Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-24 / 52. szám
záné, Anderkó Bertalan, Farkasné, 2—2. K. Báronné, Mondik Endréné, Özv. Marosán Józsefné, Bölönyiné, Harstein Ferenczné, Papp Lajos, Mazurek Pálné, Hronyecz Antalné, Özv. Andrássyné 1—1 krnát. Róth Ignácz, Szűcs J. 60—60 fillért. Reiter Béláné köles kását, gerslit, rizskását és darát. Radó Bertalanná és Medgyesi Ferenczné úrnők gyüitőivén begyült 72 krna. Teitelbaum Herman, Vármegyei Takarék, Markovits Mór, Dr. Tanódi 10—10 krnát. Medgyesi Ferenczné 6 krnát. Szatmári Adolfné 4 K. Dr. Heller Gyuláné, Léderer és Gál, Sosánszkyné, Mandelbaum Sámuelné, 3—3 krna, Fried Mórné, Einchorn Mártonná, Özv. Lipniczkyné, Stein Józsefné, 2—2 knát. Rácz Zoltánná, Gaál Ferenczné, Márkusz Samuné, 1 — 1 krnát. Schvartz Albert 1 zsák liszt, Spitzer József rizskását. 4z uj bankó. Az uj 1000 koronás bankjegy forgalombahozatalát az Osztrák- Magyar Bank 1903. évi január 2-án kezdi meg, a ma forgalomban levő ezres bankjegyeket pedig a jegybank fizetéskóp és átváltás végett 1904. évi június 30-ig fogadja el. Az uj 1000 koronás bankjegy rótalakja 192 milliméter széles és 128 milliméter magas, mindkét oldalukon vizjegy nélküli papírra vannak nyomtatva, az egyik oldalon magyar, s másikon német szöveggel. Drágább lesz a vasút. A „magy. kir. államvasutak igazgatósága most tette közzé az uj helyi személy- és podgyászdijszabást, mely 1903. jan. 1-én lép életbe. Ez uj díjszabásban benne van a zónarendszer régóta tervbe vett reformja is. Eddig a távolsági forgalomban 14 vonalszakasz volt, jan. 1-től kezdve 16 lesz. Az újítás az, hogy a nagyobb távolságokra való utazás drágább lesz, de viszont oly kedvezményeket nyújt, melyek eddig nem voltak meg és a melyek a különben sem nagy drágulással, bőven fölérnek. Az egyik kedvezmény az, hogy ezután a nagy távolságoknál az utazást 24 ólára meg lehet szakítani, ha ezt előzetesen a kalauznak bejelentik és a megszakító állomáson a főnöknél jelentkeznek. A másik kedvezmény az, hogy ezután a gyorsvonatokban is lesz harmadik kocsiosztály, a mi Magyarország kivételével az egész európai Nyugaton régóta megvan. Ezentúl tehát a szegényebb ember is gyorsabban utazhatik aránylag nagyon csekély, összesen 2 korona ráfizetéssel. Az uj 15. zóna 301 kilométertől 400 kilométerig, a 16. zóna pedig 401 kilométertől bármely távolságra szól. Az árak dolgában személy- és gyorsvonatoknál egyaránt a 15. és 16. zóna. az első kocsiosztályban 3—3 koronával, a második osztályban 2—2 koronával és a harmadik osztályban 1—1 koronával drágul. Ennélfogva a személyvonaton a 15. zóna árai 21, 14 és 9 korona, a gyorsvonaton 27, 18 és 10 korona lesz. A 16. zónában a személyvonat ára 24, 16 és 10 korona, a gyorsvonaté 30, 20 és 12 korona. Irodalom. A magyar közönséghez. Minden magyar ember tegye a szivére a kezét és vallja meg őszintén önmagának: szabadé tétlenül néznünk tovább, hogy ebben az ezeréves magyar hazában hogyan hanyatlik a magyar faj uralma? Pusztulunk anyagilag, sülyedünk erkölcsileg és lépésről-lépésre veszítjük a talajt lábaink alól. Viszavonásba, viszálykodásba merülünk ? holott minden erőnket egyesítve kellene megfeszíteni arra, hogy a miénk, a magyar fajé legyen az uralom földben, iparban, kereskedelemben, pénzügyben, politikában, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilatkozásában. De ha ezt akarjuk, akkor a léha közönbösségnek, az unott nembánomságnak egyszer már véget kell