé­nye sem volt, hogy zászlóját dia­dalra vezetheti. Viszonzásul a kor­mány is megtette azt a szívességet, hogy a Kossuth-párti képviselőket minden nagyobb mérkőzés nélkül bocsátotta be a parlamentbe, összes erejét az Ugron-pártiak és a nép­párt jelöltjei ellen ' konczentrálva. Igen sok kerületben Kossuthékkal szemben még csak jelöltet sem állí­tott a kormány. Hiszen titkon kor­mánypártiak voltak. Csak a czégér volt más, de a söntésben ugyanazt a bort árulták. Ez a vélemény általános volt TÁRGZA. Craina. A Bihari-hegység déli részén emelkedik Gáina nevű hegy (1744 m.), mellette kis pa­tak kígyózik, lábánál terül el Felső-Vidra helység. Honnan nyerte e hegy tyuk neve­zetét, elbeszéli a nép száján élő rege. Azt mondják a móczok1), hogy mikor még a Bi­hari-hegyekben az aranyat bányászták, ott járt az aranytyuk. Felszállott az említett helyre és oda akarta arany tojásait rakni. De a nép el akarta a gyönyörű szárnyast fogni, mely az üldözés elől Verespatak he* gyeinek környékére menekült. így a Bihari­hegyekben kiapadt az arany, mert ezen ma­dár volt a Vélva bailor (bányarém), mely az aranyat osztogatja. Ez mese, de nem mese a leányvásár, mely Gáinán megszokott tartatni. A görög szertartásnak Sz. Póter-Pál napja után való első vasárnap megélénkül f) Erdély nyugoti hegyeiben lakó románokat móczoknak nevezik. Mócz anyit jelent románul mint hajfonadék. S valóban ezen románok hajukat befonják, mely két fonatban csüng alá fülök mellett. F. Vidra. Hajnalbasadtakor gyűlnek a mó­czok és krassói románok. A Gáinának két csúcsa van : az egyik magasabb és kopasz, a másik erdős. Közöttük egy emlék emelke­dik, hirdetve, hogy 1852 ben erre járt I. Fe­rencz József királyunk. A vásár előtt mó­czok és krassóiakból álló vegyes bizottság megjelöli a két csúcs közötti térségen a ha­tárvonalat. A zöld pázsit keleti oldalán hol­mijukkal a móczok, nyugoti oldalán a kras- sóiak helyezkednek el. Délelőtt 10 óráig tart a közönséges vásár, mely házi és gazdasági eszközök meg gyümölcs adás-vevésből áll. Azután hegedű, duda2) és klarinét hangzása mellett tánczra perdül a fiatalság, a zenén kívül merit lel­kesedést a boros berbencze, rozsólis és cse­resznyepálinkából. Táncz közben egy-egy mondókát versbe foglalva szokott a román kiáltani (chinituri). Ilyenkor tréfálkoznak efféle tánczkiáltásokkal a móczok a krassói- akkal, ezen tréfák néha annyira csipősek, hogy verekedés is támad nyomukban. Mikor a jó kedv tetőpontra hág, a krassóiak a vásárra hozott fazekaikat, melyek 2) Cimpoiu. el nem keltek, összetörik — a móczok pedig, hogy a vásárról fazekaik náluk hamarább ér­jenek haza, a hegyről le a völgybe gurítják. A mostani kor eltüntetni igyekszik a nép sajátos szokását. Úgy hiszem,hogy el­jutott nivelláló hatalma a Bihari hegyek rej- tekei közzé is, s hogy ezen utolsó években már nincs valódi leányvásár, melyről Gáina hires volt. De pár évvel ezelőtt a férjhezadó lányokat vászon-, ágynemű és egyéb hozo­mányukkal elhelyezték a vásártéren, ott az­tán láthatta a házasulandó, kit vesz el és mit kap vele. És ha tetszett, megtörtént a vásár. Most is alkalmas ezen mulatság az ismerkedésre, melyből sok esetben házasság keletkezik még a móczok és krassóiak kö­zött is ; hanem mig krassói elvesz mócznőt, mócz nem vesz el krassói nőt; mert a mócz- nők szebbek. Egy román tudós megkérdezett idevaló embert ezen nép ünnep eredete felől. Azt felelte, hogy apjától, ki 130 éves kort ért el, azt hallotta, hogy az a románoknak e helyen a tatárokon aratott győzelmük örömére ke­letkezett. Lukácsy György. FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ az egyedül elismert kellemes izű SS természetes hashajtószer. b

Next

/
Thumbnails
Contents