Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-19 / 8. szám
HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. XI. évfolyam. 8-ik szám. Szatmár, 1903. Február 1» ELŐFIZETÉSI ÁRAK: i.gy évre — — — — — — — — 6 korona — fillérFélévre —---------------------— — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — — — 1 50 , 1Anitáknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. FelelSa szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A .PÁZMÁNY-SAJTÓ.* A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lnp megjelenik minden szerdán. Sötét kép. Nemzetiségi viszály nem sorvasztja belső erőnket; minden egyes lakosa e városnak büszke arra, hogy ő a magyar haza gyermeke, idegen velleitásokat száműz szivéből, a lelketlen agitátorok légvárakat Ígérő hangja siket fülekre talál közöttünk, mindenki teljesiti állampolgári kötelmeit, de viszont mindenki egyformán élvezi a magyar állampolgárság kedvezményeit, áldásait. Felekezetiségi harcz sem zavarja a társadalmi összhangot, mindenik vallás erejéhez mérten a belső hitélet emelésére törekszik, a régebben szokásos szenvedélyes nyilatkozatok, gunyoros hang, szárnyra eresztett rágalmak, kimentek a divatból. A politikai ellentét sem olyan éles nálunk, mint volt a múltban. Még a választás sem zavart fel szenvedélyeket, legfeljebb azt mondhatjuk, izgalmat okozott, de ma már visszatértünk a rendes kerékvágásba és senkinek sem jut eszébe erre vagy arra haragudni, azért, mert kormánypárti vagy ellenzéki. És még sincs egységes társadalmunk. Ezer és ezer kisebb kör, klikk van közöttünk. A ki az egyik körrel jól van, azt gyanús szemmel nézik a másikban, a kit az egyik körben méltányolnak, azt a másik klikkben becsmérelik, a mit itt helyesnek, üdvösnek, nélkülözhetetlennek tartanak, azt ott felesleges, haszontalan, esztelen jelzővel bélyegzik. Épen emiatt valódi társadalmi életünk sincs. Lehet talán élet a kávéházakban, kisebb vendéglőkben, kétes erkölcsi értékű mulatóhelyeken, de ez inkább kinövés a társadalmi organismuson, mintsem örvendetes jelenség. Az emberek nagy részének lelkületét absorbeálta a megélhetés, meggazdagodás vagy az élvezet vágya; idealisabb ambitió nem lelkesíti őket, nagyobb eszmék nem tudják lebilincselni. Aminő szerepük volt hajdan a vármegyéknek a nemzet politikai életében, olyan szerepet kellene játszaniol^ ma a nagyobb városoknak hazánk kulturális életében. Szükséges, hogy góczpontokká, fókusokká alakuljanak, a honnét a magyar műveltség fénye, melege elhasson a világ legelrejtettebb zugába is. Különösen a nemzetiségek lakta nagy vidék felett domináló Szat- márnak kellene az University extension, a magasabb népnevelés szolgálatába szegődni. De vannak-e Ízlésfejlesztő eszközeink, népismeret- terjesztő intézményeink: képtáraink, gyűjteményeink, könyvtáraink, történelmünk nagy alakjait visszavarázsoló szobraink? Lehet-e egyáltalán nálunk tudományos, művészi vagy irodalmi életről beszélni? Pedig mily sok a képzett fő, mennyi a falaink között rejlő intellectualis erő. Ha van is egy pár könyvtárunk, nem képes, vagy nem akar versenyt haladni az újabb korral, a kortársak tudományos vagy irodalmi eseményt jelentő müveit sem kaphatjuk meg bennök és ha vannak is elég ritkán koncertek, matinék, a melyek egyetlen symptomái a városunkban levő irodalmi és művészi érzéknek, nagyon kell vigyázni, hogy komolyabb thema vagy zene ne legyen a műsorban, mert akkor megcsappan a hallgatók száma. Városunk vezető