szakítanunk A magyar társadalmat, a müveit magyar középosztályt e tekintetben súlyos mulasztás terheli. Évtizedeken át tűrte azt, hogy agyába, szivébe, családi szentélyébe a nemzetietlen és erkölcstelen szellem behatoljon és ott gyökeret verjen, hogy azután kiforgassa tiszta, nemes, nemzeti, ősmagyar gondolkozásából és ez által könnyű szerrel idegen szellem, idegen érdekek vontató kötelére fűzze. A saját pénzén, a saját erejével növelte nagyra a magyar közönség azt a sajtót, a mely a komoly, higgadt, hazafias gondolkodást kiölte közéletünkből és helyette belevitte a léhaságot, a könyelmüséget, a nagy nemzeti érdekek semmibevevését, a nemes, hazafias törekvések kigúnyolását. Csakis a magyar nemzeti gondolkodás eme szomorú átalakulása magyaráza meg mai közállapotainkat; csakis nemzeti gondolkodásunk eme megromlása tette lehetővé, hogy a magyar kézből kisiklik a magyar pénz, a magyar föld, az ország és anyagi vezetése. Bartha Miklós és Holló Lajos orsz. kép- viselők|egy évtizednek nehéz munkáját szentelték arra, hogy a sajtóban megteremtsenek egy olyan orgánumot, amely a magyar faj ezen önvédelmi harczának legyen zászlóvivője. Az általuk teremtett „Magyarország“ nem egy szükkörü politika hirdetője, hanem az egész magyar társadalom lelkiismeretének és közfelfogásának őszinte megnyilatkozása. Mérsékelt a formákban, de bátor az igazság hirdetésében. Következetes a nagy czélok szolgálatában. — A „Magyarország“ nem csalja a közönséget vásári ígéretekkel a maga körébe; szomorú is volna, ha a müveit közönség czifra értéktelen ajándékokkal engedné magát és magyar lelküle- tét félrevezetni. A „Magyarország“ szerkesztősége kiváló újságot akar nyújtani a magyar közönségnek. Hiszen ma már általánosan elismert dolog, hogy zsurnalisztikailag a legjobb lap a „Magyarország,“ amely a család minden tagjának kiváló szellemi élvezetet nyújt. Ez a lap szándékosan kerüli a léha, erkölcstelen és üres élczelődéseket, mi a magyar ember leikéhez sohasem illett. E helyett válogatott, bő olvasmányokat, kitűnő regényeket, tárczákat, szellemes apróságokat és elsőrangú megbízható értesüléseket közöl hasábjain. A „Magyarország„ szerkesztőségének élén Lovászy Márton dr. orsz. képv. felelős szerkesztő áll, kit a legelső magyar irói gárda vesz körül és támogat a munkában. Minden értesítés a lap részére, előfizetés és más küldemények csak ezen czimen küldendők: „Magyarország, napilap, Budapest.“ — Miden további czimezés fölösleges. — Előfizetési árak a rendesek. Egy hóra 2 kor. 40 fill., negyedévre 7 kor,, félévre 14 kor., egész évre 28 kor. — A magyar társadalom bizonyára sorakozni fog a „Magyarország“ nagy czéljai köré és támogatásával lehetővé teszi azok megvalósítását. Vasárnap délután. E czim alatt egy igen érdekes, a nép életéből vett elbes éléscsoport hagyta el a sajtót. Minden sorából ki tetszik, hogy szerzője elleste azokat a lélektani okokat, melyek a magyar nép erkölcsi és anyagi fejlődésére széles e hazában oly káros, romboló hatást szoktak gyakorolni. Egy község (Galamb- ducz) lakosságának képében szemlélteti a magyar faj karakterisztikus jellegét, mely' sehogy sincs felvértezve azzal az akaraterővel, hogy a gyengeségek és külső behatásokkal szemben meg tudja védelmezni saját és családja érdekeit. Erős rázkódtatások kellenek oda, amig eszmélni kezd. A mű öt elbeszélést tartalmaz, e könnyed, zamatos, népies nyelven van megírva. Müveit embernek kellemes olvasmányt nyújt, a nép pedig okulhat belőle. Megérdemli hogy melegen ajánljuk felnőtteknek és ifjaknak „HETI SZEMLE“ (52-ik egyaránt. Igen hasznos volna a nép közt terjeszteni. Népkönyvtárak megrendelni el ne mulaszszák. Szerzője dr. Helvay Lajos, az Alkotmány munkatársa, kinél a mű megrendelhető (Budapest Vili. Szentkirályi utcza 28/A., az Alkotmány kiadóhivatala), ára fűzve 1 kor. szám.) _____________________________ Szính áz. Decz. 17-én, szerdán itt másodszor került színre a „Postás fiú és húga“ énekes bohózat, csekély pártolás mellett a közönség s talán ép ezért az első előadásnál kevesebb élénkséggel a szereplők részéről. Decz. 18-án, csütörtökön itt először adták Pierre Berson és Simon Zaza czimü, a bukott nők s a félvilág légkörében mozgó, 5 felvonásos, nehány hatást vadászó, erősen frivol jelenettel tarkított, meglehetős hosszadalmas, lapos színmű újdonságot közepes ház előtt. Ugylátszík igázunk van, ha a szatmári közönség ízlésének nem találjuk a sikamlós darabokat megfelelőknek, s nagyobb látogatottságnak örvendenek azok a darabok, hova a mamák fiatalabb lánykáikat is magukkal vihetik. — Különben Ho- léczy Ilona a czimszerep lehetőségig diszkrét személyesitésében nagy igyekezettel a legmagasabb igényeket is kielégítő sikert ért el, kevesebb dicséretet érdemelt partnere Bátosy, Dufressne nem elég szerencsésen megoldott szerepében. Decz. 19-én, pénteken félhelyárak mellett Konti ismert remek zenéjü operettje, a Suhancz vonzott a szó szoros értelmében zsúfolt házat. A legnagyobb sikernek főrészese Lónyay Piroska volt, ki Jóska szerepében eleven temperamentumával, bájos alakításával megmutatta, hogy társulatunk egyik legértékesebb tagja. Juhász Ilonka éneke teljes elismerésre ragadta a hálás hallgatóságot. Sok mulatságot szerzett szentes tréfás alakításával és Baráti sokszor megujrázott kupléjával. Decz. 20-án szombaton és 21-én vasárnap először teljesen üres, másodszor félház előtt Herczeg Ferencz Balatoni rege czimü ragyogó irályu, hatásos, tündéries jelenetekkel teli regényes szinjátéka ment. A darab hatást tenni nem tudott, ellenben sokat gyönyörködtünk a tündéries kosztümök bájos tulajdonosaiban. A darab alakítani valót vajmi keveset nyújtott, mégis Etsy Emilia kedves pajzánságát, Bátosy ügyesen megjátszott Kinizsijét és Szentes eredeti mókáit kiemeljük. Fodor sok hamis pát- hosszal Mátyás szerepéből lehetetlen alakot kreált. A tánczok csinosak voltak, a díszletekre azonban nagyobb gondot kellene fordítani (igy a függönyök legalább hasonló szinü darabokkal foltozandók ki). Decz. 22-én, hétfőn egy elcsépelt gyenge életkép ment félhelyárak mellett, fél ház előtt. Sem a darabról, sem az előadásról nincs mit Írnunk, legfeljebb annyit, hogy az első betétdalnál a zenekar Tordai Adélt kellemetlenül zavarba hozta. Decz. 23-án, kedden közepes ház előtt itt először adták a remek dallamáról, de egyúttal túlságos sikamlósságáról közismert „ Őrnagy urat.“ Jóízű bohózat volna, ha a durvaságig nem volna sikamlós, amely részleteket színészeink nemcsak hogy ki nem hagyták, de sőt triviális extem- porizálással még vastagabbá tettek. így'' feltálalva a kétértelműség majdnem minden mezéből ki- vetkőztetve bizony nem mondhattuk ízlésesnek a tegnapi előadást s szánakozva láttuk a hölgypáholyok zavarát. Az előadásról sem mondhatunk sok 'jót. A szerepek nem voltak betanulva, ami a különben eleven darab menetét vontatottá tette. A katona-ruhákban szánalmasan mozogtak.