férfiainak mindent el kell követniük, hogy a lethargiából fölrázzák a lakosságot, s igy vállvetve emeljük fel városunkat abba a szerepkörbe, a mely mindenképen megilletné. Gazdakörök szervezése a községekben. A Magyar Gazdaszövetség legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a gazdatársadalom szervezése s a kisgazdáknak a társadalmi működés körébe való bevonása czéljából országos mozgalmat indít, mert nyilvánvaló, hogy erőteljes és egységes gazda- közvéleményt teremteni s a gazdák kívánságának nyomatékot szerezni csak úgy lehet, ha a kisgazdák is tömörülnek s mint hatalmas és tekintélyes szervezet követelik jogos kívánságaik figyelembe vételét. Eddig a kisgazdák mint oldott kéve lézengtek s egymásnak panaszolták súlyos bajaikat, de szervezkedni nem tudtak, daczára annak, hogy ők képezik az ország gerinczót, lelkét, kenyéradóját. Ezen szervezkedést akarja most a Magyar Gazdaszövetség megindítani és előmozdítani, megbízván Meslcó Pált, a Magyar Gazdaszövetség titkárát, hogy támogassa a földművelő népnek azon derék barátait, kik együtt- érezve a földmivelő néppel, annak sok mindenféle baján segíteni akarnak. A szervezkedés legczélszerübben Gazdakörök létesítése által történik. Gazdakört minden községben lehet alakítani, hol a lelkész, a tanító, vagy a jegyző, valamelyik intelligens gazda vagy értelmesebb földművelő ezen jó ügyet a földműveléssel foglalkozók jóvolta érdekében fölkarolni hajlandó. Ezen derék népbarátok forduljanak Meskó Pálhoz, a Magyar Gazdaszövetség titkárához, ( lakik a f. évi márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten), kitől a gazdakör-alakítás tekintetében ’útbaigazítást nyerhetnek. A gazdakörök feladata: a község és a tagok összes gazdasági érdekeinek előmozdítása, mezőgazdasági ismeretek terjesztése, tenyészállatok beszerzése, hatósági intézkedések, rendeletek, községi és iskolai ügyek megbeszélése, a jótékonyság és felebaráti szeretet fejlesztése, gazdasági szükségletek közös beszerzése, termények közös értékesítése, a hazai ipar, különösen a helyi iparosok támogatása, előnyös kölcsönügyletek közvetítése, közbenjárás terhes adósságok konvertálásánál, a szövetkezés előnyeinek ismertetése, olvasókör és könyvtár létesítése, szóval a község lakói összes anyagi, erkölcsi és szellemi igényeinek kielégítése. Minden gazdakör tagjává lesz a Magyar Gazdaszövetségnek, összeköttetést tart fenn a vármegye gazdasági egyesületével s kívánságait ezek utján a legfelsőbb hatóságok előtt is nyomatékkai tolmácsolhatja. A Magyar Gazdaszövetség támogatja a gazdaköröket könyvtáraik berendezésénél, közbenjár a tekintetben, hogy a lapokat kedvezményes árban kapják, gondoskodik szakemberekről, kik a gazdakörben gazdasági és társadalmi kérdésekről előadásokat tartanak, gondoskodik vidékenkint megbízható szaktanácsadókról, kik a gazdakörök tagjainak a hót bizonyos meghatározott napjain, adó, katonai, telekkönyvi, peres, hitelmüveleti s más ügyekben útbaigazítással szolgálnak. Alapszabály-tervezetet mindenkinek készséggel küld Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára, (lakik : márczius hó régéig Nyitrán, azontúl Budapesten). Mikes Kelemen. Irta: Orosz Alajos. Emlékezzünk régiekről! Az 1794 ik esztendő végzetes és szomorú emlékű hazánk politikai történelmében, mert a Martinovics-féle összeesküvés felfedez- tével a szabad eszmékért rajongó férfiak Tényleg csak INGEIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Yiroshái épület
